Ki volt Mén-Marót ?

 A Ceauşescu - korszakban azt tanultam hogy Mén-Marót vagy Menumorout dák kenéz volt.Orendt Mihály Hegyközcsatár 800 éves című könyve 33. oldalán azt olvashatom,hogy Mén-Marót a " kazári népek fejedelme " , aki a nagy kán Keamus Magnus unokája volt.Elkezdtem kutatni Mén-Marót után. A Pallas nagy lexikonban ez olvasható :

Mén-Marót

a Névtelen jegyző szerint bihari vezér, a Tisza, Maros és Szamos vize s az Igfon erdeje közt levő terület ura volt s kazár népeken uralkodott. Árpád vezér mindjárt a honfoglalás kezdetén felszólította, engedje át neki a Szamostól a nyíri határokig s a meszesi kapuig terjedő vidéket, mely Atilla jogán ugyis őt illeti. Marót szívesen fogadta ugyan a követeket, Öcsöb és Velek vitézeket s gazdagon megajándékozta, de harmadnap tagadó válasszal küldte vissza. Árpád két győzedelmes hadjáratot vezetett ellene, mire M. kijelentette, hogy egész országát felajánlja Árpádnak, ha ennek fia, Zsolt, nőül veszi az ő leányát. Árpád az ajánlatot elfogadván, Öcsöböt és Veleket megbízta, hogy lakodalmat tartva, M. leányát fiának, Zsoltnak vegyék nőül és a lakosok túszokká tett fiait hozzák magukkal s M.-nak adják át Bihar várát». Feltűnő, hogy valamint útrakelésök idején a kazár király javasolja volt szövetségeseinek, a magyaroknak, a fejedelem választását, úgy e haza földjén is a kazár népség meseszerű vezérének leányát fogadja el menyéül Árpád. Ez, ha költemény, nagyon is logikus költemény. A krónika szerint M. országa a szerződés után csak a Berettyó, az Ördögárka, Fekete-Körös és a későbbi erdélyi határ közt levő területre, más szóval a Sebes- és Fekete-Körös felső- és középső lefolyásának vidékére szorítkozott s ezt holtig bírta M., kinek férfiivadékai még századok múltán is nagybirtokosok voltak Bihar vára közelében. A behódolt nép nagy része csakhamar a magyarságba olvadt.Forrás : mek.oszk.hu

Mén-Marótról többet olvashatunk Anonyimus Gesta Hungarorum művében : 

Azt a földet pedig, amely a Duna-Tisza közén terült el, Nagy Kán, Bulgária vezére, Salán vezér őse foglalta el az oroszok és lengyelek határáig, s lakosokul szlovéneket meg bolgárokat tett oda. Azt a földet továbbá, amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon-erdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el, kinek az unokáját a magyarok Mén-Marótnak mondták, mégpedig azért, mert több asszonya volt; ezt a földet az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak. Forrás : mek.oszk.hu

Az egyik forrásban ez olvasható Mén-Marótról :

A kazár népnév egyetlen esetben bukkan fel Anonymus Gestájában. Szerinte Ménmarót, bihari dux földjén kazárok laktak: "Azt a földet továbbá, mely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon erdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el, kinek az unokáját a magyarok Mén-Marótnak mondták, mégpedig azért, mert több asszonya volt, ezt a földet az a népség lakta, melyet kozárnak mondanak." Feltehető, hogy az unoka a "Mén" melléknevet a kazár, iszlám környezetben megengedett többnejűség miatt kapta, ami egyébként a nomád török népekre nem volt jellemző. Forrás : parragh.n1.hu

A Székely Regélőben olvashatjuk a következőket : 

Anonymus A magyarok cselekedeteiről (1210 tájékán) Hadjárat Ménmarót fejedelem ellen. “Ott a székelyek (A Kórógy vize mellett), akik előbb Attila király népe voltak, békés szándékkal elébe jöttek (Õsbõnek és Veleknek), s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal.” Kézai Simon A magyarok története (1283 táján) “Maradt a hunokból 3000 férfi, akik futással menekedtek meg a krimhildi csatából. Ezek félve a nyugati népektől, a Csigla-mezején maradtak egészen Árpád idejéig, és ott nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.” Az Árpád-kori források egybehangzóan állítják, hogy a székelyek már itt éltek a honfoglalás előtt is.Forrás : csszl41.ingyenblog.hu

Az angol Wikipédiában olvashatunk Mén-Marótról a en.wikipedia.org-n.

Meglepődve olvasom a román Wikipédián,azt hogy Mén-Marót "cozari" volt.Forrás : ro.wikipedia.org 

Ki volt Mén-Marót?Kazári fejedelem és nem dák kenéz.Joggal írhatta Orendt Mihály ezt,mert ez az igazság.Ceauşescu-korszakban más történelmet tanulhattunk a dákokról,mert hivatalosan is hős nemzet volt a dák.1989 után lépésről-lépésre olvashatunk az igazi történelemről,mely mentes a kommunista propagandától.Zárójelben megjegyzem,hogy vannak kivételek is , mely azt jelenti hogy nehéz szakítani a hős dák nép mítoszától. 

Vajon mit mondana Berekméri tanár úr ?Nem tudom,de biztosan az igazat ...