Csatári főerdészet a váradi uradalomban az 1800-as években

A Bihari Hegyköz híres volt az erdőiről és erdészetéről.Mi örvendhetünk,hogy a XXI. századig fennmaradtak az erdők többsége.Hálásak lehetünk az elődeinknek,hogy vigyáztak a környezetre.A múltat kutatva találtam Emőd András könyvére,mely részletesen leírja a római katolikus uradalom helyzetét az 1800-as években.Könyv címe : Erdőtisztek a nagyváradi római katolikus püspökség uradalmaiban a 19. században, az 1879. évi erdőtörvény megjelenéséig.Néhány adat a csatári főerdészetről :

Az 50-es években a csatári főerdészet három községi erdőt ölelt fel, a többi erdészetikerület kettőtől kilencig terjedő községi, illetve pusztai erdőt, a váradi alerdészet három, Nagyvárad közvetlen szomszédságában lévő erdőt.

Csatár 

1819→1847  erdészet, 1848→1849  f őerdészet,1850→1852  erdőbíróság, 1853→1878 főerdészet.

Néhány erdész Csatárban (vastag betűs kiemelés tőlem)

Fix Ferdinánd

(1806 Modor, Pozsony m.– 1881.01.30. Váradolaszi) ökrösi alerdész:1840→1842, tenkei erdész: 1843, béli főerdész: 1844→1846, csatári főerdész:1848→1877

Kaiser Ferenc

miklólázuri erdész: 1824→1825, csatári erdész: 1826→1828 

Kutsera Ferenc

hegyközcsatári erdész: 1839→1842 

Retthmayer Antal

(1785 Germania – 1829.12.10. Bél) csatári erdész: 1819→1825, bélierdész: 1826→1829. 

Trimay Ferenc

(~1804 Nagyvárad– 1865.04.05. Tenke) csatári erdész, majd főerdész:1843→1844, tenkei erdész: 1848→1864.

 

Forrás : academia.edu