Pénzt kaptak a Megyei Tanácstól Hegyköz települései

Érmihályfalva, Értarcsa, Érszőllős, Paptamási, Érsemjén, Szalacs, Örvénd, Alsólugas, Köröstarján, Hegyközcsatár, Margitta, Érsemjén, Érkörtvélyes, Érbogyoszló, Vedresábrány, Vámosláz, Szalárd, Hegyközpályi, Bihar.

Többek között ezen településeinknek sikerült többlet pénzt juttatni az esztendő utolsó tanácsülésén." - írja Pásztor Sándor a Facebook oldalán. 

A listán több Hegyközi települések nevei olvashatók. Mire elég a Megyei Tanácstól kapott pénz? A választ megkaphatjuk a Bihari Napló cikkében. Csak bizonyos munkák befejezésére, vagy folytatására. Nem sok a pénz, de jó jelzés a magyarok lakta településeknek : Pásztor Sándor betartja az adott szavát! Azt is olvashatjuk, hogy más nem magyarok lakta településeknek adtak pénzt. Ez egy kis remény arra, hogy jövőre több pénzt kapnak, mely nagyon fontos a Bihari Hegyköznek is, mert nagy a lemaradás. Reménykedni kell abban, hogy végre a mi térségünk elindul nagy léptekkel a fejlődés útján, ha nem történik váratlan esemény  ...

Interjú Pásztor Sándorral : "sok munkára van szükség, nem lesz egy egyenes és sima út, de bízni kell abban, hogy jobb lesz "

 

"A Bihar Megyei Tanács elnökének megválasztott Pásztor Sándor volt tegnap a szerkesztőségünk vendége, aki exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Beszélt többek közt arról, hogy milyen tervei vannak a múzeum új épületével és a repülőtérrel kapcsolatban." - olvasható a Bihari Napló Pásztor Sándorral készült interjúban.

Nagyváradon és Bihar megyében jól ismert Pásztor Sándor személye. Több nagy projekt a nevéhez fűződik.Jó döntésnek látszik az RMDSZ részéről,hogy őt jelölték a Megyei Tanács elnökének.Jó hírneve van,mert már letett valamit az asztalra.Botrányos beiktatása nem jó fényt vet a liberálisokra.Megjegyzem,hogy kb. két éve az egyik magyar polgármester azt mondta egy magánbeszélgetéskor,hogy az utóbbi években alig kaptak pénzt a megyétől.Értette a Ţîrle vezette megyei vezetésre és a Cornel Popa idejére.Nem ismerem a hátteret,de az biztos,hogy a magyar polgármesterek örvendtek Pásztor Sándor megválasztásának.Az elmúlt négy évben alig volt haladás,tehát az új megyei elnöknek gyorsan bizonyítani kell.Az interjúból kitűnik,hogy az új elnöknek több gyakorlatias terve van a megyével kapcsolatban.Az is lényeges,hogy sok román ajkú nagyon kedveli,és alkalmasnak tekintik Bihar megye vezetésére.Jó előjelnek tartom,hogy együttműködésre összpontosít,mert csak így lehet eredményt felmutatni.Van egy dolog,mely aggaszt,a két magyar párt , az RMDSZ és az EMNP egymás ellen harcol.Ha olvassuk Csűry és Tőkés egymásnak intézett nyílt leveleit,akkor azt láthatjuk,hogy a Bihar megyei magyarok érdekei sérülnek,mely nem jó előjel a belháború. Remélhető,hogy az ellenfelek észhez térnek és együttműködnek a megyei vezetéssel,mert sok magyarnak ez az érdeke. Az interjút Rais W. István és Ciucur Losonczi Antonius készítették.

                                 

Teljes interjú : 

– Kedden botrányos körülmények közt zajlott a Megyei Tanács harmadjára összehívott alakuló ülése. A szavazásról kivonuló liberálisok azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják a közigazgatási bíróságon az Ön elnökké választását. Mi a véleménye erről?
– Nem tudom, hogy ők mit csinálnak, én most arra törekszem, hogy bebizonyítsam nekik, egymásra vagyunk utalva. Azt gondolom, hogy Bihar megye rá van utalva Nagyváradra, és Várad is Bihar megyére. Van 101 közigazgatási egység, és mindegyikről gondoskodni kell, ezt mindannyiunknak meg kell értenünk. Ezért próbálom meggyőzni a liberálisokat, hogy a durcáskodásuknak nincs semmi értelme.
– Egyes határozattervezetek elfogadásához kétharmados többség kell, tehát a liberálisok szavazataira is szükség lesz. A kedden történtek tükrében mindez hogyan lesz megoldható?
– Olyan típusú döntéseket kell hozni, amelyekben úgymond a liberálisok is megtalálják a saját maguk számítását, mely nekik is megfelel. Szerintem nincs olyan projekt, hogy csak jobboldali vagy csak baloldali, csak ilyen vagy csak olyan. Legyenek közösek a projektek, össze kell hozni azt, hogy mindenki azt csinálja, ami az egész megyének jó. Amikor államtitkár voltam, akkor ez már sikerül nekem. Úgy vélem ugyanakkor, hogy maga a csúcspontja ennek az egész folyamatnak, purparlénak lezajlott, most már nyugodnak a kedélyek. Megpróbálok olyan lépéseket tenni, melyekből kiérződik, hogy partner vagyok minden irányba. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat azokkal az emberekkel, akik józanul látják a dolgokat. A demokrácia alapelve, hogy a 18 pont eggyel több, mint a fele, vagyis többség. Nincs olyan, amit a liberálisok az utóbbi időben hangoztattak, hogy kisebbségben levő többség. Ez fából vaskarika, vagy olyan, mint félig terhesnek lenni. Az megint egy másik probléma, hogy arra kell törekedni, hogy folyamatosan biztosítani kell a többséget. Persze biztos, hogy az elején lesznek próbálkozások, illetve a liberálisok meg akarják majd mutatni a tanácsnak, hogy nélkülük nem lehet. A kérdés, hogy egy idő után, ha például egy Bihar megye számára kedvező határozat meghozataláról van szó, nem lesz-e megmosolyogtató, hogy csakazértis a liberálisok nemmel szavaznak. Biztos, hogy az első periódusban nagy fegyelem kell, utána viszont, meg vagyok győződve arról, hogy a liberálisok is belátják majd, hogy nincs semmi értelme az ellenségeskedés fenntartásának. Nem lehet az a céljuk, hogy ne tudjunk együtt dolgozni, hiszen mondjuk ki: PNL-s vezetésű a legtöbb önkormányzat a megyében, és a liberálisok nem akarhatják azt, hogy akkor most ezeket elszigeteljük négy évre. Nekik is az kell legyen a szándékuk, hogy bármelyik önkormányzat fejlődjön. Ezért mondom azt, hogy a viszály tulajdonképpeni csúcspontján túl vagyunk.
– Várhatóak-e személycserék, szerkezeti átalakítások a megyei tanácsnál, ahogy általában váltáskor lenni szokott?
– Amikor olyan helyzetbe kerültem, hogy különféle intézményeknél a mostanihoz hasonló átadásra-átvételre került sor- lásd belvízvédelmi igazgatóság, vízügy, regionális igazgatóság, államtitkárság- néhány hetet rá kellett szánjak arra, hogy egy átlátható képet alkossak a dolgokról. Most szerencsésebb helyzetben vagyok, mint két évvel ezelőtt Bukarestben, amikor egy teljesen idegen környezetbe csöppentem, és ezért körülbelül egy hónapra volt szükségem. A megyei tanácsnál adott egy struktúra, és van megközelítőleg harminc olyan ember, akikre számíthatok, és akik kellő tapasztalattal rendelkeznek. Ezért úgy gondolom, gyorsabban tudok haladni. Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy az emberek úgymond lanyhább mozgást, előrehaladást láttak eddig a megye részéről, összehasonlítva például Váraddal. Ezen változtatni kell. Be kell bizonyítani, hogy megfelelő fordulatszámot lehet elérni Bihar megye esetében is. Úgy kell teljesítsen az új vezetés, hogy ez látható és érzékelhető legyen. Ennek aztán több lépcsője van, de ki kell tűznünk olyan célokat magunk elé, melyek az év végéig teljesíthetőek. Bizonyítsuk már be, hogy be lehet addig fejezni az új múzeumépületet. Ugyan csak most kezdem el átnézni a papírokat, de úgy gondolom, hogy ez például egy prioritás kell legyen. Bár a korábbi kampányban is téma volt már, az ipari parkok esetében sem történt semmi az elmúlt években. Lássuk, hogy lehet eredményt elérni. Szkeptikusabb vagyok azonban az utakkal kapcsolatban, hiszen a költségvetésben 7-8 kilométer út elkészítése van előirányozva a megyében. Meg kell nézni, hol, mit lehet elérni. Ha az ember szegény, akkor próbáljon máshonnan forrásokat szerezni. Munkaleosztásban gondolkodom. Ezt így csináltam eddig is, még Bukarestben is, és nem kívánok változtatni ezen. Meg kell oldani a szervezési problémákat, de fel vagyok rá készülve. Visszatérve a tanácsi többségre: ha valami elindul, és menni fog, látszani kezdenek az eredmények, butaság lenne az önkormányzati testület egy részétől- és szándékosan nem használom az ellenzéki szót- folyamatosan csak akadályokat gördíteni a haladás elé. Nem lesz egyszerű az érintetteket partnerré avanzsálni, de jó pár kollégát ismerek a liberálisok közül, és úgy gondolom, mint már említettem, hogy a feszültség túljutott a maximumán. Én értem, hogy nehéz valamit hajszállal elveszíteni, de az emberben kell legyen annyi tartás, és főleg ezen a szinten, hogy felfogja, hogy a 44 százalék nem több mint 50 százalék. Azt fogom vallani mindig, hogy elsősorban vízügyi szakember vagyok, de azért politikailag annyit reagálnék, hogy ha nem így történt volna, akkor az egész Bihar megyei román politikai paletta egy színű lenne. Kérdéses, hogy ez mit eredményezett volna, hiszen ott a negatív példa Nagyvárad, ahol szerintem elcsúszott a reprezentativitás.
Repülőjáratok
– Az egyik végeláthatatlan történet, melynek főszereplője a Megyei Tanács, a repülőjáratok üzemeltetések ügye, jobban mondva ezek hiánya. Hogyan tudna változtatni ezen?
– Próbáljuk meg leegyeztetni azt, és ezt a kampányomban is hangoztattam, hogy legyen főleg a nyári főszezonban egy Nagyvárad- Konstanca járat. Jön fel a román tengerpart, és a romániai infrastrukturális körülmények közt kevesen kockáztatják azt meg, hogy elzötykölődjenek odáig. Ennek a beindításán lovagolni fogok, mert jó dolog lenne. Úgy gondolom, hogy túl kell lépjünk azon a korszakon, hogy Debrecennel versenyzünk azért, hogy ki tudja jobban elgáncsolni a másokat a repülőgépjáratok ügyében. Jó a viszonyom a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével és a debreceni polgármesterrel is. Biztos, hogy a TAROM nehéz dió, hiszen amíg többségi állami tulajdonú, nagyon úgy néz ki, hogy azt csinál, amit akar. Blődségnek tartom, hogy egy csomó pénzt invesztálunk a váradi repülőtér korszerűsítésébe, és arra ébredünk, hogy üres a terminálja. Nehéz az indulás, valószínűleg oda kell eljutni, hogy törvényi keretek közt egyszerűen úgy próbálunk beindítani külföldi járatokat, hogy alanyi résszel, x összeggel beszáll a megyei tanács, amíg a folyamat önjáró lesz. Időpontot nem tudok mondani, ezzel különösebben még nem foglalkoztam, de remélem, hogy sínre kell majd ez az ügy is.
– Az RMDSZ-es polgármesterek nyilván nagyon örülnek annak, hogy Ön lett a tanácselnök, de mi a helyzet a többi önkormányzattal, milyen lesz a viszonya ezekkel?
– Eleve az elnöki pozíció a legerősebb, és nyilvánvaló, hogy közösen elbírálva a dolgokat, ez irányba lépni kell, hiszen a polgármesterek csupán azt kérik, ami jó a településüknek. Probléma Nagyvárad, ahol rengeteg magyar ember él, és éppen ezért gondolom azt, hogy túllépve a mostani fázison, a váradi polgármesterrel normális viszonyt kell kialakítani úgy, hogy a partnerség kölcsönös legyen. A mi polgármestereink nyilván nagyon örülnek annak, hogy én lettem a megyei tanács elnöke. Az lesz tehát a nagy feladat, hogy megtartva az egyensúlyt úgy, hogy közben biztosítva legyen a partneri viszony, úgy hozzunk meg döntéseket, hogy ők ennek haszonélvezői legyenek. Odafigyelve, és nem megkülönböztetve a román önkormányzatokat.

Együttműködés
– A Szatmár megyei tanácselnök is RMDSZ-es lesz, ez szorosabb együttműködést feltételez majd Szatmár megyével?
– Annyira szoros együttműködést feltételez, hogy mi már a kampányban is találkoztunk kétszer. Pataki Csaba korábban szenátor volt, és egy nagyon jó viszonyt alakítottunk ki egymással Bukarestben. Hamarosan nem csak vele, hanem a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével is találkozom, együtt hárman ülünk le beszélgetni. A programom egyik jelszavát képező csatlakozás nagyon sántít Bihar megye esetében. Nyitni kell abba az irányba, hogy ez nekünk hasznos legyen. Nem adtuk fel azon célunkat, hogy Bihart megtartsuk régió központnak. E téren nagy meccsek következnek az elkövetkezendő négy évben, erősítenünk kell a Bihar megyei szerepet és kulcspozíciót. Egy szerencsés konstelláció alakult ki, hiszen Bihar és Szatmár RMDSZ-es vezetésű, Szilágy megyében pedig szintén magyar az alelnök, és nagyon jól ismerjük egymást. Össze kell hozni ezt a három megyét, nyissunk egymás felé, építkezzünk közösen önkormányzati, intézményes, infrastrukturális, civil szervezeti szinten úgy, hogy ebben a háromoldalú partneri viszonyban Biharnak jusson a vezető szerep. Egy csomó példát lehet hozni, és csak egyet említek, a vallásturizmust. Emellett az előttünk álló négy évben szerintem elkészül az autópálya, lehet tehát együttműködni. Abban is gondolkodunk, hogy a lehetőséget kihasználva, Hajdú-Bihar megyét is bevonva, alakítsunk ki egy határ menti közös fejlesztési ügynökséget, ami csak pluszt hozhat. Le kell üljünk, hogy megbeszéljünk közös programokat, kettesben, hármasban, ha már adott a lehetőség. Lássák azt az emberek, hogy alakul egy váz. Hangsúlyozom: az egész megyét bevonnám ebbe az együttműködésbe, nemcsak az Érmelléket, hanem a belényesi-medencét is, mert nem akarok differenciálni, vagy kirekeszteni senkit.
– A két poszt összeférhetetlen, nem lehet egy időben a Körösök Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője és a Megyei Tanács elnöke is. Mi lesz a sorsa az előbbi tisztségének? Lemond róla?
– Az embernek ilyenkor az egyik szeme sír, a másik pedig nevet, de hát nem sokszor adódik ilyen alkalom az ember életében. Mérnökként nekem alapképzettségem a vízügy, ebben dolgozom 25 éve, és ide szándékozom majd visszatérni. Emiatt aztán egyeztetem a bukaresti főigazgatósággal és a minisztériummal arról a megoldásról, hogy tulajdonképpen most a vízügyi pozíciómat felfüggesztjük addig, míg a tanácsi elnöki tisztségemet ellátom. Nemcsak azért, mert Romániában a politikai pozíciók nagyon labilisak, hanem azért, mert úgy vélem, hogy én elsősorban vízügyi szakember vagyok.
– Hogyan értékeli az elmúlt heteket? Fárasztó volt?
– Nagy és kimerítő munka áll mögöttem, melyet valamikor február közepén kezdtünk el. Meg szeretném köszönni mindenkinek, aki a segített, a családnak, mert nem volt egy könnyű periódus. Sok élményben volt részem, éreztem, hogy az emberek bíznak bennem, és egy nagyon fontos. Voltak kimerítő pillanatok, és én azt gondolom, hogy becsülettel végigcsináltuk a kampányt, annyit, amennyit a helyzetből ki lehetett hozni, kihoztuk. Egyenlőtlennek indult a harc, de végül is kitartással és akarattal el tudtuk érni azt, hogy megyei tanácselnökünk lett. Azzal együtt, hogy Romániában nem mennek simán a dolgok, jó érzés sikert elérni. Az emberek érezniük kell azt, hogy egy olyan fejezeten vagyunk túl, melynek az eredmény része kell most már kibontakozzon. Persze egy kis türelem kell ehhez, és sok munkára van szükség, nem lesz egy egyenes és sima út, de bízni kell abban, hogy jobb lesz.
Forrás : erdon.ro

Interjú Pásztor Sándorral : Pillérrendszer a megyének

 

"Több mandátumon keresztül városi önkormányzati képviselő, vízügyi igazgató, államtitkár, jelenleg az RMDSZ megyei tanácsosi listájának vezetője, tanácselnök-jelöltje. PÁSZTOR SÁNDORRAL beszélgettünk tapasztalatokról és esélyekről." - írja a Biharország.

Teljes interjú :

– Miért vállalta másodszor is a jelöltséget?

– Most láttam eljönni az idejét annak, hogy új csapatot építsünk. Úgy érzem, sikerült, összeállt egy olyan új csapat, amelyik Bihar megye magyarságát hitelesen képviseli. Szakítva az eddigi hagyománnyal, reprezentatív intézményeket, társadalmi szervezeteket kértem fel, hogy jelöljenek általuk támogatott, illetve saját értékrendjük alapján kiválasztott képviselőket. A csapat tehát a szokásostól eltérően alakult meg, de az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlésének egyhangú támogatásával. Tükrözi és tükröznie is kell azt a tulajdonképpeni pillérrendszert, amelyre a Bihar megyei magyarság építkezhet, és amelynek megfelelő biztonságot kell adnia mindannyiunk számára.

– Három és fél mandátumot töltött a váradi önkormányzatban, dolgozott vízügyi igazgatóként, majd államtitkárként. Ezek a tapasztalatok segítik-e a megyei tanácselnöki tisztségre való felkészülést?

– Lassan külön tudomány a közigazgatásban dolgozni, hiszen az államnak sikerült komplikálnia az önkormányzati rendszert. A rendszerben tájékozódni, de főleg azt vezetni akkor lehet, ha azt minden szinten megismeri az ember, fokonként lépdel felfelé azon a bizonyos ranglétrán. Több mint három önkormányzati mandátum után, amikor voltam frakcióvezető és az urbanisztikai bizottság elnöke, jó pár dolgot láttam, felügyeltem. Huszonöt év vízügyi szakmai tapasztalattal, kezdő mérnökből regionális igazgatói tisztségig eljutva, államtitkárként bekerültem a központi állami struktúrába. Az első hónapban mintha egy űrbázison lettem volna. Szakmai államtitkárként kerültem oda, tapasztalattal és szakirányú felkészültséggel. Az önkormányzati múltam is kellett ahhoz, hogy kiismerjem a rendszert, rájöjjek, hogy mégiscsak lehet ebben az útvesztőben keringeni. Tapasztalatszerzés szempontjából nagyon hasznos időszak volt. A Bukarestben töltött idő után teljesen másként látom a román állami rendszer működését, önkormányzati szinttől a központiig. Sajnos az ember szembesül azzal, hogy az állami apparátus a mai napig minden porcikájában centralizált. Első lépésként ezt a teljes központosítást kell lépésről lépésre lebontani. Utána lehet hatékonyan építkezni.

– Mi a legfontosabb üzenete a magyar szavazóknak, illetve hogyan tudja megszólítani a román választókat?

– Bihar megyei magyarként tudom, mennyire fontos, hogy családunk, közösségünk számára meglegyen a mindennapok biztonsága, településeinken legyenek normális életkörülmények. Ez kell hogy legyen az elsődleges cél, erre kell megfelelő válaszokat adni. A megyei tanács elnöke nem tudhat mindent. Nem is ez a dolga. A tanácsosi csapatot úgy állítottuk össze, hogy a legjelentősebb társadalmi rétegek szakértelmét tükrözze. Hogy analógiával éljek, szakállamtitkárként ugyanígy dolgoztam a szakminiszterrel. Tudtam mindent, ami a vízügyben van, de nem foglalkoztam az erdészettel, holott az is hozzánk tartozott. A vízügyért feleltem, és miután bizonyítottam szaktudásomat, alig egy hónap után át is ruháztak rám minden hatáskört. Visszatérve: a magyar közösségnek arra van szüksége, hogy az információ eljusson, ha kell, megyei szintig, akár egyházi, akár tanügyi, akár ifjúsági, akár a civil szférából, akár az egészségügyből, akár vállalkozói szintről. Maga a tanácsosi lista üzenet, azt jelzi, hogy mindenkire szükség van. Közösségünk gondjait együtt kell megoldanunk, és számtalanszor megtapasztaltuk, hogy a magyar emberek ügyeit az RMDSZ tudja felvállalni és képviselni. A kisebb-nagyobb magyar közösségek gondjait, legyenek azok oktatási, helyi, civil vagy egyházi problémák, senki nem tudja annál jobban kezelni, mint egy magyar polgármester vagy egy magyar megyei vezető, aki érti és érzi azt a helyzetet. Egy román polgármester vagy egy román nemzetiségű megyei elnök számára a magyar közösség gondja idegen, nem érzi annak jelentőségét. Tehát azt kell megértenie mindenkinek, hogy a magyarság problémáival kizárólag a magyar képviselet fog foglalkozni. A jövőben a hatékonyságon is fogunk javítani, ezért állítottuk össze a társadalmi rétegeket, magyar intézményeket összefogó csapatot, melyben kevésbé dominál a politika. Elsősorban a szaktudás, a szakmai felkészültség számít, hiszen én is sokkal hangsúlyosabban vagyok szakember, és kevésbé érzem magam politikusnak. A román közösségben ugyanakkor tudatosítani kell, hogy meg kell lenniük a minket megillető jogainknak, lehetőségeknek, körülményeinknek. Számunkra is ugyanúgy élhető kell hogy legyen ez a megye, amit úgy szeretnénk elérni, hogy az senkit ne zavarjon. Meg lehet oldani úgy a problémáinkat, meg lehet alkotni úgy a jogrendszerünket, lehet képviseletünk úgy, hogy konszenzus legyen. Úgy kell tudnunk érvényesülni, hogy konszenzusban legyünk a Bihar megyei többséggel. Ez nem könnyű folyamat, de ki kell alakítani azt a rendszert, amely mindkét félnek megfelel.

– Megnyerhető a megyei tanácselnöki tisztség?

– Megnyerhető. Nagyon kemény munkával, szerencsével és főleg összefogással. Arra most nem térnék ki, hogy mennyi szerencse kell hozzá. A matematika szerint nehezen alakulhat úgy, hogy nekünk legyen a legtöbb szavazatunk a megyében, viszont lehet olyan konstelláció, amelyben nyeregbe kerülünk. Nagyon fontos, hogy hány megyei tanácsos jut mandátumhoz. Továbbra is fenntartunk egy helyet azoknak, akik politikailag másként látnak dolgokat. Miért? Hogy még eggyel több magyar ember legyen a Bihar megyei tanácsban. Többen kell lennünk, mert tudjuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a megyei tanácsosok választják az elnököt és az alelnököt. A pozíciónkat szilárddá kell tenni, és akkor a választást olyan irányba tudjuk befolyásolni, hogy a magyar közösség legyen a nyertes.

Forrás : biharmegye.ro

Pásztor Sándor fog tudni segíteni a Bihari Hegyközieknek?

 

Fotó : ebihoreanul.ro

Harmadik nekifutásra megalakult a Bihar Megyei Tanács.Nem mindennapi körülmények között választották meg elnöknek Pásztor Sándort.Aggódva figyeltem az eseményeket,mert a harmadik ülést a Bihoreanul így jellemezte : ţigănie. A fenti fotó jól érzékelteti milyen indulatok uralkodtak.A PNL bebizonyította,hogy nem tud veszíteni.Az előzetes terv szerint alakult a helyzet Nagyváradon,mert Ilie Bolojan és a PNL kétharmados többséget szereztek a helyi tanácsban.Maradt hátra a megyei tanács megszerzése, mely nem sikerült.Miért?Mert az RMDSZ a PSD+ALDE koalícióval megegyezve,Pásztor Sándort jelölte elnöknek.A PNL feljelentést tesz és mindent megtesz,hogy a megyei tanács munkáját megnehezítse.Az előjelek rosszak,mert négy évig háború lehet a pártok között,melynek a Bihar megyeiek fogják meginni a levét.Kiss Sándor elnöklete idején még kaptak pénzt a községek,de Tîrle idején kevés pénz jutott.Cornel Popa az elmúlt négy évben alig juttatott pénzt a főként a magyar községeknek. A fenti hangulatban és helyzetben nagyon nehéz lesz Pásztor Sándornak nagyobb projekteket megvalósítani.Pásztor Sándor váradi tevékenységét sok román is elismerte.Kérdésem : Pásztor Sándor fog tudni segíteni a Bihari Hegyközeknek? Remélem,IGEN ' 

A harmadik tanácsülésről a Bihoreanul készített két videót.Nézze meg ' 

Pásztor Sándor a tanácselnök

 

"A kedden harmadjára összehívott megyei tanácsülésen az RMDSZ-es Pásztor Sándor választották meg az önkormányzati testület elnökévé. A szavazás botrányosan zajlott, a PNL-sek kivonultak." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

Részlet a cikkből : 

Megyei tanácsosok lettek: Ionel Avrigeanu, Ovidiu Bezi, Nicolae Bodea, Cornel Borza, Ioan Câmpan, Dacian Foncea, Kiss János, Tudor Lascu, Moisa Madear, MirceaMălan, Romulus Motoca, Gheorghe Neag, Constantin Neniu, Iosif Peti, Lidia Popa, Teodor Suciu, Mihai Toderica (PNL), Stela Babău, Victorica Butisca, Florin Chirilă, David Sergiu Octavian, Dorel Dume, Ioan Mang, Florian Oros, Ana-Maria Tiron,Ţara Ioan (PSD), Boda Gergely, Grim András, Kéry Hajnal, Pásztor Sándor, Péter I. Zoltán, Szabó István, Szoboszlai-Gáspár István (RMDSZ), Traian Bodea, Dorin Corcheş (ALDE).

Teljes cikk : erdon.ro