"A bálok reneszánszát éljük, azt hiszem, ugyanis számtalan felhívással
találkozunk, amelyek különféle tematikus báli alkalmakra hívogatnak.
Ilyen volt a Kisszántón tartott Őszbúcsúztató bál is. A bálok múltja,
kialakulása után kutatva azt olvastam, hogy a bál az találkozás,
közösség formálás. Egy olyan alkalom, ahol fehér abrosszal megterített
asztal mellett fel lehet idézni a múltat, álmodni lehet a jövőről,
tervezni az eljövendőt. Így volt ez Kisszántón is amikor az „őszt
búcsúztatva” gyűlt össze nyolcvan bálozni vágyó. A Molnár Edit
szervezésében meghirdetett bálra nem csak helybeliek, hanem községbeliek
is jelentkeztek. A szépen megterített kisszántói kultúrotthonban a
felállított ülésrendnek megfelelően foglalták el helyeiket a bálra
érkezők. Az ismerősök örömmel köszöntötték egymást, és jó magyar
szokáshoz hűen pálinkával koccintottak az est megalapozása kedvéért. De
az ismeretlenek is össze-összekacsintottak, sőt barátságosan
ismerkedtek, mert ugye, még ha név szerint nem is, de látásból mindenki
ismert itt mindenkit. A bált Molnár Edit nyitotta meg." - írja Csiger Máté Krisztina a Bihari Naplóban.
"Ezután megérkezett a finom kétfogásos vacsora és mellé a finom bor, majd
ráadásként, feltéve az i-re a pontot, mindenki kapott egy-egy
franciakrémest. Míg a vacsora folyt kellemes hangulatú lágy zene szólt.
Azután pedig kezdetét vette a tánc, a szórakozás. A zenét a Sanzon
együttes szolgáltatta kivilágos-virradatig. Közben persze volt ott
minden: köszöntötték a szülinaposokat, és azokat is, akik 15. házassági
évfordulójukat ünnepelték, sőt még egy pocaklakónak is „elhúzták a
nótáját”. E vidám hangulatú estéért köszönet jár a szervezőnek és
segítségeinek, akik fáradtságos munkával, de mindig mosolyogva
sürögtek-forogtak, hogy minden vendég jól érezze magát."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com
