Hagyományos és szórakoztató programok Szalárdon

Hagyományőrzők vezették a menetet a templomtól a központig

"Ökumenikus istentisztelettel és a világháborús áldozatoknak a község központjában található emlékművének megkoszorúzásával folytatódott vasárnap délelőtt a 17. Szalárdi Köszégi Napok programja. Délután és az esti órákban Szalárdon újra a szórakozásé volt a főszerep " - írja Rencz Csaba a Bihari Naplóban.

"A 17. Szalárdi Községi Napok vasárnap délelőtt ökumenikus istentisztelettel folytatódott. A XV. Században ferencrendi kolostortemplomnak épült műemlék istenházában Varga Botond lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, igehirdetése alapigéjét Máté evangéliumából idézte: "Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyek országa; Boldogok, a kik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." Az úgynevezett "boldogmondások" magyarázataként, amit manapság sokan értetlenkedve hallgatnak, a tiszteletes elmondta: Jézus korában a magát elitnek nevező társadalmi réteg gondolta magáról, hogy ők bővelkednek lelki javakban, rájuk vonatkozik az intés. A tiszteletes hozzátette: a boldogságra alkalom például egy település ünnepe, ahol az emberek élvezhetik egymás társaságát, a szülő és nagyszülő gyönyörködhet gyereke/ unokája ügyes fellépésében, ám ez is, mint minden földi boldogság, mulandó, az Istenben megtalált boldogság örök. A szalárdi községi napok állandó része az ünnepi istentisztelet, melyen természetesen nem kötelező a jelenlét, mégis sokan vesznek részt rajta. Miért? A lelkész meg is adta a választ: mert vonzó Isten közelsége. Prédikációja végén Varga Botond köszöntötte a gyülekezet tagjain kívül a világi vendégeket, kik közül elsőként Szabó Ödön képviselő kapcsolódott a lelkész szavaihoz, figyelmeztetve: „hétköznapi háborúkat vívunk”, miközben nem figyelünk a valóban fontos dolgainkra, pedig jó lenne a templomban hallottakat az ajtón kívülre is magunkkal vinni. Dr. Nagy Miklós polgármester örömének adott hangot, hogy sokan és sok helyről eljöttek együtt ünnepelni a község lakosaival. 

Testvér-települések
Az istentisztelet után az azon részt vettek nagyrésze a kellemes nyári melegben (a község-központbeli köztéri hőmérő 24 °C-t mutatott) a Vay Ádám Hagyományőrző Kurucezred tagjait, a helyi baptista fúvószenekart és a Pusztai Farkasok Hagyományőrző Egyesület tagjait követve vonult a központi parkba, a világháborúk áldozatainak emlékművéhez, a hagyományos koszorúzási ünnepségre.
A parkban a fúvósok adtak rövid térzenét, majd Varga Botond tiszteletes mondott áldást, hozzátéve, hogy hősökké vált áldozatainkra naponta emlékezni kell, jelképesnek nevezve, hogy az emlékmű közelében egy játszótár is van: a néhaiak életüket áldozták, hogy mi és gyerekeink itt lehessünk. Szabó Ödön képviselő mintegy folytatta a templomban abbahagyott gondolatmenetét, kifejtve: meg kell spórolni mindennapi konfliktusainkat, ám vannak kikerülhetetlen élethelyzetek. Ilyenbe kerültek azok is, akik nem feltétlen akartak a háború(k)ban részt venni, de vállalták a kéretlen feladatot.

Az RMDSZ megyei ügyvezetője hozzátette: ne hallgassunk azokra, akik egymás ellen uszítanak bennünket, mert azt mindig a közösség szenvedi meg és általában az uszítók érdekét szolgálja.
A községi napon hagyományosan részt vesznek Szalárd testvér-településeinek képviselői is, idén Nádudvart Réz Szilárd alpolgármester, Dombrádot Nagy János jegyző képviselte, átadva településeik üdvözletét. Rövid beszédet mondott még Prém Mónika iskolaigazgató és dr. Nagy Miklós polgármester is, az emlékezés és a mai összefogás szükségességét hangsúlyozva. Harangszó kondult ezután, majd koszorúk kerültek az emlékműre.

Versenyek, koncertek
 
 A koszorúzás után nádudvari mazsorettek adtak elő pár koreográfiát a park melletti úttesten, majd a már említett menet a focipályára vonult. A vasárnap délután újra a szórakozásról szólt. A programban szerepelt biciklis felvonulás a község központjában, illetve verseny is. Ennek rajtja a községhez tartozó Hegyközszentimrén, a Rózsa bár előtt aszfaltra festett vonalnál volt, befutója pedig mintegy 4 kilométer után, Szalárdon. Az útközben történteket a focipályán volt színpadnál is nyomon lehetett követni, hiszen a modern technikát latba vetve, egy drón követte a kerékpározókat."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Együtt ünnepelt Csatár magyarsága

A hegyközcsatári Dalárda szolgálata a római katolikus templomkertben

"2017. március 12-én, vasárnap délelőtt sokan összegyűltek a református templomban tartott megemlékező, ünnepi ökumenikus istentiszteletre felekezeti és politikai hovatartozás nélkül." - írja Tóth Zsigmond a Bihari Naplóban.

 

"Hiszen ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, és nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848. március 13-án kitört a forradalom. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. 

Miklós Csaba Péter hegyközcsatári lelkipásztor ünnepi igemagyarázatát az Apcsel. 20,22-24 alapozta.
Az ige is olyan embereket állít példaként elénk, akik félelmet nem ismerve a krisztusi utat járva keresték az igazságot, akárcsak azok az ifjak, akik a hazáért, a hazaszeretetért, igazságukért életüket is képesek voltak feláldozni a jövő nemzedék érdekében, értünk.
Az ökumenikus istentiszteleten nemzeti dalokkal szolgáltak a Hegyközcsatári Ifjak együttese, a Hegyközcsatári Nagy Géza Református Énekkar, Miklós Spurigán Zoltán kántor-karnagy vezetésével, valamint a hegyközcsatári cserkészek Gálik Gyula cserkész parancsnok irányításával. Jelen voltak a helyi és megyei pártok képviselői, a község elöljárói, akik a református templomkertben felállított kopjafánál mondtak ünnepi beszédet és helyezték el a megemlékezés koszorúit. Sztankovics Gyula a község kultúrreferense, mint a rendezvény moderátora röviden beszélt a márciusi ifjak bátor tetteikről, majd elsőként Csomortányi István az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke méltatta azokat az ifjakat, akik félelmet nem ismerve álltak ki az igazságért párhuzamot vonva az elhangzott igével.

A Bihar megyei RMDSZ részéről Kéry Hajnal főtanfelügyelő helyettes volt jelen, aki példaként emelte ki a hegyközcsatári közösséget, ahol együtt ünnepeltek politikai és felekezeti hovatartozás nélkül, és emlékeztek a márciusi ifjak bátor tetteikre.

Nemzeti dalok
A Hegyközcsatári Dalárda a kopjafánál és később a római katolikus templomkertben is nemzeti dalokkal léptek fel, hiszen a jelenlévők a római katolikus templomfalán elhelyezett márványtáblánál is elhelyezték a kegyelet és megemlékezés koszorúit.
A kultúrházban folytatódott az ünnepség, ahol a hegyközcsatári Dalárda, a Hegyközcsatári Ifjak Együttese nemzeti dalokkal, a Hegyközcsatári Benedek Elek Gimnázium diákjai nemzeti zenés- verses összeállítást mutattak be, felkészítőik Bálint Beáta Livia tanárnő, Jakab Ernő tanár és Bondár Éva tanítónő.
 
Mészáros Eszter fiatal énekes nemzeti dalokat, Molnár István citerás, Forró János népdalénekes katonadalokkal és id. Papp Lajos az alkalomhoz versekkel léptek a közönség elé. Az ünnepi közös együttlét szeretetvendégséggel ért véget a református gyülekezet felajánlásával."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Paptamási Napok

"A hétvégén rendezik az idei immáron a XIII. Paptamási Községi Napokat, mely az augusztus 13. szombati nemzeti gyász miatt, csak két napos lesz. A teljes program: Augusztus 12., péntek – 18 óra – Mazsorett felvonulás Nyüved és Pelbárthída utcáin. Augusztus 14., vasárnap: 9 óra – foci torna; 9.30 – amatőr kettes fogathajtó bajnokság; 10 óra – ökumenikus Istentisztelet – paptamási baptista imaház; 12 óra – mazsorett felvonulás a község központ fő utcáján; 14 – bográcsfőző bajnokság; 14 óra – lecsófőző verseny; 14.30 – motoros találkozó és ügyességi versenyek; 15 – díjkiosztás – fogathajtó verseny; 18 óra – Szilágyi Eszter – ének; 18.10 – a nap folyamán rendezett versenyek eredményeinek kihírdetése; 18.30 – Tini Dance Center – Székelyhíd; 19.30 – Gilice néptáncegyüttes; 20 – Acces – romániai sztárvendég; 20.45 óra – Insect koncert; 22 óra – Péter Szabó Szilvia – magyarországi sztárvendég; 22.40 óra – Mohácsi Brigi koncert; 23.30 óra – Sos Fecó és Hencsi – magyarországi sztárvendég; 24 – tűzijáték." - írja a Bihari Napló.

Forrás: pressdisplay.com

Szüreti mulatság volt Hegyközcsatárban

 

A hegyközcsatári szüreti bálos néptánccsoport a református templom előtt 

"Október 10-én, szombaton már a kora délelőtti órákban kezdtek gyülekezni a hegyközcsatári kultúrházba a népviseletbe öltözött fiatal párok, akik hívogatni indultak Hegyközpályiba, Hegyközújlakra és Hegyközcsatárba, hogy a mulatságba hívják a településeket" - írja Tóth Zsigmond a Bihari Naplóban.

Teljes cikk :
"Hegyközcsatárban és környékén a szeptember végétől novemberig tartó időszakban – Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Simon – Júdás (október 28.) napjáig – a legfontosabb gazdasági és egyben társadalmi esemény a tengeriszedés mellett a szüret volt, amely hagyomány a mai napig is él. Még az elmúlt században is (a kollektivizálás előtt, mert ebben az időben több szőlőhegyet felszámoltak, pl. a Szentillyés) a csatári szőlőhegyen szorgoskodók éneklésétől, tréfálkozásaitól volt hangos a vidék, amelyet a szüret befejeztével evés-ivással, mulatozással ünnepeltek meg. A hegyközi szőlősgazdák a szőlőszedés utolsó napján nagy mulatságokat, felvonulást tartottak, amely este bállal zárult. Az egykori szüretelők elmaradhatatlan kísérője volt a rezesbanda, amely gazdától gazdáig haladva elhúzta a szüretelők nótáját, a fizetség a gazda belátására volt bízva, általában szőlőből, mustból állott. Ma már elmaradnak ugyan a nagy szüretelések és a rezesbanda, de a maguk módján ezt a hagyományt próbálják átmenteni fiataljaink, már több évtizede, hogy a legfiatalabb generáció is továbbvihesse szülei, nagyszülei szokásait, ezért minden évben a megrendezendő szüreti mulatságok a mai kor fejlődésével is megtartják a régmúlt idők szokásait.

Istentisztelet
A szombati hegyközcsatári szüreti mulatság délelőtt 10 órakor vette kezdetét a református templomban egy ökumenikus istentisztelettel, ahonnan Miklós Csaba Péter református lelkipásztor és Kruzslitz Imre római katolikus plébános áldásaival indulhattak el behívogatni az esti szüreti bálba.
A tizenegy, népviseletbe öltözött pár, akik tagjai a helyi Szalmavirág népMezei László elmondása szerint alig egy hónapja kezdték el a felkészülést (ami egyáltalán nem látszott meg a táncukon olyan ügyesek voltak), amihez képest meg van elégedve az ifjak teljesítményével. „a szülőktől kapott pozitív visszajelzések alapján már megérte számomra, hogy időt és tánccsoportnak, díszes szekereken, lovas legénnyel az élen, külön szekéren a „rezesbanda”, mely ez alkalommal is az érmihályfalvi Nosztalgia Együttes volt, elindultak Hegyközpályi, Hegyközújlak, majd Hegyközcsatár érintésével behívogatni a szüreti bálba. Az időjárás kedvezett az ifjaknak, szeles idő volt ugyan, de az eső nem esett, energiát fektettem a fiatalok felkészítésébe, hiszen jó érzés volt hallani, hogy a szülő azt mondja: Laci, a gyerekem örömmel megy a próbákra, és azóta még fegyelmezettebb is” – mondta a koreográfus. Az idei szüreti bál is reggelig tartott, a zenészek addig húzták, amíg volt mulató vendég. mint az elmúlt napokban, még a nap is megvillantotta sugarait.
A környező falvakban sokan kíváncsian és érdeklődve várták a csatári hívogatókat, ezért egy-egy kapu előtt megterített asztalon sok finomság sorakozott, amellyel megjutalmazták a táncosokat. Jó érzés volt látni azt az odafigyelést és szeretetet, amelyben részesítették a fiatal táncosokat minden faluban, ők ezt érezték is, és még odaadóbban táncoltak és mutatták meg tehetségüket.

A szüreti bál
Már javában lemenőben volt a Nap, amikor viszszatértek a hívogatásból, és egy finom vacsora elfogyasztása után, amelyet a gyerekek szülei és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai készítettek a kultúrház konyhájában, megkezdődött az igazi szüreti bál.
A kultúrotthon egy adott pillanatban már úgy nézett ki, hogy kicsinek bizonyul, örültek is a szervezők, rendezők, akik ez alkalommal is a községi RMDSZ, a Csatári Ifjúsági Szervezet (CSATISZ) a Polgármesteri Hivatal és a szülők voltak, akiket nagyban támogatott a község polgármestere, Vitályos Barna és alpolgármestere, Tóth Gyula. Az idén is a szüreti bálos táncosokat Mezei László készítette fel és koreografálta, hiszen ő volt már felkészítője a néptánccsoportnak más években is, sőt volt társasági tánccsoport vezetője is a Crystal csoportnak, menyasszonyiruha-bemutatókat tartottak annó."

Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Album : hegykozcsatar.lapunk.hu