Nyugdíjba vonult Bereczki András lelkipásztor

 

 A paptamási református templom, Bereczki András tiszteletes itt szolgált a legtöbb ideig

"40 évi szolgálat után letette palástját Bereczki András paptamási lelkipásztor. Az Ige fényében végigjárta szolgálati állomásait. Szatmár Láncos templomi segédlelkészi év után került Monospetri gyülekezetébe, majd három év után Érbogyoszlóban folytatta szolgálatát,majd Paptamásiba " - írja a Bihari Napló.

"Gazdagon áldott 15 év telt el ott, fiatalon és boldogan éltek, építkeztek a rendkívül hálás bogyoszlói közösségben, miközben a Papp László expüspök bosszúhálójában és a titkosszolgálat figyelmében vergődő lelkipásztor közel járt a palástvesztéshez, majd 1989 forradalmi decemberében jelek szerint a letartóztatáshoz is. 1993-ban Nagyvárad- Csillagváros hívta meg lelkipásztorának. A hálás csillagvárosiak népes közössége volt jelen ez alkalommal is. Ardai Erzsébet volt gondnok és presbiter a világtalan Kovács József barát által írt megható verssel köszöntötte a lelkipásztort. Nagyváradi hat éve alatt Isten olyan kegyelemmel ajándékozta meg Bereczkit, amire soha nem tartotta méltónak magát. Gyülekezete mellett évekig szerkesztette a Harangszót, kis polcnyira duzzadt húsz esztendő alatt az általa szerkesztett Kalendárium. Élete legszebb munkaterülete volt a nagyváradi Lorántffy Gimnázium. Volt püspökhelyettes jelölt, a Történelmi Vitézi Rend nagyváradi székkapitánya, örökös tiszteletbeli tagja a Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálatnak, de a lorántffys diákoktól kapta legkedvesebb kitüntetését: az örök Bandi bácsi.

Paptamási

Szolgálata nagyobb részét Paptamásiban töltötte, rendkívül nehéz körülmények között. Kemény ellenállásba ütközött az egyházi ingatlanok visszaszerzéséért, de ezeket már nem tudja elvitatni tőle senki, mint ahogy az igen barátságos templombelsőt sem. Elviselt meghurcoltatásai könyvet érdemelnek. Mindennek közös célja volt „a megsanyargatás”, hogy lássa Isten „mi van a szívemben”? Prófétai aggodalom van a szívében a jövő egyháza felől, egyre tisztábban látszik, nem az evangélium „jó illata” árad ki a templomból a világba, hanem fellazult erkölcsiség, közömbösség, sötét hatalmi szándékok tolakodnak be az egyházba. Konfirmálók csoportjai, sok éven át gyantai, sólyomkővári táborban örvendező gyermekek, hűséges igehallgatók láthatták a lelkipásztor nyitott szívét. A búcsúzó szolga lelkében mélységes a hála az „elvégzett futásért és megharcolt nemes harcért”. Arany János Epilógusa jegyében „néha többet, kérve, kellve kevesebbet” kapott az életben..., melyben az „útfélen neki is nyílt egy kis virág”.... Isten „adott címet, bár nem kértem, S több a hírnév, mint az érdem...”!
Isten áldását kérte

Nyílt őszinteséggel köszöntötte lelkész- és egyházmegyei számvevő munkatársát Mikló Ferenc esperes, Máté 5, 8-10-ből olvasott Igével: Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért. Szólt arról, hogy a hitvalló keresztyének mindig ki vannak téve a háborúságnak és mai világunkban is fokozottan számíthatnak Isten hűségesei az ellenállásra. Régi barátként és testvérként szólott református társához Kiss Albert római katolikus provikárius, majd Szilágyi Péter egyházmegyei főgondnok emlékezett gyakori kiszállásaikra a kebelbeli gyülekezetekbe, útközben értelmes, bizalmas beszélgetésekben barátokká érlelődve. Meglepetés erejével hatott a Mészáros Ildikó vallástanár és gyermekcsoportjának megható műsora, nem különben a verssel kedveskedő, hűséges igehallgató Fenesi Irma néni. Kincses Ibolya meghatódottan adta át a templomról készült festményt, de nem várt személyes és családi ajándékokkal is kedveskedtek. A búcsúzó lelkipásztor köszönetet mondott a mindenkori igehallgatóknak, hiszen szüntelenül ültette az Igéket és a fákat, ezek jelentenek életet, levegőt, jövendőt. Isten áldását kérte a gyülekezetre. Köszönetet mondott szelid lelkű feleségének, aki hűséges társa volt a gyakran gondterhelt lelkipásztornak."
Forrás : Bihari Napló/ pressdisplay.com