A hegyközcsatári Szalmavirág Néptáncegyüttes látványos produkciója"Hegyközcsatár község (Csatár, Tóttelek, Síter falvak) területén az év elejétől az év végéig számos rendezvényt szerveznek. Januárban borkóstolóval kezdenek, ezt követően lesznek farsangi mulatságok, Hegyközi Napok, az év végén pedig a falu karácsonya." - írja a Bihari Napló.
" ... legyünk, elbeszélgessünk, véleményt cseréljünk, egy szóval hogy jól
érezzük magunkat, sőt bevezessük a gyerekeket is a sütés fortélyaiba,
hiszen ők egész délután mézeskalácsot festettek, színeztek szüleik,
tanítóik, pedagógusaik segítségével."
Már az 1950- es évektől rendeznek majálist Hegyközcsatár községben. Abban a korszakban az Ágoston-kútnál, ahol kristálytiszta forrásvíz van, még ma is filagória, fapadok asztalok álltak a vendégek rendelkezésére. Az idelátogatók az erdő közepén, nagy füves területen pokrócokat terítettek le, kipakolták enni-innivalót, a filagória mellett szólt a síteri rézbanda, sült a miccs, korsóban mérték a jó hideg sört. A szervezők az ezredforduló tájékán úgy döntöttek, hogy áthelyezik a rendezvényt a tótteleki erdészházhoz, mivel itt sokkal jobb az infrastruktúra az aszfaltos úttól 200 méteren, kövezett út vezet az erdészházig, ahol festői környezet várja a kedves idelátogató vendéget. Itt már van áramellátás, színpadi műsorokat mutathatunk be szabadtéren, mert működik a hang- és fénytechnika. hántó Ünnepet, egyébként a megyében második alkalommal. Céljuk a hagyományos kézi aratás bemutatása és az aratás végének megünneplése. A hagyományos kézi aratás a hegyközcsatári Bakó Sándor mezőgazdász búzatáblájában zajlott. Hat csapat jelentkezett a megmérettetésre, Hegyközcsatárból 3 csapat, az Érmellékről Szalacsról, Érsemjénből és Érmihályfalváról. A búzatábla szélén felállított asztalon egy kerék nagyságú, friss kemencében sült kenyér, amelyet Varga Nusi gazdaaszszony sütött, a hagyományos szalonna, hagyma és paprika arra várt, hogy Miklós Csaba Péter református lelkipásztor és Kruzslitz Imre római katolikus plébános megáldja és megszentelje az új kenyeret és a rendezvényt.
Hegyközi Napok
Augusztus első hétvégéjén szokták megrendezni 2001-től e napot. Bizonnyal állíthatjuk, hogy a környék, de egész Bihar megye egyik legszínvonalasabb és leglátogatottabb rendezvénye. Azok, akik figyelemmel kísérték az elmúlt évek rendezvényeit, tudják, hogy Hegyközcsatárban nemcsak egyszerűen színpadi műsorokat lehet megtekinteni, hanem minden évben van egyegy olyan eleme a rendezvénynek, amivel különös módon fel szeretnék hívni magukra a figyelmet. Eddig ez sikerült is, hiszen több ezren látogatnak el évről évre. A kétnapos rendezvény főszervezője, mint mindig, a községi RMDSZ, CSATISZ, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, vállalkozók, magánszemélyek. De hogyan is születtek meg az ötletek? – erről kérdeztük Nagy Sándort, aki az elmúlt tizenhét falunapnak a szervező és kivitelező csapattagja volt, jelenleg Hegyközcsatár község RMDSZ-elnöke. „Az első tulajdonképpen úgy kezdődött, hogy egy akkori baráti társaság (Vitályos Barna, Nagy Sándor, Szűcs Zoltán, Szabó András, Csarnai Attila) sörözgetés közben akkor őrültnek látszó ötleteiket megpróbálták megvalósítani, ami sikerült is. 2001-ben kezdődött minden. Két Trabant márkájú gépkocsit törtünk szét versenyszerűen. Az itt készült TV-felvételek bekerültek a hazai csatornákon kívül a CNN híradójába is. Ezt követően a bukaresti Trabantosok Szövetsége tiltakozó megmozdulást hajtott végre a fővárosban. Nem gondoltuk, hogy az eset ekkora port kavar, mi csupán a környezetvédelem fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. 2002-ben kopjafát állítottunk a kivégzett Trabantok emlékére (a világon az első és tudomásunk szerint az egyetlen emlékmű, amit elpusztult Trabantok kaptak). Mégis a rendezvény legérdekesebb mozzanatának a faltörés ígérkezett. Vasárnap délután egy politikai fórumra került sor, ahol a meghívottak előadást tartottak az Európai Unióhoz való csatlakozás mibenlétéről. Ezt követően kivonultak a szabadtéri rendezvény helyszínére, ahol kalapácsokkal rombolhatták le az országunkat az EU-tól elválasztó, jelképesen felépített falat. A fal egyik oldalán az Európai Unió zászlaja, míg a másikon Románia lobogója volt látható, mely utóbbi irányából történt meg az áttörés. Ezen akciónkkal minden jelentősebb újság címoldalára bekerültünk. 2004-ben is tudtunk újat mutatni, mivel a hagyomány egyben kötelez is. Azt terveztük, hogy világcsúcsot állítunk fel, körcsárdás kategóriában. Ez egy jelképe, szimbóluma annak, hogy a magyarság összefog, hogyha akar, és remélem, nemcsak a csárdásban, hanem a politikában is ugyanúgy fog működni.
Szüreti mulatság
Minden évben sikeres a hegyközcsatári és síteri szüreti bál, már délben elindulnak a fiatalok lovas szekereken hívogatni a szomszédos településekre, és ami különössé tette a mulatságot, az a lovaslegény, vagy lovasleány, akik a kisbíró szerepét is betöltötték. A hajnalig tartó mulatságon mindenki jól érzi magát, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt, remélhetőleg a jövőben is lesznek hasonló jó szüreti mulatságok. Hegyközcsatárban minden évben megemlékeznek az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtisztekre. Ez a nap mélyen bevésődött magyar nemzetünk tudatába, ezért az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja – Nemzeti gyásznap. Egyik évben a református templomban megemlékező istentiszteleten, míg másik évben a római katolikus templomban megemlékező szentmise keretén belül emlékeztette a jelenlévőket az eseményekről. Gesztenye, palacsinta, humor, mulatós zene, szórakozás jellemzi október első hétvégéjét és mindez a síteri Bangéta-tónál, a Hegyközön megrendezett gesztenyefesztiválon, minden alkalommal egy nagyobb, színesebb programmal. A halászcsárdában és a lacikonyhákon már délben lehetett finomabbnál finomabb ételeket vásárolni, gesztenyét, sülve, főve gesztenyepürét tejszínhabbal, amely annyira közkedvelt volt, hogy a rendezőknek délután folyamán utánpótlásról kellett gondoskodniuk. Az időváltozás miatt sajnos egyre kevesebb a gesztenye Síterben, ebből kifolyólag már két éve nem tudták megrendezni a gesztenyefesztivált."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com
Augusztus első hétvégéjén szokták megrendezni 2001-től e napot. Bizonnyal állíthatjuk, hogy a környék, de egész Bihar megye egyik legszínvonalasabb és leglátogatottabb rendezvénye. Azok, akik figyelemmel kísérték az elmúlt évek rendezvényeit, tudják, hogy Hegyközcsatárban nemcsak egyszerűen színpadi műsorokat lehet megtekinteni, hanem minden évben van egyegy olyan eleme a rendezvénynek, amivel különös módon fel szeretnék hívni magukra a figyelmet. Eddig ez sikerült is, hiszen több ezren látogatnak el évről évre. A kétnapos rendezvény főszervezője, mint mindig, a községi RMDSZ, CSATISZ, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, vállalkozók, magánszemélyek. De hogyan is születtek meg az ötletek? – erről kérdeztük Nagy Sándort, aki az elmúlt tizenhét falunapnak a szervező és kivitelező csapattagja volt, jelenleg Hegyközcsatár község RMDSZ-elnöke. „Az első tulajdonképpen úgy kezdődött, hogy egy akkori baráti társaság (Vitályos Barna, Nagy Sándor, Szűcs Zoltán, Szabó András, Csarnai Attila) sörözgetés közben akkor őrültnek látszó ötleteiket megpróbálták megvalósítani, ami sikerült is. 2001-ben kezdődött minden. Két Trabant márkájú gépkocsit törtünk szét versenyszerűen. Az itt készült TV-felvételek bekerültek a hazai csatornákon kívül a CNN híradójába is. Ezt követően a bukaresti Trabantosok Szövetsége tiltakozó megmozdulást hajtott végre a fővárosban. Nem gondoltuk, hogy az eset ekkora port kavar, mi csupán a környezetvédelem fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. 2002-ben kopjafát állítottunk a kivégzett Trabantok emlékére (a világon az első és tudomásunk szerint az egyetlen emlékmű, amit elpusztult Trabantok kaptak). Mégis a rendezvény legérdekesebb mozzanatának a faltörés ígérkezett. Vasárnap délután egy politikai fórumra került sor, ahol a meghívottak előadást tartottak az Európai Unióhoz való csatlakozás mibenlétéről. Ezt követően kivonultak a szabadtéri rendezvény helyszínére, ahol kalapácsokkal rombolhatták le az országunkat az EU-tól elválasztó, jelképesen felépített falat. A fal egyik oldalán az Európai Unió zászlaja, míg a másikon Románia lobogója volt látható, mely utóbbi irányából történt meg az áttörés. Ezen akciónkkal minden jelentősebb újság címoldalára bekerültünk. 2004-ben is tudtunk újat mutatni, mivel a hagyomány egyben kötelez is. Azt terveztük, hogy világcsúcsot állítunk fel, körcsárdás kategóriában. Ez egy jelképe, szimbóluma annak, hogy a magyarság összefog, hogyha akar, és remélem, nemcsak a csárdásban, hanem a politikában is ugyanúgy fog működni.
Szüreti mulatság
Minden évben sikeres a hegyközcsatári és síteri szüreti bál, már délben elindulnak a fiatalok lovas szekereken hívogatni a szomszédos településekre, és ami különössé tette a mulatságot, az a lovaslegény, vagy lovasleány, akik a kisbíró szerepét is betöltötték. A hajnalig tartó mulatságon mindenki jól érzi magát, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt, remélhetőleg a jövőben is lesznek hasonló jó szüreti mulatságok. Hegyközcsatárban minden évben megemlékeznek az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtisztekre. Ez a nap mélyen bevésődött magyar nemzetünk tudatába, ezért az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja – Nemzeti gyásznap. Egyik évben a református templomban megemlékező istentiszteleten, míg másik évben a római katolikus templomban megemlékező szentmise keretén belül emlékeztette a jelenlévőket az eseményekről. Gesztenye, palacsinta, humor, mulatós zene, szórakozás jellemzi október első hétvégéjét és mindez a síteri Bangéta-tónál, a Hegyközön megrendezett gesztenyefesztiválon, minden alkalommal egy nagyobb, színesebb programmal. A halászcsárdában és a lacikonyhákon már délben lehetett finomabbnál finomabb ételeket vásárolni, gesztenyét, sülve, főve gesztenyepürét tejszínhabbal, amely annyira közkedvelt volt, hogy a rendezőknek délután folyamán utánpótlásról kellett gondoskodniuk. Az időváltozás miatt sajnos egyre kevesebb a gesztenye Síterben, ebből kifolyólag már két éve nem tudták megrendezni a gesztenyefesztivált."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com
