"A Bihar Megyei Tanács elnökének
megválasztott Pásztor Sándor volt tegnap a szerkesztőségünk vendége, aki
exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Beszélt többek közt arról,
hogy milyen tervei vannak a múzeum új épületével és a repülőtérrel
kapcsolatban." - olvasható a Bihari Napló Pásztor Sándorral készült interjúban.
Nagyváradon és Bihar megyében jól ismert Pásztor Sándor személye. Több nagy projekt a nevéhez fűződik.Jó döntésnek látszik az RMDSZ részéről,hogy őt jelölték a Megyei Tanács elnökének.Jó hírneve van,mert már letett valamit az asztalra.Botrányos beiktatása nem jó fényt vet a liberálisokra.Megjegyzem,hogy kb. két éve az egyik magyar polgármester azt mondta egy magánbeszélgetéskor,hogy az utóbbi években alig kaptak pénzt a megyétől.Értette a Ţîrle vezette megyei vezetésre és a Cornel Popa idejére.Nem ismerem a hátteret,de az biztos,hogy a magyar polgármesterek örvendtek Pásztor Sándor megválasztásának.Az elmúlt négy évben alig volt haladás,tehát az új megyei elnöknek gyorsan bizonyítani kell.Az interjúból kitűnik,hogy az új elnöknek több gyakorlatias terve van a megyével kapcsolatban.Az is lényeges,hogy sok román ajkú nagyon kedveli,és alkalmasnak tekintik Bihar megye vezetésére.Jó előjelnek tartom,hogy együttműködésre összpontosít,mert csak így lehet eredményt felmutatni.Van egy dolog,mely aggaszt,a két magyar párt , az RMDSZ és az EMNP egymás ellen harcol.Ha olvassuk Csűry és Tőkés egymásnak intézett nyílt leveleit,akkor azt láthatjuk,hogy a Bihar megyei magyarok érdekei sérülnek,mely nem jó előjel a belháború. Remélhető,hogy az ellenfelek észhez térnek és együttműködnek a megyei vezetéssel,mert sok magyarnak ez az érdeke. Az interjút Rais W. István és Ciucur Losonczi Antonius készítették.
Teljes interjú :
– Nem tudom, hogy ők mit csinálnak, én most arra törekszem, hogy bebizonyítsam nekik, egymásra vagyunk utalva. Azt gondolom, hogy Bihar megye rá van utalva Nagyváradra, és Várad is Bihar megyére. Van 101 közigazgatási egység, és mindegyikről gondoskodni kell, ezt mindannyiunknak meg kell értenünk. Ezért próbálom meggyőzni a liberálisokat, hogy a durcáskodásuknak nincs semmi értelme.
– Egyes határozattervezetek elfogadásához kétharmados többség kell, tehát a liberálisok szavazataira is szükség lesz. A kedden történtek tükrében mindez hogyan lesz megoldható?
– Olyan típusú döntéseket kell hozni, amelyekben úgymond a liberálisok is megtalálják a saját maguk számítását, mely nekik is megfelel. Szerintem nincs olyan projekt, hogy csak jobboldali vagy csak baloldali, csak ilyen vagy csak olyan. Legyenek közösek a projektek, össze kell hozni azt, hogy mindenki azt csinálja, ami az egész megyének jó. Amikor államtitkár voltam, akkor ez már sikerül nekem. Úgy vélem ugyanakkor, hogy maga a csúcspontja ennek az egész folyamatnak, purparlénak lezajlott, most már nyugodnak a kedélyek. Megpróbálok olyan lépéseket tenni, melyekből kiérződik, hogy partner vagyok minden irányba. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat azokkal az emberekkel, akik józanul látják a dolgokat. A demokrácia alapelve, hogy a 18 pont eggyel több, mint a fele, vagyis többség. Nincs olyan, amit a liberálisok az utóbbi időben hangoztattak, hogy kisebbségben levő többség. Ez fából vaskarika, vagy olyan, mint félig terhesnek lenni. Az megint egy másik probléma, hogy arra kell törekedni, hogy folyamatosan biztosítani kell a többséget. Persze biztos, hogy az elején lesznek próbálkozások, illetve a liberálisok meg akarják majd mutatni a tanácsnak, hogy nélkülük nem lehet. A kérdés, hogy egy idő után, ha például egy Bihar megye számára kedvező határozat meghozataláról van szó, nem lesz-e megmosolyogtató, hogy csakazértis a liberálisok nemmel szavaznak. Biztos, hogy az első periódusban nagy fegyelem kell, utána viszont, meg vagyok győződve arról, hogy a liberálisok is belátják majd, hogy nincs semmi értelme az ellenségeskedés fenntartásának. Nem lehet az a céljuk, hogy ne tudjunk együtt dolgozni, hiszen mondjuk ki: PNL-s vezetésű a legtöbb önkormányzat a megyében, és a liberálisok nem akarhatják azt, hogy akkor most ezeket elszigeteljük négy évre. Nekik is az kell legyen a szándékuk, hogy bármelyik önkormányzat fejlődjön. Ezért mondom azt, hogy a viszály tulajdonképpeni csúcspontján túl vagyunk.
– Várhatóak-e személycserék, szerkezeti átalakítások a megyei tanácsnál, ahogy általában váltáskor lenni szokott?
– Amikor olyan helyzetbe kerültem, hogy különféle intézményeknél a mostanihoz hasonló átadásra-átvételre került sor- lásd belvízvédelmi igazgatóság, vízügy, regionális igazgatóság, államtitkárság- néhány hetet rá kellett szánjak arra, hogy egy átlátható képet alkossak a dolgokról. Most szerencsésebb helyzetben vagyok, mint két évvel ezelőtt Bukarestben, amikor egy teljesen idegen környezetbe csöppentem, és ezért körülbelül egy hónapra volt szükségem. A megyei tanácsnál adott egy struktúra, és van megközelítőleg harminc olyan ember, akikre számíthatok, és akik kellő tapasztalattal rendelkeznek. Ezért úgy gondolom, gyorsabban tudok haladni. Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy az emberek úgymond lanyhább mozgást, előrehaladást láttak eddig a megye részéről, összehasonlítva például Váraddal. Ezen változtatni kell. Be kell bizonyítani, hogy megfelelő fordulatszámot lehet elérni Bihar megye esetében is. Úgy kell teljesítsen az új vezetés, hogy ez látható és érzékelhető legyen. Ennek aztán több lépcsője van, de ki kell tűznünk olyan célokat magunk elé, melyek az év végéig teljesíthetőek. Bizonyítsuk már be, hogy be lehet addig fejezni az új múzeumépületet. Ugyan csak most kezdem el átnézni a papírokat, de úgy gondolom, hogy ez például egy prioritás kell legyen. Bár a korábbi kampányban is téma volt már, az ipari parkok esetében sem történt semmi az elmúlt években. Lássuk, hogy lehet eredményt elérni. Szkeptikusabb vagyok azonban az utakkal kapcsolatban, hiszen a költségvetésben 7-8 kilométer út elkészítése van előirányozva a megyében. Meg kell nézni, hol, mit lehet elérni. Ha az ember szegény, akkor próbáljon máshonnan forrásokat szerezni. Munkaleosztásban gondolkodom. Ezt így csináltam eddig is, még Bukarestben is, és nem kívánok változtatni ezen. Meg kell oldani a szervezési problémákat, de fel vagyok rá készülve. Visszatérve a tanácsi többségre: ha valami elindul, és menni fog, látszani kezdenek az eredmények, butaság lenne az önkormányzati testület egy részétől- és szándékosan nem használom az ellenzéki szót- folyamatosan csak akadályokat gördíteni a haladás elé. Nem lesz egyszerű az érintetteket partnerré avanzsálni, de jó pár kollégát ismerek a liberálisok közül, és úgy gondolom, mint már említettem, hogy a feszültség túljutott a maximumán. Én értem, hogy nehéz valamit hajszállal elveszíteni, de az emberben kell legyen annyi tartás, és főleg ezen a szinten, hogy felfogja, hogy a 44 százalék nem több mint 50 százalék. Azt fogom vallani mindig, hogy elsősorban vízügyi szakember vagyok, de azért politikailag annyit reagálnék, hogy ha nem így történt volna, akkor az egész Bihar megyei román politikai paletta egy színű lenne. Kérdéses, hogy ez mit eredményezett volna, hiszen ott a negatív példa Nagyvárad, ahol szerintem elcsúszott a reprezentativitás.
Repülőjáratok
– Az egyik végeláthatatlan történet, melynek főszereplője a Megyei Tanács, a repülőjáratok üzemeltetések ügye, jobban mondva ezek hiánya. Hogyan tudna változtatni ezen?
– Próbáljuk meg leegyeztetni azt, és ezt a kampányomban is hangoztattam, hogy legyen főleg a nyári főszezonban egy Nagyvárad- Konstanca járat. Jön fel a román tengerpart, és a romániai infrastrukturális körülmények közt kevesen kockáztatják azt meg, hogy elzötykölődjenek odáig. Ennek a beindításán lovagolni fogok, mert jó dolog lenne. Úgy gondolom, hogy túl kell lépjünk azon a korszakon, hogy Debrecennel versenyzünk azért, hogy ki tudja jobban elgáncsolni a másokat a repülőgépjáratok ügyében. Jó a viszonyom a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével és a debreceni polgármesterrel is. Biztos, hogy a TAROM nehéz dió, hiszen amíg többségi állami tulajdonú, nagyon úgy néz ki, hogy azt csinál, amit akar. Blődségnek tartom, hogy egy csomó pénzt invesztálunk a váradi repülőtér korszerűsítésébe, és arra ébredünk, hogy üres a terminálja. Nehéz az indulás, valószínűleg oda kell eljutni, hogy törvényi keretek közt egyszerűen úgy próbálunk beindítani külföldi járatokat, hogy alanyi résszel, x összeggel beszáll a megyei tanács, amíg a folyamat önjáró lesz. Időpontot nem tudok mondani, ezzel különösebben még nem foglalkoztam, de remélem, hogy sínre kell majd ez az ügy is.
– Az RMDSZ-es polgármesterek nyilván nagyon örülnek annak, hogy Ön lett a tanácselnök, de mi a helyzet a többi önkormányzattal, milyen lesz a viszonya ezekkel?
– Eleve az elnöki pozíció a legerősebb, és nyilvánvaló, hogy közösen elbírálva a dolgokat, ez irányba lépni kell, hiszen a polgármesterek csupán azt kérik, ami jó a településüknek. Probléma Nagyvárad, ahol rengeteg magyar ember él, és éppen ezért gondolom azt, hogy túllépve a mostani fázison, a váradi polgármesterrel normális viszonyt kell kialakítani úgy, hogy a partnerség kölcsönös legyen. A mi polgármestereink nyilván nagyon örülnek annak, hogy én lettem a megyei tanács elnöke. Az lesz tehát a nagy feladat, hogy megtartva az egyensúlyt úgy, hogy közben biztosítva legyen a partneri viszony, úgy hozzunk meg döntéseket, hogy ők ennek haszonélvezői legyenek. Odafigyelve, és nem megkülönböztetve a román önkormányzatokat.
Együttműködés
– A Szatmár megyei tanácselnök is RMDSZ-es lesz, ez szorosabb együttműködést feltételez majd Szatmár megyével?
– Annyira szoros együttműködést feltételez, hogy mi már a kampányban is találkoztunk kétszer. Pataki Csaba korábban szenátor volt, és egy nagyon jó viszonyt alakítottunk ki egymással Bukarestben. Hamarosan nem csak vele, hanem a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökével is találkozom, együtt hárman ülünk le beszélgetni. A programom egyik jelszavát képező csatlakozás nagyon sántít Bihar megye esetében. Nyitni kell abba az irányba, hogy ez nekünk hasznos legyen. Nem adtuk fel azon célunkat, hogy Bihart megtartsuk régió központnak. E téren nagy meccsek következnek az elkövetkezendő négy évben, erősítenünk kell a Bihar megyei szerepet és kulcspozíciót. Egy szerencsés konstelláció alakult ki, hiszen Bihar és Szatmár RMDSZ-es vezetésű, Szilágy megyében pedig szintén magyar az alelnök, és nagyon jól ismerjük egymást. Össze kell hozni ezt a három megyét, nyissunk egymás felé, építkezzünk közösen önkormányzati, intézményes, infrastrukturális, civil szervezeti szinten úgy, hogy ebben a háromoldalú partneri viszonyban Biharnak jusson a vezető szerep. Egy csomó példát lehet hozni, és csak egyet említek, a vallásturizmust. Emellett az előttünk álló négy évben szerintem elkészül az autópálya, lehet tehát együttműködni. Abban is gondolkodunk, hogy a lehetőséget kihasználva, Hajdú-Bihar megyét is bevonva, alakítsunk ki egy határ menti közös fejlesztési ügynökséget, ami csak pluszt hozhat. Le kell üljünk, hogy megbeszéljünk közös programokat, kettesben, hármasban, ha már adott a lehetőség. Lássák azt az emberek, hogy alakul egy váz. Hangsúlyozom: az egész megyét bevonnám ebbe az együttműködésbe, nemcsak az Érmelléket, hanem a belényesi-medencét is, mert nem akarok differenciálni, vagy kirekeszteni senkit.
– A két poszt összeférhetetlen, nem lehet egy időben a Körösök Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője és a Megyei Tanács elnöke is. Mi lesz a sorsa az előbbi tisztségének? Lemond róla?
– Az embernek ilyenkor az egyik szeme sír, a másik pedig nevet, de hát nem sokszor adódik ilyen alkalom az ember életében. Mérnökként nekem alapképzettségem a vízügy, ebben dolgozom 25 éve, és ide szándékozom majd visszatérni. Emiatt aztán egyeztetem a bukaresti főigazgatósággal és a minisztériummal arról a megoldásról, hogy tulajdonképpen most a vízügyi pozíciómat felfüggesztjük addig, míg a tanácsi elnöki tisztségemet ellátom. Nemcsak azért, mert Romániában a politikai pozíciók nagyon labilisak, hanem azért, mert úgy vélem, hogy én elsősorban vízügyi szakember vagyok.
– Hogyan értékeli az elmúlt heteket? Fárasztó volt?
– Nagy és kimerítő munka áll mögöttem, melyet valamikor február közepén kezdtünk el. Meg szeretném köszönni mindenkinek, aki a segített, a családnak, mert nem volt egy könnyű periódus. Sok élményben volt részem, éreztem, hogy az emberek bíznak bennem, és egy nagyon fontos. Voltak kimerítő pillanatok, és én azt gondolom, hogy becsülettel végigcsináltuk a kampányt, annyit, amennyit a helyzetből ki lehetett hozni, kihoztuk. Egyenlőtlennek indult a harc, de végül is kitartással és akarattal el tudtuk érni azt, hogy megyei tanácselnökünk lett. Azzal együtt, hogy Romániában nem mennek simán a dolgok, jó érzés sikert elérni. Az emberek érezniük kell azt, hogy egy olyan fejezeten vagyunk túl, melynek az eredmény része kell most már kibontakozzon. Persze egy kis türelem kell ehhez, és sok munkára van szükség, nem lesz egy egyenes és sima út, de bízni kell abban, hogy jobb lesz.
Forrás : erdon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése