Interjú Pásztor Sándorral : Pillérrendszer a megyének

 

"Több mandátumon keresztül városi önkormányzati képviselő, vízügyi igazgató, államtitkár, jelenleg az RMDSZ megyei tanácsosi listájának vezetője, tanácselnök-jelöltje. PÁSZTOR SÁNDORRAL beszélgettünk tapasztalatokról és esélyekről." - írja a Biharország.

Teljes interjú :

– Miért vállalta másodszor is a jelöltséget?

– Most láttam eljönni az idejét annak, hogy új csapatot építsünk. Úgy érzem, sikerült, összeállt egy olyan új csapat, amelyik Bihar megye magyarságát hitelesen képviseli. Szakítva az eddigi hagyománnyal, reprezentatív intézményeket, társadalmi szervezeteket kértem fel, hogy jelöljenek általuk támogatott, illetve saját értékrendjük alapján kiválasztott képviselőket. A csapat tehát a szokásostól eltérően alakult meg, de az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlésének egyhangú támogatásával. Tükrözi és tükröznie is kell azt a tulajdonképpeni pillérrendszert, amelyre a Bihar megyei magyarság építkezhet, és amelynek megfelelő biztonságot kell adnia mindannyiunk számára.

– Három és fél mandátumot töltött a váradi önkormányzatban, dolgozott vízügyi igazgatóként, majd államtitkárként. Ezek a tapasztalatok segítik-e a megyei tanácselnöki tisztségre való felkészülést?

– Lassan külön tudomány a közigazgatásban dolgozni, hiszen az államnak sikerült komplikálnia az önkormányzati rendszert. A rendszerben tájékozódni, de főleg azt vezetni akkor lehet, ha azt minden szinten megismeri az ember, fokonként lépdel felfelé azon a bizonyos ranglétrán. Több mint három önkormányzati mandátum után, amikor voltam frakcióvezető és az urbanisztikai bizottság elnöke, jó pár dolgot láttam, felügyeltem. Huszonöt év vízügyi szakmai tapasztalattal, kezdő mérnökből regionális igazgatói tisztségig eljutva, államtitkárként bekerültem a központi állami struktúrába. Az első hónapban mintha egy űrbázison lettem volna. Szakmai államtitkárként kerültem oda, tapasztalattal és szakirányú felkészültséggel. Az önkormányzati múltam is kellett ahhoz, hogy kiismerjem a rendszert, rájöjjek, hogy mégiscsak lehet ebben az útvesztőben keringeni. Tapasztalatszerzés szempontjából nagyon hasznos időszak volt. A Bukarestben töltött idő után teljesen másként látom a román állami rendszer működését, önkormányzati szinttől a központiig. Sajnos az ember szembesül azzal, hogy az állami apparátus a mai napig minden porcikájában centralizált. Első lépésként ezt a teljes központosítást kell lépésről lépésre lebontani. Utána lehet hatékonyan építkezni.

– Mi a legfontosabb üzenete a magyar szavazóknak, illetve hogyan tudja megszólítani a román választókat?

– Bihar megyei magyarként tudom, mennyire fontos, hogy családunk, közösségünk számára meglegyen a mindennapok biztonsága, településeinken legyenek normális életkörülmények. Ez kell hogy legyen az elsődleges cél, erre kell megfelelő válaszokat adni. A megyei tanács elnöke nem tudhat mindent. Nem is ez a dolga. A tanácsosi csapatot úgy állítottuk össze, hogy a legjelentősebb társadalmi rétegek szakértelmét tükrözze. Hogy analógiával éljek, szakállamtitkárként ugyanígy dolgoztam a szakminiszterrel. Tudtam mindent, ami a vízügyben van, de nem foglalkoztam az erdészettel, holott az is hozzánk tartozott. A vízügyért feleltem, és miután bizonyítottam szaktudásomat, alig egy hónap után át is ruháztak rám minden hatáskört. Visszatérve: a magyar közösségnek arra van szüksége, hogy az információ eljusson, ha kell, megyei szintig, akár egyházi, akár tanügyi, akár ifjúsági, akár a civil szférából, akár az egészségügyből, akár vállalkozói szintről. Maga a tanácsosi lista üzenet, azt jelzi, hogy mindenkire szükség van. Közösségünk gondjait együtt kell megoldanunk, és számtalanszor megtapasztaltuk, hogy a magyar emberek ügyeit az RMDSZ tudja felvállalni és képviselni. A kisebb-nagyobb magyar közösségek gondjait, legyenek azok oktatási, helyi, civil vagy egyházi problémák, senki nem tudja annál jobban kezelni, mint egy magyar polgármester vagy egy magyar megyei vezető, aki érti és érzi azt a helyzetet. Egy román polgármester vagy egy román nemzetiségű megyei elnök számára a magyar közösség gondja idegen, nem érzi annak jelentőségét. Tehát azt kell megértenie mindenkinek, hogy a magyarság problémáival kizárólag a magyar képviselet fog foglalkozni. A jövőben a hatékonyságon is fogunk javítani, ezért állítottuk össze a társadalmi rétegeket, magyar intézményeket összefogó csapatot, melyben kevésbé dominál a politika. Elsősorban a szaktudás, a szakmai felkészültség számít, hiszen én is sokkal hangsúlyosabban vagyok szakember, és kevésbé érzem magam politikusnak. A román közösségben ugyanakkor tudatosítani kell, hogy meg kell lenniük a minket megillető jogainknak, lehetőségeknek, körülményeinknek. Számunkra is ugyanúgy élhető kell hogy legyen ez a megye, amit úgy szeretnénk elérni, hogy az senkit ne zavarjon. Meg lehet oldani úgy a problémáinkat, meg lehet alkotni úgy a jogrendszerünket, lehet képviseletünk úgy, hogy konszenzus legyen. Úgy kell tudnunk érvényesülni, hogy konszenzusban legyünk a Bihar megyei többséggel. Ez nem könnyű folyamat, de ki kell alakítani azt a rendszert, amely mindkét félnek megfelel.

– Megnyerhető a megyei tanácselnöki tisztség?

– Megnyerhető. Nagyon kemény munkával, szerencsével és főleg összefogással. Arra most nem térnék ki, hogy mennyi szerencse kell hozzá. A matematika szerint nehezen alakulhat úgy, hogy nekünk legyen a legtöbb szavazatunk a megyében, viszont lehet olyan konstelláció, amelyben nyeregbe kerülünk. Nagyon fontos, hogy hány megyei tanácsos jut mandátumhoz. Továbbra is fenntartunk egy helyet azoknak, akik politikailag másként látnak dolgokat. Miért? Hogy még eggyel több magyar ember legyen a Bihar megyei tanácsban. Többen kell lennünk, mert tudjuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a megyei tanácsosok választják az elnököt és az alelnököt. A pozíciónkat szilárddá kell tenni, és akkor a választást olyan irányba tudjuk befolyásolni, hogy a magyar közösség legyen a nyertes.

Forrás : biharmegye.ro