Bihar vármegye térképe.
Rajzolta Bannwarth Th.Forrás : Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai.
Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyve,melyet 1901-ben adtak ki , számos érdekességet és információt tartalmaz.A fenti kép dicséri Bannwarth Th munkáját.Bihar vármegye hegy- és vízrajza című fejezetet Korbély József írta.Olvassa el a teljes fejezetet.Néhány adat a Bihari Hegyközről :
"A Tiszától mintegy 200 kilométernyire keletre, Bihar és Erdély határát
hatalmas hegyek borítják. E hegyek a Bihar-Vlegyásza hegycsoporthoz
tartoznak. A hegység főgerincze északról déli irányba húzódik és középen
a gyalui havasokkal, délen az erdélyi Ércz-hegységgel függ össze.
Rézhegység.
A Rézhegység a Fekete-Tó és Nagy-Báród között
fekvő, úgynevezett Királyhágóval függ össze a Bihar-hegységgel. A
Királyhágón vezet át az út Biharból Erdélybe. Az államút ugyanis Rév
előtt a Sebes-Körös szűk és szakadékos völgyét elhagyja és Korniczel és
Bucsa között a Királyhágó gerinczét 582 méter magasságban metszi át,
Bucsánál újra leereszkedik a Körös-völgybe. - A vasut mindvégig lent
marad a Körös-völgyben és két helyen a kiszögellő sziklatömegek alatt
alagútban halad át.
A Rézhegység főgerincze északnyugati irányú;
keleten a Meszes-hegységgel függ össze. A hegység legmagasabb orma, a
881 méter magas Merisora orom, a hegység keleti szélén, Bihar és Szilágy
határán fekszik, a hegység derekán fekvő csúcsok azonban a 800 métert
sem érik el. A hegység széles hátú, alacsony, lejtője a Berettyó felé
szelíden hajlik, a Sebes-Körös felé azonban sokkal meredekebb.
Bihar folyói, a folyók elnevezése.
A bihari hegyekből hat jelentékenyebb folyó ered,
ú. m.: a Szamos, Aranyos, Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és a Berettyó. E
hat folyó közül Bihar vármegyét a három utóbbi szeli keresztül,
ugyanazért mi csak e három folyó ismertetésére szorítkozunk.
A Berettyó és az Ér. A bihari Nagy-Sárrét.
A Berettyó Szilágy-megyében, a széles hátu, de
alacsony Rézhegység tövében több apró ér egyesüléséből szedődik össe,
mintegy 520 méter magasságban az Adria fölött. Szilágyban Nagyfaluig a
jobbparton egy patak sem táplálja, a balparton azonban több patak ömlik
bele. A szilágyi medenczét Márkaszéknél töri át, és Széplaknál lép
Bihar-megyébe. Itt Margittánál a jobbparton az Úsztató, a balparton a
Bisztra patakot veszi fel. Margittától alacsony domblánczolat kiséri
Bihar-Félegyházáig, a hol eléri a síkságot. Margittától Pocsajig a
balparton a Gyepes-, Almás- és a Kösmő-patak, jobbparton a szentjobbi
Nyulas-patak és az Ér növelik vizeit. Az Eret fölvevén, délnyugati
irányba folyik Bakonszegig, hol hajdan tulajdonképeni medre meg is
szünt; vizei a nagy-sárréti medenczébe ömlöttek és itt a Hortobágyon
levonuló tiszai árvizekkel találkoztak. A medenczében visszamaradt víz
Bihar-, Békés-, Hajdu- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék területéből
csaknem örökösen 80,000 katasztrális hold földet borított el és a maga
nemében páratlan kiterjedésű Sárrétet alkotta.
A Berettyó völgye már jóval mélyebben fekszik, mint a Fekete- vagy a
Sebes-Körös völgye, a folyó esése is jóval kisebb. Margittától Szalárdig
a kis víz esése kilométerenként mintegy 80 cm. Szalárdtól Pocsajig
kilométerenként 50 cm., innét az esés hirtelen csökken, úgy hogy
B.-Ujfaluig átlag 20 cm., Szeghalomig átlag 18 cm., a torkolati
szakaszon pedig átlag 7 cm. kilométerenként az esés. A Berettyó az apró
szemű homokkal kevert kavicsot csakis Félegyházáig sodorja le, a
homokot azonban lehozza B.-Ujfaluig, egyes években a Sárrétig, ellenben
az alsó szakaszra már csakis a finom iszapot viszi el. "
Teljes fejezet : mek.oszk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése