Bihari Hegyköz települései Vályi András: Magyar ország leírása könyvben

Vályi András : Magyar ország leírása című könyvében olvashatunk a Bihari Hegyköz településeiről. A könyv 1799-ben lett kiadva , régi magyar nyelven olvasható a books.google.hu-n. A települések után az oldal száma van megjelölve.Írja be a keresőbe a kívánt település nevét '

Forrás : books.google.hu

Csatár 472. oldal

Pályi 11. és 12. oldal

Újlak 558. oldal

 

 Száldobágy 307. oldal  

Siter 263. és 650. oldal 

Vályi András: Magyar ország leírása könyv ismertetője

Vályi András: Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok,faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördoházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdök, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a' betuknek rendgyek szerént feltaláltatnak. 1-3. kötet / kész. Vályi András. - Budan : a' Királyi Universitásnak betuivel, 1796-1799. - 3 köt. (702-736, 688 p.) ; 22 cm

Vályi András Miskolcon született, iskoláit szülővárosában és Lőcsén végezte. Lőcsén - a német egyetemekről hazatért tanároknak köszönhetően - nagy hangsúlyt fektettek a nyugati nyelvek, de főként a természettudományok és a gazdasági ismeretek oktatására.

Szorgalmának köszönhetően Vályi 1784-ben Lőcsén lett tanár. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki később kineveztette őt a kassai nemzeti iskola tanítójának. Itt Kassán, Kazinczy vonzáskörébe kerülve, Batsányi Jánossal, Baróti Szabó Dáviddal is megismerkedett.

1791-ben a tehetséges irodalmár, pedagógus a pesti egyetem magyar tanszékének vezetője lett.

A Magyar országnak leírása fontos néprajzi forrásértékű mű, Magyarország három kötetes helytörténeti kézikönyve. Betűrendben sorolja fel a településeket, jellemzi földrajzi, népességi, gazdasági viszonyaikat. Szól a természeti adottságokról, a mezőgazdasági viszonyokról is. A nagyobb városoknál részletesebb településtörténettel is szolgál.

Vályi az Olvasóhoz a következőképp szól bevezetésében: „Hogyha immár, igyekezetemnek minémuségét látván, e' munka a' Hazának tetszik, 's tökélletesítését kívánnya; ímé jelentem, hogy az egész Országbéli Helységeknek elso munkáját úgy végeztem el, hogy mindenikhez béiktathassam, a' mi szükséges lejénd: a' jobbításokat pedig némelly kimaradott Helységekkel egyetemben, mellyeknek kikerülhetésére, és a' megvizsgálgatásra ez után több időm engedtetett; mindazáltal, ha reménytelenul megtörténnék, egy tóldalékban fogom egyszersmind kibotsátani, olly formán, mint e' Kötetnek végén látható. Kiváltképen ohajtanám pedig az újjabb jeles épületeknek, a' gazdaságbéli jobbíttatásoknak, a' nevezetesebb új történeteknek, és a' termések mivoltoknak tudósításaikat, leg inkább e' * tsillagotskával kijegyzett Helységek eránt, mellyek felol épen kételkedem. [...]”

A kézikönyv teljes szövege kereshető és hozzáférhető az Interneten, ezen a címen.

Forrás : mtafki.hu 

 

Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördõházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdõk, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a’ betûknek rendgyek szerént feltaláltatnak. KÉSZÍTETTE
VÁLYI ANDRÁS
KIRÁLYI MAGYAR UNIVERSITÁSBÉLI PROFESZSZOR.

Forrás : arcanum.hu

Vályi András, másként: Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org