2013. augusztus 17., szombat

Hegyközkovácsi

Hegyközkovácsi falu Romániában, Bihar megyében, Nagyváradtól északkeletre fekvő, Bihar községhez tartozó település.

Története

Hegyközkovácsi igen régi település, melyet még I. István korában, az államszervezés idején alapítottak.
Kovácsit a közeli bihari vár és a püspökség kovácsai lakták.
A település földesura a 18. század közepén szikszai Kiss Péter volt, kitől örökségként szállt a birtok Ilosvay, Komáromy, családokra, Szilágyi Samura, az ev.ref. egyházkerület püspökére és nejére, Szeremley Zsuzsannára.
A 20. század elején Zatureczky Albertnek volt itt nagyobb birtoka, és úrilaka, melyet még Szilágyi Sámuel püspök építtetett.
A településhez tartozott Mezőfalva puszta is.
A Hegyközkovácsi-hoz tartozó Sáncz-dűlőt a községtől a Bihari várdomb-ig húzódó ősi sáncokról nevezték el.
1910-ben 830 lakosából 819 magyar, 8 román, 3 német nemzetiségű volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.
A falu a békésiek faluja, mivelhogy 1900-1910 között békési parasztemberek vettek itt földeket és műveltették, később pedig családjaikkal ide is költöztek. Íme a családok nevei: Szűcs, Nagy, Kiss, Domokos, Hőzső, Tarkovács, Diószegi, K.Szabó és Okányi.
1941-ben testvértelepülés lett Békéssel, amelynek a lakói országzászlót ajándékoztak, és fel is avattak a falu központjában, ahol most a vízszolgáltatás működik.
A faluban több emlékmű van. A világháborúban elesettek emlékműve és a kommunizmus által eltiport falu, Mezőfalva emlékére állított emlékmű, amely a templomkertben van.A művelődési ház előtt található a Szilágyi Sámuel debreceni püspök emlékére állított mellszobor. Szilágyi Sámuel a kovácsi birtokáról irányította a debreceni püspökséget. A kovácsi templomban volt eltemetve.
1792 karácsonyán a kovácsi templomban prédikált legátusként Csokonai Vitéz Mihály, amit egy emléktábla őriz a templomban. Legátusként megvendégelték, és a jó hegyközi bortól elnehezedve a parókiához vezető utat eltévesztve az úton találkozott emberektől kérdezte meg, hogy merre kell kovácsiba visszaérni, amely akkor még tanyavilág volt. Elküldték egy irányba, de csak nem talált a faluba s újra megkérdezte, de akkor már humorosan: „Bácsi! Messze van Kovácsi?”, ami mai napig fennmaradt a nyelvjárásban.
Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli a kovácsi Általános Iskola, és az egyik művének a nevet a Szamóca óvoda.

Nevezetességek

  • Református temploma - 1780-ban épült, de tornyát 1867-ben építették hozzá.
  • Világháborús emlékmű - A templom kertjében.
Forrás : hu.wikipedia.org

Bihar községhez tartozó, a Kösmő-patak keleti partján elterülő falu, mely a Nagyváradtól északkeletre, Kovácsitól délkeletre található úgynevezett hegyvidék alatt, az őrhegy és Nagyhegyalja alatt terül el, a Hegyköz vidékének északi legszélső bástyája. Kovácsi, Hegyköz neve része ebből a fekvésből adódik. Hegyközkovácsi Kovácsi nevét nem a földrajzi, hanem a történelmi helyzetéből kapta. Hegyközkovácsi ma is közigazgatásilag Bihar községhez tartozik, de egy évezreddel ezelőtt is Biharhoz tartozott, Bihar várának léte hozta létre ezt a települést. A bihari vár és püspökség kovácsmunkáit az ide települt kovácsmesterek végezték. A bihari földvárhoz még ma is közelinek számít az a másfél kilométer, ami Bihar és Kovácsi között van, szinte Bihar "külvárosának", "leánygyermekének" tekinthető. Már István király egyházszervezése óta, mindig, a bihari egyházmegyéhez tartozott, közigazgatásilag is mindig a bihari vármegye, illetve Bihar megye területén terült el. Közlekedési szempontból kedvező fekvésű. Már az államalapítás idején a Bihar várát érintő fontos hadi út mellett helyezkedett el, s azóta is a Szatmár és Margitta felé vezető műutak mentén helyezkedik el. A Nagyvárad - Szalárd - Margitta - Szilágysomlyó megyeközi főút közvetlenül is érinti, átszeli a falut. A falunak vasútállomása nincs, nem is volt soha. Kovácsitól keletre nagy uradalmi erdő terült el, melyet az államosítás után, sajnos, eléggé kivágták, a Kovácsitól északra lévő tanyavilágot szintén a kommunista urbanizáció miatt megszűnt, emléke az emberi szívekben és a földterületek neveiben megmaradt.
Forrás :  comunabiharia.ro



Bihar megye egyik számtalan felfedezni valót rejtegető, egyben nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkező vidéke a Hegyköz, melynek peremén található a közigazgatásilag Bihar községhez tartozó Hegyközkovácsi. A napokban látogatást tettünk a dombok békés ölelésében elterülő honfoglalás kori településen, ahol Forró László helyi lelkész, egyházkerületi előadó-tanácsos kalauzolt bennünket. Megismerhettük a falu regényes történelmi múltját, ugyanakkor szó esett az itt élők hétköznapjairól, és különféle aktualitásokról is. Első ismert lakosai a bihari földvárt kiszolgáló kovácsmesterek voltak, innen ered a falu neve is. A tatárjárás komoly károkat okozott az egykori magyar településszerkezetben, ez alól nem volt kivétel a Hegyköz sem. A régióban több település is elnéptelenedett, mint például Mezőtelek (a későbbi Mezőfalva) vagy Domoszló. Erre utalt az 1700-as évek közepéig Kovácsi neve előtt szereplő puszta jelző is. A törökdúlás után három nemesi család telepedett itt meg. Miután 1740-ben a légvonalban körülbelül hét kilométerre található Régen tűzvész martaléka lett, Kovácsiba menekítették többek között a harangot és az úrvacsorai kelyhet is. Ezek egyébként a mai napig használatban vannak, utóbbi 1604-ből való. A régeniek betelepedtek Kovácsiba, így valamelyest nőtt a lakosság száma. 
Teljes cikk : erdon.ro 

Hegyközkovácsi a facebook.com-n ' 

Fotók 

Forrás : Facebook.com

Térképen 


Nagyobb térképre váltás

Szalárd

Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.

Cetatea Adorjan Salard.jpg 
 Szalárd, Adorján -vár

Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.

Története

A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le, köveit széthordták.
1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.
Forrás : hu.wikipedia.org 

Nagyváradtól 24 km-re, a Berettyó bal partján fekszik. Területe 6423 ha. Idetartozik Szalárd (Sălard) - a község központja, Jákóhodos (Hodoș), Hegyközszentimre (Sântimreu). A község lakossága 4186 fő, melyből 23,5% román, 68,6% magyar, 7,6% roma, 0,1% szlovák.
Szalárd első írásos említése 1291-94- ből származik, villa Zalard néven
A község gazdaságát erőteljes dinamizmus jellemzi, jelentős fejlődés figyelhető meg az összes gazdasági szektorban. Szalárd református műemlék temploma a XV. század elején épült gótikus stílusban. Műemlék épületei: a Granárium, mely a Csákybirtok magtára volt, 1790-ben épült, a Bartshkúria, ma öregek otthona, valamint az Adorján vára. Szalárd mellett, a Berettyó partján áll magányosan egy körülbelül 6-8 m magas, megközelítően téglalap alaprajzú öregtorony maradványa, az egykori vár megmaradt része. Hegyközszentimre temploma 1787 és 1789 között épült.
Forrás : bihar-bihor.eu

Szalárd a Hegyközvidék délnyugati részének legnagyobb települése, a Berettyó mentén fekszik a honfoglalás óta. Egy Zalárd nevezetű hadvezérről kapta a nevét, akiről a Cremonai érsek szomorúan emlékezik meg, városa ostroma alkalmával. 1291-1294-ben “Villa Zalard” néven említik. Écs fia Pál országbíró a Gergye nemzetség jeles tagja építette fel Adorján várat a 13. század elején, amely a 15. századik a “lázadó főurak” biztos vára volt.
Zsigmond király 1395-ben Szalárdot és még hatvan települést Adorján várával együtt a Csáky főnemesi családnak adományozta. A Csáky Család templomot és kolostort építtetett, ahova a Ferences barátokat (szerzeteseket) telepítették, mely templom mind a mai napig fennáll történelem pusztításai ellenére.
A templom falain, három 15. századi freskótöredék található. A reformáció 1558-ban változtatta meg az addigi állapotokat, a Csáky család két fele szakadásával. Szalárd protestáns település lett. A Csákyak térvesztése után a 19. század második felében, a Csernovits főnemesi család birtokába került, majd következtek: Tóth, Barcs, Topercel stb. Nagybirtokosok, akiknek a birtokuk nagy részét az agrárreform alkalmával szétosztottak. A település ősidők óta vásártartási jogot és városi rangot kapott és ezt megőrizte az 1700-as években is. 1660-ban a török (Szelíd basa) rabló hadjárat alatt a lakosság nagy része elpusztult.
Forrás : ermellekiregio.ro
 

Hivatalos webcím : salard.ro 
Könyv : Szalárd és vidéke, tegnap és ma varmegyehaz.hu
Facebook csoport : facebook.com
Szalárd iwiw.hu-n 


Bemutató videó Szalárd községről




Fotók 

Forrás : Képes bemutató Szalárdról facebook.com


Térképen 
 


Nagyobb térképre váltás

2013. augusztus 10., szombat

Jákóhodos

Jákóhodos (Hodoș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.Nagyváradtól északra, Székelyhídtól délnyugatra, a Berettyó jobb partján, Szalárd és Paptamási közt fekvő település.

Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát, kiknek egyik őse 1268 előtt a bihari várjobbágyok közé állt, de István ifjabb király ennek utódait: Chaz fiait a várjobbágyok közül kiemelve a királyi serviensek közé fogadta. Később (1301-1334 között) Jakab fiai: Nagy Jakó és Cikó a vármegye életében is vezető szerepet viseltek; mint fogott bírák, eskütársak és királyi emberek.
1332-ben már mint egyházas hely szerepelt a pápai tizedjegyzékben, papja ekkor 13 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A 16. században a Zólyomiak, a 19. század elején és közepén a Lévay, Szilágyi, Ilosvay, Vincze, Jármy, Kiss örökösök, Ercsey, Pesti és Bartos családok birtoka volt, a 20. század elején pedig Bartos Gyula örököseinek és a nagyváradi 1. sz. püspökségnek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Berettyó mellett, 958 református lakossal, s anyatemplommal. Határa 5000 hold, ... A Berettyóban sok halat és hires nagyságu rákokat halász; s ugyan ezen jövedelmes vizimalom áll. Birják: Porubszky István, Ercsey Zsigmond, Barthos Gábor, Szilágyi Gábor, Jármy László, Lévay Imre és Farkas, özv. Nagy Péterné Szilágyi Teréz asszony

1910-ben 1093 lakosából 1058 magyar, 17 román volt. Ebből 40 római katolikus, 997 református, 27 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Jákóhodoshoz tartoztak Szárazerdő, Felső-Bartos, Nagy-Bartos, Nagy-Eperjes és Süvegd puszták is.

Süvegd puszta

Süvegd puszta egykor egyházas község volt.
1307-ben a Dunántúlon honos Osl nemzetségbeli András birtokaként szerepelt, de az Osliaktól a birtokot Teletlen Péter, Pál és György testvérek megvásárolták.
1341-ben az egész Hodos Nadányi János birtokában volt. 1357-ben már a birtok fele már a váradi püspöké lett.

Nevezetességek

  • Református temploma - részben középkori. A templomot 1818-ban alakították át.
1848-ban falainak mészrétege alatt Lugosy József debreceni tanár érdekes falfestményeket fedezett fel.
Forrás :  hu.wikipedia.org

Hosszú évek óta nem jártam a Szalárd községhez tartozó településen, ezért kihasználtam az alkalmat, és egy kicsit már itthon Váradon utánanéztem a település történetének. Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát. Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A falu csendesen húzódik meg a Berettyó-partján, az itt élő emberek élik a mindennapi munkával elfoglalt életüket. Szalárd község két elöljárója, Nagy Miklós polgármester és Kendi Dezső alpolgármester is jelen volt azon az eseményen, melyet fenti soraimban említettem. Ők ketten és mellettük a magyar érdekvédelmi szervezet 10 tanácsosa igazi csapatmunkaként vezetik községüket, nem feledkezve el a hozzá tartozó két faluról, Hegyközszentimréről és Jákóhodosról, mindezt bárki tapasztalhatja, aki megfordul Szalárd községben. Igyekeznek és mindent megtesznek a rájuk bízott települések fejlesztéséért.
Teljes cikk : petocsilla.ro

Jákohodos Szalárd községhez tartozik

Hirek Jákohodosról erdon.ro
                                   reggeliujsag.ro 
                                   biharmegye.ro 
 Jákohodos nyílt csoport a facebook.com 

Fotók

 Jákohodos madártávlatból
Jákohodos 
Forrás : Jákohodos facebook.com   
Jákóhodos templomának nyugati része még a 13. században épült.
Az 1848-ban felfedezett és ma már csak nyomokban meglévő fal-
festménye és az 1648-ban öntött harangja jelentős érték.
Forrás : eminescu.rdsor.ro 
Jákohodos ,utcarészlet az 1910-es években
Forrás : europeana.eul


Paptamási

Paptamási- Tamaşeu - falu Romániában, Bihar megyében,a Berettyó és a Nagyvárad-Székelyhídi vasútvonal mentén fekvő település.

 Paptamási a XIII. század végén tűnik fel neve a püspöki tizedjegyzékben.
1374-től a váradi székeskáptalan birtoka volt, de 1467-ben az albisi Zólyomiaknak is volt itt részbirtokuk.
1795-ben a községben nagy tűzvész pusztított, ekkor szinte az egész község leégett.
A faluban található Gyilkosgát dűlőjének nevéről a helyi lakosság azt tartja, hogy a tatárjárás alatt itt gyilkolták le a helyi lakosokat.
A településhez tartozott még Benke, Kis-újfalu és Sziget puszták is, melyek közül Benke puszta egykor önálló község, és a váradi püspökség birtoka volt.
Sziget pusztát pedig már a XIII. században megemlítette a bécsi kódex, mint községet.
Sziget az 1552-es összeírásokban viszont már nem szerepelt.

 Nevezetességek
  • Református temploma - 1835-ben épült.
  • Lythia-forrás: ismert gyógyvíz
  • Paptamási termálfürdő

Híres emberek

Itt született
Forrás : hu.wikipedia.org


A Nagyvárad-Szatmár főútvonalon fekszik, Nagyváradtól kb. 20 km-re. Területe 4589 ha. Ide tartozik Paptamási (Tămășeu) - a község központja, Nyüved (Niuved), Pelbárthida (Parhida), Kügypuszta (Satu Nou). A község lakossága 2010 fő, melyből 15,9% román, 81,4% magyar, 2,4% roma, 0,1% német, 0,2% más nemzetiségű.
Paptamási neve először az 1291-94. közötti püspöki tizedjegyzékben szerepel, Tamasy alakban. Nyüved neve 1208-ban bukkan fel a Váradi Regestrumban. Geológiai kutatófúrások közben bő hozamú hévízforrásokra bukkantak, ami egy fürdőtelep kialakulásához vezetett.
Az Országos Lovassport Szövetség Paptamásiban rendezi meg a fogathajtó versenyek idénynyitóját. Paptamási református temploma 1835-ben, Nyüvedé pedig 1830-ban épült. Pelbárthida református temploma középkori eredetű, ám a XVII. században erősen átalakították. Ortodox temploma 1851-ben épült.

Hivatalos webcím : tamaseu.ro 
Paptamási Baptista Gyülekezet facebook.com 
Hirek Paptamásiról : erdon.ro 
                                     biharmegye.ro

Augusztus 9–11. között szervezik meg a X. Paptamási Községi Napokat.
Pénteken 20 órától szabadtéri bál lesz, zenél a nagyváradi Sanzon együttes.
Szombaton 10 órától focitorna, 11 órától ökumenikus istentisztelet a református templomban, 12 órától a menettáncosok felvonulása következik a községközpont főutcáján. 15 órától megkezdődik a bográcsosfőző-bajnokság, a görkorcsolya- és a bicikliverseny és a lábtenisz-bajnokság. 18 órától a paptamási gyerekek előadást tartanak. 19 órakor kihirdetik a bográcsosfőző-verseny eredményét. 19.20-tól fellép Kuruc Anita, 20 órától a székelyhídi Control Dance, 20.50-től a Lucky Stars, 21 órától Syntia, 21.45-től Mohácsi Brigitta, 22.30-tól a magyarországi Fresh, ezután 23.30-tól buli lesz hajnalig, a zenéről Németi Nándor lemezlovas gondoskodik.
Vasárnap 10 órától amatőr kettes fogathajtó-bajnokság lesz. 15 órától kezdődik a díjkiosztás. 17.50-től a szalárdi néptáncegyüttes, 18.10-től a nagyváradi Unique tánccsoport, 18.40-től a Tini Dance Center lép fel. 20 órától az MM Pódium Húzzad csak… című, operettekből álló előadását lehet megtekinteni, majd 21 órától koncertezik az AmazonÁsz, 22 órától pedig Nótár Mary. 23 órától a tűzzsonglőrök előadása következik, majd buli hajnalig.
Paptamasi 2013 
Forrás : reggeliujsag.ro 

Fotók

Paptamási madártávlatból
Polgármesteri Hivatal és a rendőrség
A világháborúban elesett paptamásiak
Paptamási református templom
Paptamási fürdő bejárata
Paptamási fürdő belülről
Paptamási fürdő medencéje
Forrás : bihar-bihor.eu



 
 

Kügypuszta

Kügypuszta vagy Kügyipuszta (Satu Nou), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Bihartól északra, Nyüved közelében fekvő település.

 Kügy Árpád-kori település volt. Nevét már 1177-ben Régeny határjárásában szomszédosaként Szerepelt olivér, majd 1213-ban Quid f. Oliverii; 1421-ben Kyd, 1448-ban Kywd, 1587-ben Kwgy, 1588-ban Kwghy, 1599-ben Kiügy, Kwgi, 1808-ban Kugy aliis Kügy h. 1888-ban Kügy puszta, 1913-ban Kügypuszta néven írták.
Kügypuszta (Kügy puszta) korábban Nyüved része volt. Kügy (Quid) néven már a 13. században község volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi Regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt.
Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.
1910-ben 203 lakosából 2 román, 201 magyar volt.
1956-ban 980 lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 248 lakosából 13 román, 235 magyar volt.
Forrás : hu.wikipedia.org

Ha feltennénk a kérdést – vajon melyik a Bihari Református Egyházmegye legkisebb gyülekezete? – bizonyára sokan sok falura tippelnének. Ha azt kérdeznénk, melyik az a falu, melynek egyetlen utcája egyben nemzetközi országút is? – bizonyára újra több választ is kapnán, hiszen ilyenek is vannak. De mind a két kérdésre egyben a válasz: Kügypuszta. A Nagyváradtól északra, Paptamási  községhez tartozó falu határában suhannak el a megyeközpont felé, vagy onnan igyekvő vonatszerelvények – megállás nélkül, hiszen nincs állomás. (Ha lenne is, ismerve a vasútnál uralkodó tendenciát, valószínűleg nem lenne benne köszönet – a szerz.megj.) Bár az országút átszeli, az autósok csak annak okán lassítanak, hogy a közeli Biharon gyakran állnak lesben a közlekedésrendészet radarjai, és néha ide is átteszik hídfőállásukat. A sofőrök a “Satu Nou” román megnevezést olvashatják a magyar Kügypuszta mellett, amit talán a korábban használt magyar név magyarázhat. Bár, amikor a lexikon szerint még a Kis-Újfalu elnevezés dívott, nem volt szükség fordításra…
Teljes cikk : erdon.ro 

Fotók

   Kügypusztai református templom
Kügypusztai ravatolozó
Forrás : erdon.ro

2013. augusztus 2., péntek

Biharszentjános

Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.
  
Fekvése
Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román - magyar határ mentén.

Nevének eredete

Nevét a határában létesült, Szent János tiszteletére szentelt klastromról kapta.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti ún. Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel.
A falut és a monostort 1215-ben említik először a Váradi regestrumban, Jákó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A település környéke ekkor még nagy kiterjedésű tölgyerdőkkel volt borított és részét képezte a bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület.
Az 1876-os megyerendezést követően Bihar vármegye Mezőkeresztesi járásához tartozott, 1910-ben pedig a Biharkeresztesi járáshoz került. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően Romániához került, határtelepüléssé vált.
A II. bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédek 1940. szeptember 11-én két román nemzetiségű személyt kivégeztek a település főterén, magyarellenes tevékenység vádjával. A szovjet hadsereg 1944-ben elfoglalta a települést, amely újra Románia része lett.

Lakossága

1910-ben 1347 lakosa volt ebből 1303 magyar (96,4%), 43 román és 1 német.
2002-ben már 1462 lakosa volt, melyből 1408 magyar (96,3%), 51 román, 2 szlovák és 1 ukrán volt.

Forrás : hu.wikipedia.org

 
Biharország gazdagabbik felén, - a síkvidék közepén, - nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról - klastromról kapta a Szentjános nevet.

Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt előbb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsőbbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait.

A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor első századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülő magyarok voltak - írja Kupán Árpád történész Hűség és helytállás - Biharszentjánosi krónika című könyvében.

A nagytekintélyű tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint "Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (...)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(...) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvő terület azonban már az adományozás előtt sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(...)-
"Az új birtokosok első saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyről 1215-től van adatunk.(...)-
A fenti idézetekből kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdő borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésű bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület - írja Kupán Árpád történész krónikájában.

Szentjános első írásos említése 1215-ből való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.
Tovább a parokia.hu

Református egyházközösség : parokia.hu

A falu bejáratánál
Református templom
Kultúrotthon
 
"Lónyay Tivadar" általános iskola
Szivárvány a Széles utcáról
Sport pálya
Több fotó : panoramio.com


Bogrács fesztivál 2013
Teljes album : facebook.com

Térképen


Nagyobb térképre váltás