Hegyközi Majális a hegyköztótteleki erdészháznál

Hegyközi Majális lesz május 2-án a hegyköztótteleki erdészháznál.Délelőtt gyermekprogramok ,valamint főzőverseny lesznek. Délután több csoport fellép,de a majális fénypontja Polgár Peti és Kaczor Feri fellépése lesz.Nagyváradról jó aszfaltos út vezet Tóttelekig és az erdész házig.Aki kimegy ,az nem fog csalódni.Jó szórakozást mindenkinek '

Teljes program

  

Forrás : Hegyközcsatár Cetariu Facebook

Útvonal 

Példaértékű összetartás Hegyköztótteleken

 

Nagyváradtól 17 kilométerre fekszik a Hegyköz egyik emblematikus települése, Hegyköztóttelek. Aszfaltos úton, Pályit és Csatárt érintve lehet megközelíteni, közigazgatásilag Hegyközcsatár községhez tartozik - írja a cikk bevezetőjében Deák F. József. Olvassa el a teljes cikket.Részlet a cikkből - interjú Vitályos Barna polgármesterrel : 

Január első napjaiban kerestem fel a falut. Első utam a hegyközcsatári községházára vezetett, ahol Vitályos Barna polgármesterrel beszélgettünk.
– A község legkisebb települése Tóttelek mind a lakosok száma, mind a terület nagysága szerint. Ez a legcsendesebb is, mindenki a saját dolgaival foglalkozik, nincsenek kirívó törvényszegések, kihágások. Tóttelek a hétvégi házak paradicsoma, sok család állandó otthonává alakította ezeket. Ennek csak örülni tudunk. Az is érdekes jelenség – mondja az elöljáró –, hogy a környékbeli településeken mindenütt a református vallás dominál, viszont Tóttelek egy kis római katolikus sziget, s az itt élők nagyon ragaszkodnak hitükhöz. Példaértékű az összetartás, ami ezt a falut jellemzi. Élő példája ennek, hogy néhány évvel ezelőtt az önkormányzat és az itt lakók összefogásával felépült egy temetőkápolna. Az itteniek munkájukkal és adománnyal is támogatták az építkezést. Az átadáson, szentelésen jelen volt Böcskei László nagyváradi megyés püspök is. Gondot az okoz, hogy a falu őslakossága nagyon elöregedett, igazán csak hétvégeken pezsdül meg az élet, de akkor is nyugodtság uralkodik – jegyzi meg az elöljáró.
A falu az utóbbi időben sokat fejlődött. Tavaly sikerült kiépíteni az ivóvízhálózatot, s azóta is jól működik. A művelődési házat felújították, s a helyiek meg is töltik élettel. Tóttelek határában épül Bihar megye egyik legmodernebb ifjúsági központja.
– Ifjúsági tábor és sportkomplexum lesz, ha egyszer elkészül, de lassan halad a munka – jegyzi meg Vitályos Barna. – A beruházás költségét a kormány állja, de csak csepegteti a pénzt. Ennek ellenére reméljük, az év végére befejezik a létesítményeket.
Tótteleken kevés a munkalehetőség, van egy fafeldolgozó üzem és egy mezőgazdasági farm, ahol földiepret, áfonyát termesztenek helybeli munkaerővel. Az idősebbek általában kisnyugdíjasok, a háztájiban még megtermelik azt, amire a családnak szüksége van.
– Szerintem az elöregedés ellenére a falunak van jövője – vélekedik a polgármester. – A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével aláírtunk egy megállapodást, mely szerint segítenek a hegyközi településeket jobban megismertetni, mivel bármennyire is közel vagyunk Váradhoz, nem sokat tudnak rólunk. Ez is az oka annak, hogy befektetők nem jönnek, pedig minden van itt, amire egy beruházónak szüksége lehet.

Teljes cikk :  biharmegye.ro

Csatár község Zala megyében

Több Csatár község létezik.Mi a Bihar megyei Csatár községet ismerjük.A magyarországi Zala megyében is létezik egy Csatár nevű község.Ezt olvashatjuk a Wikipédián :

 

Római katolikus templom

Csatár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.Csatár (régi írásmóddal Chitar) neve egy foglalkozásra utal: pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt.

Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary alakban fordult elő.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Honlap : csatar.hu

Csatár nevezetű községek 

• Csatár, Zala megyei település
• Csatár, Szekszárd egyik városrésze, egykori település
• Csatár, Veszprém szőlőhegye
• Alsócsatár, egykor Vas vármegyei település, 1933-tól Felsőcsatár része
• Felsőcsatár, Vas megyei település
• Hegyközcsatár, romániai település (hajdan Bihar vármegyében)

A Pászka (Pészah) eredete

A Bihari Hegyközben kis létszámban élnek zsidók.A második világháború előtt több zsidó család ünnepelte a Pészah-ot, a Pászka vagy a kovásztalan kenyerek ünnepét.Mit tudunk az eredetéről?

 

Pászka.Forrás : hu.wikipedia.org

A Wikipédia ezt írja :

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.

Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
A kovásztalan kenyerek ünnepekről ezt olvashatjuk :
" A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)"

Forrás : hu.wikipedia.org 

Miért fontos nekünk? Ezt olvashatjuk a Wikipédián :
" Az utolsó vacsora néven ismert esemény egy szédereste volt, amit Jézus Krisztus a tanítványaival töltött. Jézus töltötte be a családfő szerepét. Ő mondta el a Kiddúst (Mt 26,27). Az evangéliumi beszámolókban a mosakodás eseménye is megjelenik, Jézus mosta meg a tanítványok lábát, ezzel arra utalva, hogy meg fogja tisztítani őket a bűneiktől. Jézus jobbján János ült, ez összecseng azzal a hagyománnyal, miszerint János volt a legfiatalabb apostol. A szédereste folyamán a legifjabb gyermek gyakran a családfőre támaszkodik. Így tett János is (Jn 13,23). A falat bemártása szintén fontos szerepet kap az utolsó vacsorán: ezzel leplezte le Jézus elárulóját (Jn 13,21-27). Jézus bemártotta és odaadta Iskarióti Júdásnak. Ha tartották magukat a szokáshoz, Júdás után a többiek is kaptak egy-egy bemártott falatot. Lehet, hogy ezért nem volt világos a tanítványok előtt, hogy ki árulja el Jézust. Júdás elment a szertartásról, így az úrvacsora bevezetésénél már nem volt jelen. Abban az időben még sült bárányból, keserű zöldségekből és pászkából állt az étkezés, a bárányt a Templom lerombolása után (Kr. u. 70) kivették az étrendből. A harmadik pohárnál (megváltás pohara) vezette be a Messiás az úrvacsorát. A negyedik pohárra (elfogadás/dicséret pohara) mondta Jézus, hogy nem issza mindaddig, míg a tanítványaival a messiási királyságban nem ihatja együtt (Mt 26,29). Az evangéliumi beszámolókban a záróhimnusz is megjelenik: „És dicséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.” (Mt 26,30)."
 Forrás : hu.wikipedia.org

Mikor ünnepelték meg a zsidók? " Az eltérést a zsidó naptárrendszer okozta a kezdetekben, ugyanis a hónapok kezdetét a Jeruzsálemben megjelenő újhold határozta meg." Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünneplik meg Gergely-naptár szerint 2020-ig?Az először a zsidó naptár,majd a Gergely-naptár szerinti dátumot olvashatja.

• 5775: 2015. április 3–10.
• 5776: 2016. április 22–29.
• 5777: 2017. április 10–17.
• 5778: 2018. március 30–április 6.
• 5779: 2019. április 19–26.
• 5780: 2020. április 8–15.

  Forrás : hu.wikipedia.org 

Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n ' 

Miért ünneplik a Húsvétot két időpontban a keresztények ? Húsvétvasárnap dátumai 2037-ig

A Bihari Hegyközben többségben magyarok élnek,akik a nyugati egyházakhoz tartoznak,a románok a keleti ortodox egyházhoz tartoznak.A karácsonyt egy időpontban ünneplik,de a Húsvétot két időpontban ünneplik.Miért?Mert a nyugati keresztények a Gergely-naptárt, a keleti ortodoxok a Júlián-naptárt használják a Húsvét kiszámításához.A két naptár eltérnek egymástól.Ezért van az,hogy ma április 5-én Húsvétot és Virágvasárnapot ünnepelnek a keresztények.2017-ben egy időben lesz a Húsvét '

 

Jézus Krisztus feltámadása(Piero della Francesca).Forrás : hu.wikipedia.org

 

"A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól április 25-ig változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még."

Forrás : hu.wikipedia.org

 

Húsvétvasárnap dátumai (2015–2037)

         Év Nyugaton Keleten 

2015	április 5.	április 12.

2016	március 27.	május 1.

2017	április 16.

2018	április 1.	április 8.

2019	április 21.	április 28.

2020	április 12.	április 19

2021	április 4.	május 2.

2022	április 17.	április 24.

2023	április 9.	április 16.

2024	március 31.	május 5.

2025	április 20.

2026	április 5.	április 12

2027	március 28.	május 2.

2028	április 16.

2029	április 1.	április 8.

2030	április 21.	április 28

2031	április 13.

2032	március 28.	május 2.

2033	április 17.	április 24.

2034	április 9.

2035	március 25.	április 29.

2036	április 13.	április 20.

2037	április 5.

 Forrás : hu.wikipedia.org

Hegyközkovácsi Zathureczky-lak

Zathureczky-lakról láthatunk egy képeslapot.Forrás : postcards.hungaricana.hu

 

Hegyközkovácsi Zathureczky-lak

 

"Számos névnapot kíván - kezeit csókolja Klára.Szintén csókol Ilona"  

Üdvözlet Szentjobbról

A szentjobbi leány iskolát láthatjuk a képeslapon.Mit írtak?Nehéz elolvasni.Forrás : postcards.hungaricana.hu

  

Üdvözlet Szentjobbról. Leányiskola 

 

"Kedves Jenőkém ' Szívesen teljesítem a kívánságod és küldöm ..."- a többit nehezen lehet elolvasni 

Szalárdi képeslapok

Régi Szalárdot ábrázoló képeslapokat láthatunk,valamint olvashatjuk mit írtak a hátsó részre. Forrás : postcards.hungaricana.hu

  

Szalárd Országzászló 

 

 

Szalárd

 

 

Szalárd Református templom; Országzászló; Római katolikus templom; Főszolgabírói hivatal; Községháza

 

 

Képeslapok Bihar községről

Több képeslapot nézhetünk meg Bihar községről ,melyek a XX-ik század elején készültek.Két részből áll.Az első a képeslap,második a hátsó oldal ,melyre írtak.Olvasható a postázás dátuma is.Forrás : postcards.hungaricana.hu

  

Bihar Városháza.1914.10.01.

 

 

 Bihar Kuruc sír

 

 

Bihar Ezredévi emlékoszlop.1910.03.12.

 

 

Bihar Látkép.1915.11.11.

 

 

Bihar Római katolikus templom belseje. Református templom belseje. Római katolikus templom. Hangya. Református templom 

 

Bihar Földvár utca és az óvoda 

 

 

Bihar Református és római katolikus templom.1923.12.28.

 

 

Bihar Templomtér.1904.11.19.

 

 

Bihar; Fogyasztási szövetkezet; Katolikus templom.1915.

 

 

 

   Bihar; Római katolikus templom

 

Üdvözlet a Zala megyei Csatár községből

Képeslap a Zala megyei Csatár községből származik 1918-ból,melyen a katolikus templomot láthatjuk.Mit ír a feladó? "Nagyszerűen érzem magam,unatkozni akartam e kis faluban és csudásan mulatok ,nap nap után reggelig fenn vagyunk,persze hízásról szó sincs ..." - a többit nem tudtam értelmesen kiolvasni ' Forrás : postcards.hungaricana.hu

  

 

"Nagyszerűen érzem magam,unatkozni akartam e kis faluban és csudásan mulatok ,nap nap után reggelig fenn vagyunk,persze hízásról szó sincs ..." - a többit nem tudtam értelmesen kiolvasni '  

Képeslapok és régi okmányok Hegyközcsatárból : hegykozcsatar.lapunk.hu