2015. február 9., hétfő

Hársfák falva a város vonzásában

 
Hegyközszáldobágy, ez a hegyközi falu jut először a nagyváradiak eszébe olyan településként, ahol érdemes hétvégi házat vásárolni vagy építeni, hiszen nincs messze, és csodálatos a környezet. A megyeszékhely közelsége meghatározza a közel nyolcszáz éves falu mindennapjait - írja a cikkében Deák F. József.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Hegyközcsatári imahét a Krisztus-hívők egységéért

 
Jézus találkozása a samáriai asszonnyal Jákob kútjánál – ez az idei imaheti alkalmak témája. Hegyközcsatárban január 25. és február 1. között imádkoztak közösen a Krisztus-hívők egységéért - írja Tóth Zsigmond a tudósítássában.
Teljes cikk : biharmegye.ro

Kiköszönt gyülekezetéből a hegyközpályi református lelkész

 
 Fotó : Tóth Zsigmond

„Szeretlek Uram, én erősségem!” - A címbeli igével búcsúzott aktív lelkészi szolgálatából és ment nyugdíjba Katona János hegyközpályi lelkipásztor a gyülekezettől, vasárnap délután 2014 február 1-én, az ünnepi istentiszteleten - írja Tóth Zsigmond.

Farsangibál Hegyköztótteleken

 
Fotó : Tóth Zsigmond

Szombaton délután, január 31-én, a szép téli időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy sokan voltak jelen a hegyköztótteleki kultúrotthonban megrendezett farsangi mulatságon - írja Tóth Zsigmond a tudósításában.
Teljes cikket elolvashatja a hegykozcsatari.lapunk.hu-n '

2015. február 1., vasárnap

Jákóhodosi Református templom

Szalárdtól nyugatra fekszik, 5 km-re, a Berettyó partján. Nevét először az 1291–1294-es püspöki tizedjegyzék említi Hudus alakban. Majd 1301-ben Jakow Hudus, 1329-ben Hodus és 1448-ben Hodos, nevét a magyar hód állatnévnek az -s képzős származékából kapta. A Jákó- előtag a Jakab névből eredeztethető.

A román kori eredetű templom hajójának nyugati fele a 13. században épült. Bunyitay Vince szerint a hajónak ez a része, melyet két- és háromtagú támok erősítenek, még a régi templom része volt. Szentélye hiányzik, annak helyére építették a tornyot. A hajóban a vastag vakolatréteg alatt falfestményt fedeztek fel 1848-ban, amelyet csákánnyal sűrűn bevagdostak, így csak gyanítható, hogy az elkárhozott lélek túlvilági szenvedéseit ábrázolja.

Az egyhajós istenháza keleti homlokzata előtt áll a torony, melynek széleit pilaszterek díszítik, sarkai lekerekítettek. A torony alatti, egyenes lezárású ajtót timpanonos, oszlopos eresszel látták el. Fölötte egy kis párkány, majd keretelt kör alakú világítóablak látható. A hajó koronázópárkánya ráfut a toronyra, azt körülöleli. Az első emeleten zárókővel díszített, keretelt, félköríves záródású ablak látható. A következő párkány fölött, mind a négy oldalon, előbb egy kisebb, majd egy nagyobb, záróköves, keretelt, félköríves záródású ablak áll. A torony koronázópárkányának alsó és felső tagjai barokkos órapárkányt hoznak létre. Magas, karcsú, sokoldalú lanternás toronysisakkal rendelkezik.

A hajó falai dísztelenek. Északi falát két lépcsős támpillér erősíti. Déli oldalához barokkos pártázatú portikusz kapcsolódik, nyugati végében kis portikusz áll. Ablakai egyenes lezárásúak, de a belső ablakmélyedések szegmensívesek, ami talán az ablakok átalakítására utal. A hajó síkmennyezetű, nyugati végének északi falán román kori ablakok mélyedéseit látni, déli falán freskómaradványokat. Két végében álló karzatát karcsú vasoszlopok tartják. A nyugatin működésképtelen orgona áll. Szószéke az északi falon található.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : Jákóhodos 83. szám

Forrás : muemlekem.hu 
  
Forrás : muemlekeim.hu

Szalárdi Református templom

Forrás : lexikon.adatbank.transindex.ro
 
Bihar megyében kevés gótikus műemlék maradt meg. Ezek közé tartozik a Nagyváradtól 24 km-re északkeletre, a Berettyó bal partján fekvő Szalárd települése. Első írásos említése még 1291-94-ből származik. A település a 13. században jött létre. Temploma a 15. század elején épült.
Zsigmond király adományozta a települést az adorjáni uradalom részeként Csáky Istvánnak és fiainak 1395-ben. A 14. századtól már vásártartási joggal és mezővárosi ranggal rendelkező településen Csáki Miklós koldulórendi kolostort alapított a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 
A kolostortemplom kétlépcsős támpillérekkel erősített, téglafalazású hajóval és sokszögzáródású apszissal épült. A terület kőben szegény vidék, ezért egyedül az ajtó- és ablakkeretekhez, vízvetőkhöz, illetve a diadalívhez használtak homokkövet. A hajó belső tere síkmennyezetes volt.
A templom homlokzata a ferences templomokra jellemző stílust követi. A szentélyben falfestmények kerültek elő. A mariológia témakört bemutató falképek nagyon kedveltek voltak a ferencesek körében. A déli falon a trónon ülő Mária látható a gyermek Jézussal, bal oldalán két glóriás királyszenttel, jobb oldalán Szent Katalinnal. A keleti falon Mária utolsó imája, illetve még nem teljesen kibontva, Mária halála jelenik meg.
A Csákiak temetkezőhelyéül is szolgáló templom a család református hitre térésével a 16. század második felétől református plébániaként működött tovább.
A 18. században jelentősebb felújításra került sor, amelynek során új fedélszéket, majd új harangokat és toronyórát kapott templom. A 19. században építették a déli falba vágott kapu elé az előcsarnokot, majd nem sokkal később korábbi gótikus bejáratát elfalazva helyezték el mai bejáratát. 

Cím :  Szalárd 553. sz.

Forrás : muemlekem.hu

További információk : lexikon.adatbank.transindex.ro

Szalárdi Bartsch-kúria

 
A 19. század végén építtette a Bartsch család. A második világháború után államosították. Az épületben egészségügyi központ működött, majd szülőotthon. 1990 után az épületet visszaigényelték. Napjainkban egy Filadelfia nevű, öregek otthona működik benne. Az épület állaga jónak mondható, köszönhetően a folyamatos karbantartásnak.
Egy dendrológiai park közepén álló, földszintes, alápincézett, U alaprajzú épület. Az épületet lekerekített párkánnyal szegélyezett lábazat veszi körül. Erősen előreugró középrizalitját három oldalról, negyedköríves kupolás portikusz zárja le, előszobát alkotva. A főbejárathoz lépcsők vezetnek. A főhomlokzat és az oldalhomlokzatok díszesen keretelt ablakai egyenes lezárásúak. Könyöklőpárkányaik egy összefüggő övpárkányt alkotnak, amely körülöleli az épületet. Az ablakok tengelyében kötények díszítik. A főhomlokzaton, a portikusz két oldalán három-három ablak látható. A szélső ablakok egy enyhén kiülő rizaliton állnak, melyek széleit armírozásos díszítésű lizénák szegélyezik. Konzolos szemöldökeik közül az első kettő egyenes, a rizaliton lunettás félkörívesek. A szemöldökök alatti mező színes állatfigurás stukkóval díszített. A koronázópárkány alatt fogsoros párkány, alatta konzolos-tükrös fríz húzódik.
Hátsó homlokzatán az U szárai között terasz van kiképezve, melyre lépcsők vezetnek. A teraszra nagyméretű, félköríves ablakok és ajtók nyílnak, a lunettában ketté osztott bevilágító ablakkal. Fölöttük napsugaras stukkódísz látható. Mivel itt mosdók találhatók, két ablakot befalaztak, kis világítóablakokat hagytak, valamint meghagyták a bevilágító ablakokat, amelyek egy utólagosan épített félemeletet világítanak be. A középsőbe kis bejáratot vágtak, amelyhez faállványos lépcső vezet.A főbejáraton bemenve egy körfolyosóra jutunk, amelyből nyílnak a szobák.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : Központ, 548 szám

Forrás : muemlekem.hu
 
Forrás : muemlekeim.hu

Szalárdi Granárium

 
Az épület a Csáky-birtok magtára volt, amely 1795-ben épült. Ezt a falán elhelyezett latinul írt emléktábla is tanúsítja. Utcasorban, szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület. Utcai homlokzatán, a koronázópárkány alatt kis szellőző ablakok állnak. Oromzatán két nagy, szegmensíves záródású ablak látható, közöttük egy apró szellőzőnyílás. Udvari főhomlokzatán kapuszerű bejáratok vannak, előtte rakodófeljáró áll.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : A település központjától 500 méterre délre