2019. augusztus 5., hétfő

Miért rossz a tömegközlekedés a Hegyközben?Van remény a helyzet megoldására?

Tavasztól nagyon rossz lett a tömegközlekedés a Hegyközben.Több járatot megszüntetett a fuvarozó magáncég,mert vesztességes volt.A hétvégeken katasztrofális a helyzet,mert szinte nincsen járat. Hogyan közlekednek a hegyköziek?Mindenki ahogyan tud.Van aki ismerőssel,szomszéddal,rokonnal összefogva és fizetve a költségek egy részét közlekednek.Egyre több a feketén fuvarozók ,akik felveszik az utast és hazaviszik bizonyos összegért.A stoppolók türelmesen várják,hogy valaki megszánja őket és felveszik.A polgármesteri hivatalok megpróbálják megoldani ezt a rossz helyzetet, de nem nagy sikerrel.Szóba jött a lehetséges megoldások között a nagyváradi HKV /OTL rendszeres járatai.Nem lehet tudni mi történt,mert sokat nem olvashatunk róla,hogy létrejött a megegyezés.A reményt nem kell feladni.

A Krónika Online cikke foglalkozik ezzel a témával. A cikk bevezető sorai nem nagy reménnyel töltheti el az érintetteket :

"Nehéz dolga van Erdélyben és a Partiumban is azoknak, akiknek nincs autójuk, vagy kiskorúak, így nem vezethetnek, rendkívül rossz­nak mondható ugyanis a vidéki települések menterend szerint működő tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése. A jövő sem túl kecsegtető."

Miért kevés a remény a helyzet megoldására?Pásztor Sándor a Bihar Megyei Tanács elnöke a következőket nyilatkozta :

„Jövő évtől zavarosabb lesz a helyzet, a cégekre már nem lehet „rátukmálni”, hogy olyan kis falvakba is indítsanak járatokat, ahol az nem jövedelmező” – kongatta meg ugyanakkor a vészharangot a Krónika megkeresésére Pásztor Sándor, a Bihar megyei közgyűlés elnöke. Rámutatott, június végén jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2019/51-es sürgősségi kormányrendelet, amely gyakorlatilag teljesen kiveszi a vidéki autóbuszjáratokat a megyei önkormányzatok hatásköréből, és lehetővé teszi a piaci alapú szerveződést. A jogszabály alkalmazási módszertana még nem jelent meg, de aggodalomra ad okot, hogy amint a jelenlegi engedélyek lejárnak, a kisebb falvak, ahol még biztosított a tömegszállítás, kimaradnak ebből a szolgáltatásból. Pásztor Sándor elmondta, eddig sem volt egyszerű az útvonalak lefedése, ám az engedélyek kiadásakor úgy írták ki a tenderfüzeteket, hogy a jól jövedelmező vonalak mellé csatoltak két-három olyan települést, ahol kevesen vették igénybe a szolgáltatást. Tehát ha a szolgáltató meg akarta kapni az engedélyt azokon a távokon, ahol sokan utaznak, kénytelen volt bevállalni olyan falvakat is, melyek nagyobb távolságra estek, és kevesebben utaztak oda. Pásztor Sándor ugyanakkor hozzátette, már most érződik a rendelkezés negatív hatása. Bihar megyében az országban elsőként alakították ki a biztonsági rendszert, a buszokra GPS-t szereltek, telefonos applikációval láthatták az utasok, mikor érkezik a járat, de visszajelzéseket is küldhettek. „Amióta megjelent a kormányrendelet, elkezdték leszerelni a rendszereket arra hivatkozva, hogy az önkormányzat már nem ellenőrizhet. Ez elszomorító, hiszen amióta működött, pontosabbak, sőt tisztábbak voltak a buszjáratok” – mondta a bihari önkormányzat elnöke. Szerinte a törvénynek lehetővé kellene tennie, hogy az érintett önkormányzatok anyagilag is támogassák a járatokat, ha azok üzleti szempontból veszteségesek."

Hamarosan itt az ősz.Valamilyen megoldást kellene találni.Az üzleti érdek fontosabb mint a polgáré?