Elhunyt Varga Vilmos színművész

 

Varga Vilmos színművész.Fotó : Bihari Napló 

"Életének nyolcvannegyedik, színészi pályafutásának ötvenkilencedik évében a Lucifert játszó színész megtért az ő Teremtő Urához, ahhoz az Úrhoz, akinek máskor a hangját is megszólaltatta." - írja a Bihari Napló. Olvassa el Hajdu Géza nekrológját az erdon.ro-n. 

Mi köti össze Varga Vilmos színművészt és a Bihari Hegyközt?A művész úr Hegyközkovácsiban született.Az életrajzában ezt olvassuk a Wikipedián : 

 

Varga Vilmos színművész 2008-ban.Forrás : hu.wikipedia.org 

"Varga Vilmos (Hegyközkovácsi, 1931. december 9. – ?, Németország, 2016. július 9.) erdélyi magyar színművész, rendező.

Életútja, munkássága

A nagyváradi Kereskedelmi Líceumban érettségizett, majd beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemtől átmenetileg leválasztott kolozsvári Jog- és Közigazgatási Egyetemre (1952). Főiskolai tanulmányait végül a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán folytatta. A diploma elnyerése után (1957) a temesvári színház magyar tagozatához szerződött. Innen került 1968-ban a nagyváradi színházhoz, amelynek 27 évig vezető színésze volt (1968–95). Közben 1983–85-ben a bukaresti I. L. Cara­giale Film- és Színművészeti Akadémia Rendezői Karán rendezői diplomát is szerzett.
Az országos elismerést színházi alakításain kívül egyéni irodalmi estjeivel szerezte. Az Országos Színházi Fesztivál I. díját a Maszek ballada hozta 1969-ben. Ezt a műsort, amelynek keretében a második világháború utáni romániai magyar költőnemzedék legjobbjait szólaltatta meg, az Electrecord nagylemezeken jelentette meg 1980-ban. Humoros irodalmi válogatása: Nézz vissza nevetve (1969). Nagy sikerű stúdió-előadás volt Páskándi Géza abszurd drámája, A bosszúálló kapus, amelyben Szakáll Danit alakította (1970). Az Én, François Villon (1973) a bákói Előadóművészek Országos Fesztiválján Ex egno-díjat nyert. Ady-előadóestjének műsora szintén megjelent nagylemezen is (1976), s a művész népszerűségét a határon túl is növelte: 1977-ben a magyar kormány Ady-emlékplakettel jutalmazta, 1985-ben elnyerte a Dénes Zsófia Alapítvány Ady-díját. 1999-ben Páskándi Géza Kérjük a lábat letörölni c. szatírájának, majd Kocsis István Bolyai János estéje c. monodrámájának előadásáért neki ítélték a Rövid Darabok Színházi Fesztiválján a legjobb férfialakítás díját.
1994-ben Kiss Törék Ildikó színésznővel Kiss Stúdió Színház néven létrehozta Erdély első magán pinceszínházát. 1995-ben Bajor Andor-válogatásokból készült irodalmi műsorukkal (A humor látóhatárán), majd 1996-ban a millecentenáriumot köszöntő „Megfogyva bár, de törve nem…” c. összeállítással elnyerték a budapesti Litera-Turné-díjat. 2003-ban bemutatták Madách Imre Az ember tragédiája c. drámájának nyolc színészre átdolgozott változatát (megjelent Szót fogadtam Madáchnak c. kötetében), valamint az Üzenet az otthoni hegyeknek c., Wass Albert emlékének szentelt előadást. Mindkettővel bejárták Németország magyarok lakta városait is. Egyéb, CD-n is megjelent műsoraik: Fényes ég alatt (1848–1849), Kék virág (összeállítás Mihai Eminescu verseiből), Három csillag jár az égen (összeállítás Márai Sándor, Nyirő József és Wass Albert írásaiból), Ady, Én, François Villon, Maszek ballada, Egy nép kiáltott (1956 emlékére). Működésük kilencéves évfordulója alkalmából leltárt készítettek addigi tevékenységükről, az eredmény: 705 előadás, 101 363 néző.
Süss fel nap címmel CD-n is megjelent zenés gyermekműsort, középiskolások számára irodalomismertető sorozatot (Olvassuk együtt Adyt; Olvassuk együtt Babitsot) is összeállítottak.
A nagyváradi Fáklyában a nyolcvanas évek derekától Színházi noteszlap címmel jelentek meg glosszái.
Egy németországi kórházban érte a halál."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Varga Vilmosról olvashatjuk a következőket :

"A könyv első harmada regényes életrajz, epizódok fűzéréből, az életutat, a művészi pályát, az emberismeretet meghatározó élmények sokaságával. Életveszélyek és életmentések, az édesanya bebörtönzése, (a hegyházkovácsi templomban rejtegetett zászló miatt), a korai gyerekkor falusi élményei, a nagyváradi városszéle, a serdülő kamasz és fiatalember – itt-ott pikareszk regénybe illő – kalandjai és megpróbáltatásai. Mind muníció a későbbi színészi pályához.
A színészi pálya első állomása Kolozsvár és Marosvásárhely, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, majd tíz szép temesvári év után az ifjúkora városa, Nagyvárad.
Varga Vilmos színművészi pályája három erős fonalból sodródik egésszé. Az első a színpad, a színészi játék. A másik a rendezői munka, a harmadik a témák köré szerkesztett versek és prózai művek előadóművészi bemutatása, a pódium.
Aniszi Kálmán e mindhárom területen kifejtett tevékenység visszhangját számos sajtóközlemény és olvasói levél bemutatásával illusztrálja.
Németh László Papucshős c. színművének premiere után az Utunk-ban olvashattuk: „Az előadás legemlékezetesebb pillanatait kétségkívül a címszerepet játszó Varga Vilmos alakítása nyújtja. A váradi színtársulat e vezéregyénisége valósággal lenyűgöz színészi kvalitásainak széles skálájával (...). Csak örülni lehet színész és szerep ilyen találkozásának.”
A rendező munkájáról – Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért c. darabjának bemutatása után – Vastaps címmel jelent meg kritika: „A színház igazi ünnepe, a teltház, a már-már elfeledett vendég Nagyváradon örvendeztetett. (...) A rendező Varga Vilmos helyi hagyományokhoz kapcsolta Sütő szövegét... (...) bihari folklórt alkalmazott, s ez közelebb hozta a művet a váradi néző szívéhez...”
Az előadóművész első önálló műsora 1968. decemberi bemutatója után 150 előadást ért meg. Az összeállítás a címét Szilágyi Domokos Maszek ballada című versétől kapta.

„Varga Vilinek, aki megvalósította a lehetetlent, a verset.” A kolozsvári előadás után Páskándi Géza írta ezt a mondatot a művész műsorfüzetébe.

–Pódiumtevékenységed egyféle hiányérzetből fakadt? – kérdezte Aniszi Kálmán.
–Igen. A Villon-est így született.
–Milyen természetű volt a hiány, ami arra késztetett, hogy egyedül állj ki a közönség elé?
–Vágytam a megméretésre, lelkileg is, meg minden tekintetben. Tudtam azt, hogy ahova én esek, ott talpra esek.
–Téged tulajdonképpen az élet nevelt.
–A piac meg a Pece-part, a külváros.
–Olyan világban alkottál kimagaslót, amit anno Pece-parti vagányként álmodni se mertél volna. Őstehetséget érzek benned.
–De azért meg kellett dolgoznom mindenért.
–Pódium-előadásaid közül a Maszek-ballada volt a legnépszerűbb?
–Nem. A Villon-est volt a legnépszerűbb, de közvetlen ott volt mellette Ady.
–Hányszor adtad elő a két zsenit?
–Mind a kettőt közel háromszázötvenszer.
–Hogyan született meg benned a Villon-est gondolata?
–Kelemen István, színházunk irodalmi titkára, a Maszek ballada sikerén fellelkesülve sugallta nekem a Villon-est gondolatát, mondván, hogy én alkatilag, habitusomban is igen alkalmas lennék a nagy francia vágáns költő tolmácsolására. (...)Hosszú, gyötrelmes hónapok következtek: rohantam haza a próbákról, mert üzent, hívott Francois. Memorizáltam, ízlelgettem a jelzőket, a hangulatokat, magnóra vettem, újra meg újra meghallgattam, nem ez még az igazi, újra felvettem... Készültem.

Az eredmény: „Amikor – írja egyik elemzője  – Varga Vilmos azt mondja, hogy: Én, Francois Villon, a nézőben nincs semmi kétség, hogy valóban ő az, a Költő beszél, könyörög, röhög, szenved, játszik...”  Telitalálat.

Aniszi Kálmán monografikus – mélyinterjú jellegű – esszéregényében a színművész mellett az írótárs Varga Vilmost is bemutatja. Méltán, hiszen a korábbi két könyv, A Pecepartról jöttem és a Szót fogadtam Madáchnak, valamint a Kiss Törék Ildikóval közös Mesterségünk a szó c. kötet mellett és után napjaink nagyváradi publicisztikájában is találkozunk vele. Tudjuk jól, hogy Ady és a Holnap városában mindig rangja volt és lesz az újságírásnak. Varga Vilmos a Bihari Naplóban és a Fáklyában Noteszlapok és Színházi noteszlapok címen publikál. A köz ügyei iránti elkötelezettsége a nagyváradi fák sorsa miatti aggódásában is megnyilvánult. Pár sornyi részlet ebből: „Ahogy mész a Rulikovszky temető felé, a kaszárnyák udvarán volt vagy ötven gyönyörű, oxigént lehelő jegenye. Ma már egy sincs. Hova lettek azok a fák? Nem tudni. Várad levegője meg csak romlik, romlik... " 
Forrás : confessio.reformatus.hu

 A Nagyváradi Szigligeti Színház honlapján ezt olvassuk Varga Vilmosról:

  

Forrás : szigligeti.szigligeti.ro 

"Születési helye, ideje: Hegyközkovácsi, 1931. december 9.

„A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult 1957-ig. A temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át főszerepeket játszott. 1968-tól [1995-ig] a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának tagja. 1983–1985 között elvégezte a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskola posztgraduális rendezői szakát. Alakításait világos dikció, egyénien tagolt szövegmondás, plasztikus játék jellemzi. Népszerű és hatásos szavalóestjeivel gyakran szerepelt Erdély és Magyarország különböző városaiban, sőt más országokban is.” 

Szerepei Nagyváradon : szigligeti.szigligeti.ro 

Varga Vilmos színművész, rendező 1936-ban született Hegyközkovácsiban. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanult 1954–1958 között. A temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, ahol tíz éven át főszerepeket játszott. 1969-től 1995-ig a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának tagja. 1983–1985 között elvégezte a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskola posztgraduális rendezői szakát. Alakításait a szereppel való azonosulás és világos dikció jellemzi. Előadóestjeivel gyakran szerepel Erdély, Magyarország és a nyugati magyar egyesületek pódiumain.(Ady, Francois Villon, Bolyai János, Maszek-Ballada) Jelenleg a Kiss Stúdió Színház művészeti vezetője. Fontosabb szerepei: Teodoro (Lope de Vega: A kertész kutyája); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Biberach (Katona József: Bánk Bán) Nyil (Gorkij: Kispolgárok); Val Xavier (T.Williams: Orpheusz alászáll); George (Edward Albee Nem félünk a farkastól) Sebestyén (Németh László: Papucshős) Arnolphe (Moličre: A nők iskolája). Rendezései: Csehov: Ványa bácsi; Karinthy Fr.: Holnap reggel; Csurka I.: Eredeti helyszín; Sütő A.: Vidám sirató egy bolyongó porszemért. Könyvei: A Pece-partról jöttem, Szót fogadtam Madáchnak, Mesterségünk a szó ( a Kiss Stúdió Színház története, közösen Kiss Törék Ildikóval).

Teljes interjú:eredetimiep.hu 

"Varga Vilmos (fotó) egy vele készült hosszabb rádióriportban említi, hogy ifjúkorában egyebek mellett sofőr, garázsmester is volt.
Mindazok után, hogy édesapja tanítóskodott, ő maga közgazdasági középiskolát végzett. Beépítette-e, beépíti-e a munkásélet tapasztalatait a jelen alakításaiba? – kérdem egy óvatlan pillanatban. – Hát hógyne! – válaszolja széles gesztusokkal.
Páskándi Géza: Kérjük a lábat letörölni című darabjában a lumpenproletárság szélén lévő, tolószékes portások vannak. Aki nem ismeri ezeket a létformákat, ne is kísérletezzen, hogy meg tudja oldani a feladatot. " 

Teljes cikk : terasz.hu   

  

"1994. márciusában alakult meg a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, Partium és Erdély egyetlen folyamatosan működő magánszínháza. A teátrumavató gálaműsort – Játsszunk színházat! címmel – március 26-án, a színházi világnap előestéjén tartották meg. A huszadik születésnap alkalmából jubileumi rendezvénysorozat lesz. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be a Kiss Stúdió Színház művészei, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos." 

Teljes cikk : erdely.ma 

"Két egyetemes és 19 Magyar Kultúra Lovagja címet adományozott a kultúra különböző területein "lovagiasan", huzamos ideje tevékenykedők számára a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület pénteken, a magyar kultúra napján a budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban.

Magyar Kultúra Lovagja címet vehetett át idén Kiss Törék Ildikó színművész, Varga Vilmos színművész.

Teljes cikk : kaposvarmost.hu 

"Erdély és Partium első magyar magán stúdiószínházaként jött létre a nagyváradi Kiss Stúdió Színház. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek a kétszemélyes társulata fennállásának 20 éves évfordulóját ünnepelte." - olvasható az Erdély TV honlapján.

"Ez a reneszánsz színpadi játék a magyar történelem fénykorába, a 15. századba enged bepillantani. Kiss Törek Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár hozta létre a Mátyás király életéről szóló előadást. A magántársulat húsz éve, épp a színházi világnapon nyitotta meg kapuit.

KÖTŐ JÓZSEF 

színháztörténész 

„Olyan művészekként tartottuk őket számon, akik nagy-nagy elkötelezettséggel viseltetnek a küldetés eszméje iránt, az anyanyelvi szó, és a léleknemesítő eszmék terjesztése irányában úgy, ahogy azt 220 évvel ezelőtt az erdélyi hivatásos színjátszás alapítói megszabták.„

A Kiss Stúdió Színház sokat utazik. A környező országokban is fellépnek, hogy mindenhová eljuttassák a magyar nyelv szépségeit. 

KISS TÖRÉK ILDIKÓ 

színművész 

“Örök hivatás maradt, tulajdonképpen nem célnak mondanám, hanem egy örök belső indíték, hogy nekünk a magyar nyelvet, a saját önazonosság tudatunkat, ha nem is tételesen szoktuk kimondani, de ezt kell nekünk a színpadon tovább éltetni, ilyenszerű üzeneteket küldeni a közönség felé.„

Az évforduló alkalmából színészkollégák, barátok és a nagyváradi közönség köszöntötte a színművész házaspárt ünnepi gálaműsorral." 

Videó : erdely.tv 

"Eddig több mint 1400 előadást csináltak végig Erdély szerte a különböző kisebb-nagyobb településeken, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, Szlovákiában és Szlovéniában is többször jártak az elmúlt évek során. Honnan van ehhez energiájuk? Talán onnan, hogy tudják és érzik, az embernek küldetése van. S nekik ez, amit most csinálnak. Az előadásaikon a közönség vastapsa bíztatja őket. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek elszánt magyarként küzdenek, és erős hitet sugallnak a megmaradáshoz, hatalmas szellemi töltést nyújtva a közönségnek.
Köszönjük nekik a Bodrogközből is!" 

Teljes cikk : felvidek.ma

 

Beszélgetés Varga Vilmos színésszel, a Végítélet bemutatója után from magtvtoronto on Vimeo.

Beszélgetés Varga Vilmos színésszel, a Végítélet bemutatója után.
Forrás:vimeo.com

"A továbbiakban a Kiss Stúdió Színház "Adjon Isten békét, kedvet!" című színpadi játékát láthattuk, melyben Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek újra bizonyították (ha még kellett egyáltalán), hogy méltán kapták meg két nappal korábban Budapesten a Magyar Kultúra Lovagjai kitüntetést." 

Teljes cikk : ermihalyfalva.ro 

Hegyközi blogban Varga Vilmos színművész életéről olvashattak a Hegyközkovácsi szülötte : Varga Vilmos színművész,rendező  bejegyzésben. 

Nyugodjék békében Varga Vilmos színművész '