"Siteri fiatalok – és nem
csak ők – „parancsnokuk”, SZABÓ KINGA vezetésével sokat tesznek a helyi
közösségért és a rászorulókért. Igyekeznek tovább éltetni a falubeli
régi hagyományokat, emellett jótékonysági rendezvényeiken adományt
gyűjtenek gyermekotthonok lakóinak" - írja a Biharország.Teljes cikk :
"A
Mosoly Kommandó hasznos adományokkal megrakodva eljutott már a dévai
Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Bihar megyei gyermekvédelmi
központokhoz: a gálospetri Szentháromság, a nagyváradi Szent Angéla, a
nagyszalontai Szent Antal, a székelyhídi Gyermek Jézus otthonokba. De
tevékenységük nemcsak ebből áll, hiszen legfőbb céljuk a siteri közösség
szolgálata.
A csapat „parancsnoka” Szabó Kinga,
ő az elemi iskolát szülőfalujában járta ki, majd Nagyváradon a
Művészeti Középiskolában érettségizett, a Partiumi Keresztény Egyetemen
szociális munkás szakon mesterfokozatot szerzett, közben ugyancsak
mesterfokozaton vallástudományból is diplomázott. Ahogy ő fogalmazott,
mindazt, amit tanult, ebben az önkéntes tevékenységében fel tudja
használni.
Siterben, a helyszínen, a központban
található üzlethelyiségben kerestem fel Szabó Kingát, hogy a
kezdeményezésről kérdezzem. Elmondta, már egyetemistaként foglalkoztatta
a gondolat, hogy a falu érdekében tevékenykedő önkéntes csapatot
szervezzen. „Miután szüleimmel kibéreltük ezt a helyiséget, volt hely
arra is, hogy valami pluszt tegyünk le az asztalra, és azt mondtam,
megpróbálom. Az első felhívásomra, a mézeskalácssütésre tizennyolcan
jelentkeztek, 650 mézeskalácsot készítettünk. A süteményt a gálospetri
gyermekotthonba, Székelyhídra, Nagyváradra vittük, de jutott belőle a
váradi bazilikába a gyertyagyújtásra, a Szent Erzsébet és a Szent Márton
Idősek Otthonába is. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket, a
gálospetri gyermekotthonban visszatérők vagyunk.”
A
„kommandósok” főleg helyi fiatalok, de egy 58 éves tagja is van a
csapatnak, a legfiatalabb pedig négyéves. A legtöbben Váradon dolgoznak,
a diákok nagy része vagy a megyeszékhelyen tanul, vagy a hegyközcsatári
iskolában – Siter közigazgatásilag Hegyközcsatárhoz tartozik. „A
szüleink minden támogatást megadnak, hogy amit eltervezünk, elképzelünk,
meg is valósuljon. Némelyikük tagja is a kommandónak.”
Rendezvényeiken
mindig sokan vesznek részt, és az eseményeknek rendszerint jótékony
jellegük van. Ezenkívül együtt járnak kirándulni, zongorakoncertekre. A
kirándulásokat általában saját zsebből állják, hogy ne terheljék ezzel
is a szülőket. Azok a tagok, akik már keresnek, hozzájárulnak a
költségekhez.
A Mosoly Kommandó fogadtatásáról is
kérdeztem beszélgetőtársamat. „A helybeliek általában elfogadják
mindazt, amit teszünk, a legtöbben támogatják tevékenységünket. Vannak,
akik nem nézik jó szemmel, de én bízom abban, hogy ők is megváltoztatják
a véleményüket, ha belátják: a közösség érdekében cselekszünk. A
Hegyközcsatári Polgármesteri Hivataltól sok támogatást kapunk, például
ingyen használhatjuk a kultúrházat, de előfordult az is, hogy az
elöljárók is szerepet vállaltak a rendezvényünkön, s besegítettek a
főzésbe is.”
A Mosoly Kommandó parancsnoka Szabó
Kinga, ezt a fiatalok az első perctől elfogadták. „Azt mondják, arra
szükség van, hogy legyen egy elöljáró, aki összefogja az egész
tevékenységet, s a fiatalok ezt a szerepet rám bízták. Az első
pillanattól megvoltak az íratlan szabályok, hogy figyeljünk fel azokra,
akiknek szükségük van a segítségünkre, és mindent szívvel-lélekkel
tegyünk. Senkinek sem kötelező ez, és lényeges, hogy szabadidőnket
fordítjuk erre a tevékenységre. Most már eljutottunk arra a szintre,
hogy senkinek sem kell mondani semmit, mindenki végzi a rábízott
feladatot.”
Hosszú volna a lista, amely a Mosoly
Kommandó teljes tevékenységét részletezné, ezért csak néhányat említünk
meg. Kirándulásokra vitték a gyerekeket a faluból – az idén Barátkára –,
a csapat további tagjai Jósikafalván (Beliș) jártak; az útiköltségre és
az ennivalóra valót maguk gyűjtötték össze. Tavaly először rendeztek
Siterben szüreti mulatságot, három napig tartott, a csapat „nagymamája”
mintegy 450 fánkot sütött. Hagyományos kolbásztöltést is szerveztek, az
elkészült „műveket” estére megsütötték, és aki betért a kommandósok
„táborába”, azt megkínálták. Aki akart, adakozott a kitett perselybe, de
az sem jelentett gondot, ha nem adott semmit."
Forrás : biharmegye.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése