Dukrét Géza: Az ülőrokka, vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren

Dukrét Géza  "Az ülőrokka, vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren" című dolgozatának lábjegyzetében ez olvasható a Bihari Hegyközről :

 "A Hegyköz Nagyváradtól ÉK-re, a Berettyó középső szakasza mentén elhelyezkedő dombvidék. Hegyközpályi-Hegyközkovácsi-Jákóhodos-Biharvajda vonalától keletre, Micske-Szentlázár vonaláig terül el. Észak-Északnyugaton az Érmelléki dombvidék Berettyó-völgye felé néző területe, Biharvajda-Hegyközszentimre-Szentjobb-Hegyközszentmiklós vonalától, Dél-Délkeleten a Rézalja dombjainak Berettyó felöli része, Hegyközszáldobágy-Sítervölgy-Tótfalu-Micske vonaláig. A Hegyköz elnevezés még a középkorból származik. Számtalan népszokás, hagyomány (fonóka, lakodalmas, szüreti bál, szájhagyományok, gyermek mondókák), népviselet szorosan összeköti Sítert vagy Hegyközcsatárt Szalárddal, vagy Hegyközszentimrével. E terület összetartozását az is erősítette, hogy az egyes falvak fiataljai közötti házasságok e tájegység területére korlátozódtak, csak az utóbbi időszak jobb közlekedési lehetőségei és a Váradra történő ingázás tette lehetővé a más vidékek falvainak fiataljai közötti ismeretséget, ritkább esetben házasságot. "

Dukrét tanár úr jól ismeri a Bihari Hegyköz szokásokat,mert tanár volt több évig Síterben.A dolgozat bevezetőjében ezt írja : 

" Síter (Sisterea) alig 650 lakosú kis falu, Nagyváradtól 23 km-re, ÉK-i irányban, a Berettyótól D-re, a Hegyköz1 vidékének D-i fekvésű faluja, a jelenlegi községközpont, Hegyközcsatártól 8 km-re. A falu árpádkori település. Első írásos említése 1291—94-ből származik, villa Suhtur, Sehtur" néven. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben mint villa Schechter, Sehter szerepel, a 16. században Sejter, Söjtör, Söthér néven, 1900-ban Seuter, Sétér néven említik. A falunév eredetére egyelőre nincs biztos magyarázat. Eredetileg a falu a jelenlegi helyétől 4 km-re, a szalárdi út felénél levő enyhe emelkedésen volt, melyet a tatárdúlás óta Tatárdombnak neveznek. Az 124l-es tatárjárás idején a felégetett falu megmaradt lakossága a dombtetőn levő erdőbe menekült. Az itt levő kápolna helyén épült a 13. században a mai templom eredeti része' amelytől, Szalárd irányában, a lejtőn lefelé alakult ki a jelenlegi falu. A 13. és 14. századból származnak a templom értékes falfestményei, melyek még részben fellelhetők a régi szentély vastag mészrétegei alatt. A 15-16. századi levéltári adatok hat lakott és hét elhagyott portát, valamint a falu erdejét és szőlőit említik. 1566-ban tért hódít a reformáció. A lakosság növekedése miatt 1750-ben bővítik templomát. Első iskolája, mint református fiúiskola, 1753-ban szerveződik." 

Tovább olvashatja library.hungaricana.hu 40-ik oldalától '

ICOMOS-díjat kapott Dukrét Géza - Gratulálunk tanár úr '

 

Fotó : erdon.ro 

"Nemrég a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal ismerte el Dukrét Géza műemlékvédőnek, a PBMET elnökének példamutató tevékenységét." - írja Ciucur Losonczi Antonius az erdon.ro-n.

A volt siteri tanár úr szorosan kapcsolódik a Bihari Hegyközhöz.Írt egy könyvet : SITER Adalékok történetéhez és népismeretéhez - fotók címmel. Gratulálunk tanár úr az ICOMOS-díjhoz ' További sikereket kívánunk és jó egészséget ' 

Miért kapta ? "Méltán lehet büszke erre az elismerésre Dukrét Géza nagyváradi helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, hiszen kevesen kapnak ilyen díjat. " "A hivatalos indoklás szerint Dukrét Géza példamutató műemlékgondozásáért, a Partium kulturális örökségének védelme és ismertté tétele érdekében kifejtett életművéért részesült az elismerésben." 

Szerényen nyilatkozta a lapnak : "„A díjak egyfelől ösztönzőleg hatnak, másrészt pedig, mint ez, egy hosszú munkának az elismerései, annak, hogy több mint 25 esztendeje műemlékvédelemmel foglalkozom, foglalkozunk. Véleményem szerint elsősorban a könyvkiadói tevékenységemnek köszönhetőek, hiszen a kiadott 103 kötet óriási teljesítmény, valamint a pusztuló műemlékek helyzetére figyelmeztető konferenciáinknak is- nyilatkozta az Erdély Online-nak Dukrét Géza." 

Teljes cikk : erdon.ro 

 

 

Könyv Siterről és Dukrét Géza tanár úr dedikál.Forrás : Homonnai Gábor Facebook

Adalékok Siter történetéhez

 

Péntek este a XXIV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében bemutatták Dukrét Géza: Adalékok Siter történetéhez című könyvét - írja az erdon.ron  Ciucur Losonczi Antonius

 

A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dovin Irma köszöntötte a sok érdeklődőt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A házigazda várad-olaszi református egyházközség képviseletében Veres Kovács Attila lelkipásztor hangsúlyozta: a Lorántffy központ felavatása óta a szakralitás és a kultúra olyan otthona, ahol szívesen látják felekezettől és ideológiai állásponttól függetlenül mindazokat, akik az emberséget szolgálják. Hozzátette: ez az újabb könyvajándék a jövőnek reménységgel tölt el, hogy a Gutenberg-galaxist egyelőre nem kell eltemetni.
Gazdag hagyaték
A Partiumi füzetek sorozat 82. kiadványaként Dukrét Géza tollából megjelent Adalékok Siter történetéhez című könyvet ismertető Kupán Árpád helytörténész azt emelte ki, hogy a jól szerkesztett kötet hitelesen és részletgazdagon mutatja be azokat a történelmi, demográfiai, oktatási, közigazgatási és egészségügyi változásokat, melyek sajnos nem mindig vitték előbbre jobb irányba a falu lakosainak sorsát. Dukrét Géza azonban tanárként, illetve iskolaigazgatóként ember tudott maradni az embertelen viszonyok közepette, sőt neki köszönhetően korszerűbb lett az oktatás, megújult az iskola. Külön kiemelést érdemelnek a könyv azon részei, melyek az általa utolsó pillanatban megmentett gazdag szellemi és tárgyi néprajzi hagyatékot, a különféle szokásokat foglalják össze, valamint az értékes képek, ábrák is, illetve figyelmet érdemel még a református templomról szóló tanulmány, mely Emődi Tamás és Lángi József munkája.
Emlékezés
A kiadó Europrint részéről Derzsi Ákos mondott méltató szavakat, majd Dukrét Géza idézte fel a múltat. Többek közt arra emlékezett vissza, hogy 1965-ben lett kinevezve Siterbe földrajz-biológia tanárnak. 1969-ben kezdett el diákjaival népi eszközöket gyűjteni a faluban, s 1970-ben össze is állt egy kis néprajzi múzeum az egyik osztályteremben, melyet azonban 1971 végén fel kellett számoljon. Hogy ne dobja ki a tárgyakat, inkább hazavitte, s mára ezek száma meghaladja az 1600-at. 1972-től elkezdte szisztematikusan járni a falut, illetve az egész országban gyűjtött. 1984-ben készül el első tanulmánya Az ülőrokka vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Siteren címmel. Szintén valamikor a nyolcvanas években a néptanácsok utasítást kaptak, hogy össze kell állítani minden falu történetét. Siterét a szomszédos sitervölgyi iskola történelem szakos igazgatója írta meg, aki azt állította, hogy a református templomot a törökök építették. Ezen felháborodva elhatározta, hogy összeállítja ő a falu történetét. Első lépésként Sámi Mihály helyi lelkésszel beszélt, majd tanulmányozta Bunyitay Vince művét is, illetve történelmi adatokat is gyűjtött.
Még nincs befejezve
1989 után minden megváltozott, könnyebb volt forrásokhoz hozzájutni. 1990-ben a Bihari Naplóban jelent meg a siteri református templomról szóló cikke. 1992 januárjától lapunk sorozatban közölte a Hegyközről addig összeállított dolgozatát. Levéltári kutatás után 2005-ben jelent meg nyomtatásban A Hegyköz történeti monográfiája című kötete. Úgy fogalmazott: „azt gondoltam, hogy Sitert, ahol 23 évet tanítottam, csak a Hegyközbe behelyezve és annak összefüggéseiben lehet alaposabban tanulmányozni. Ezzel párhuzamosan tovább gyűjtöttem az anyagot Siterről. Most már megérett annyira az anyag, hogy külön kötetbe kerüljön, de tisztában vagyok azzal, hogy ez még nincs befejezve. Az utánam jövő kutatónak lesz a feladata, hogy elvégezze ezt a munkát, főleg a 20. század hiányos, mivel nem jutottam a forrásokhoz”.
A rendezvényen közreműködött a Stadler klarinét kvartett, volt vetítés, és az elhangzottakhoz hozzászólt Fechete Erzsébet, aki 1950–1968 között volt a siteri iskola igazgatónője, valamint a lánya, Tunyogi Katalin, aki szintén tanított ott. Forrás : erdon.ro

Dukrét Géza : SITER Adalékok történetéhez és népismeretéhez - fotók

"A nagyváradi Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében, több mint száz érdeklődő vett részt , egy jól sikerült helytörténeti munka bemutatóján" - írja Homonnai Gábor a Facebook oldalán.

 

A könyv borítója .....A szerző több mint 300 oldalas helytörténeti munkája a Partiumi füzetek sorozatban jelent meg, mint a sorozat 82.kiadványa.Fotó : Homonnai Gábor

 

A könyvet bemutatták : Balról jobbra : Dovin Irma ,narrátor, Dukrét Géza a mű írója.Kupán Árpád történész és Derzsi Ákos , könyvkiadója és nyomda tulajdonos-Europrint .Fotó :Homonnai Gábor

 

A bemutatón megjelenteket "házigazdaként" ,Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntötte... Háttérben a Stadler Klarinét Kvartett tagjai.Fotó : Homonnai Gábor

    

A helytörténeti munkát Kupán Árpád történész, érdemes tanár,ismertette...Fotó : Homonnai Gábor

 

Derzsi Ákos kiadó ,beszél a Partumi füzetek újabb kiadványáról,amely a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság megbízásából készült..Fotó : Homonnai Gábor

 

Dukrét Géza ny. tanár, helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke beszél a most bemutatott munkájáról...Fotó : Homonnai Gábor

 

Fekete Erzsébet volt Siter-i ny.tanítónő visszaemlékezése...Fotó : Homonnai Gábor

  

Tunyogi Katalin siteri tanitónő beszél a könyvbemutatón..Fotó : Homonnai Gábor

  

A szerző ,Dukrét Géza dedikál..Fotó : Homonnai Gábor

  

Mihálka Nándor történész-régésznek dedikálja könyvét Dukrét Géza...Fotó : Homonnai Gábor

  

Dukrét Géza volt siteri tanár és iskolaigazgató, Kócs Ágnes-sel ,volt siteri lakossal... és tanítványával.Fotó : Homonnai Gábor

 

A volt ( lélekben most is..) hegyköziek triója....Fotó : Homonnai Gábor

  

 Nagy-Gavrucza Emese siteri lelkipásztor- tiszteletes asszony, Dukrét Gézáné-Aranka és Dukrét Géza...Fotó : Homonnai Gábor

 

 Kedves emlék Dukrét Gézától.....Fotó : Homonnai Gábor 

Forrás : Homonnai Gábor Facebook