Hegyközkovácsi Református templom

 

A Nagyvárad-Margitta útvonalon elhelyezkedő település okleveles említése 1291–1294-ből származik, Kuachy néven. Későbbi névalakjai 1470-ben Kowachy, 1501-ben Koachy, a magyar kovács foglalkozásnévnek a birtoklást kifejező -i képzős származékai. Neve a bihari földvárhoz tartozó kovácsok települését jelöli.
A magyar kisfalu református temploma 1786-ban, torony nélkül, klasszicizáló barokk stílusban épült, jelenlegi tornya 1829-ben, a korábbi harangláb helyett készült. Az egyhajós templom, keleti homlokzata előtt áll a torony, amelynek keletre néző bejáratát befalazták. Most a torony déli oldalán nyílik az egyenes lezárású ajtó, fölötte félkör alakú világítóablakkal. A torony sarkait pilaszterek díszítik. Az emeleteket elválasztó párkányokon vakárkádsor látható. A torony ablakai félköríves záródásúak, fölöttük rátétes szemöldök látható. A második emeleti nyílászárók zsalugáteresek, alattuk könyöklőpárkány található. Sokszögű, karcsú toronysisakja alatt csúcsíves koronázópárkány, az ezt követő ívsor alatt óraszámlapok láthatók. A torony két oldalán, a főhomlokzaton egy-egy kerek világítóablak töri meg a falsíkot, fölöttük a homlokzatra futó koronázópárkány szemöldököt képez. A hajó külseje dísztelen, ablakai szegmensíves záródásúak. Déli oldalához barokkos homlokzatú portikusz kapcsolódik. A hajó tükörboltozatú, keleti végében áll a barokkos orgonakarzat, amelyet karcsú, felső részén kanellúrázott faoszlopok tartanak, 1915-ben készítették az orgonával együtt. Nyugati, barokkos karzatát faragott fejezetes, lefelé vastagodó faoszlopok tartják a szószékkel és a padokkal együtt, 1786-ban készítették. Szószéke az északi falon áll, a Mózes-széke kései barokkos díszítésű. Az 1793-ban készített úrasztalát korlát veszi körül.
A magyar kisfalu büszkesége, hogy itt járt Csokonai Vitéz Mihály, tiszteletére emléktáblát avattak.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : Hegyközkovácsi 175. szám

Forrás : muemlekem.hu 

  

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközszáldobágyi Református templom

 

A Nagyváradtól 5 kilométerre fekvő település első írásos említése a Váradi Regestrumban volt 1226-ban, Scaldubag néven, majd 1236-tól Zaldubag. A Száldobágy helynév a magyar nyelvemlékbeli száldob – hársfa – főnév származéka, tulajdonképpeni értelme hársfákkal benőtt hely. A Hegyköz- előtag a Bihari-Hegyköz tájegységre utal.
Mivel 1802-ben a falu legnagyobb része leégett, a mai református templom 1833–1834 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Az egyhajós, faros nyeregtetős istenháza nyugati homlokzata előtt áll a torony, amelyet mindkét oldalán enyhe hajlású, homorú kiugrás köti össze a hajóval. E kiugrást volutás vonalú, de négyzetesen végződő falazat koronázza. A torony lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. A toronyfeljárat kívül, a torony jobb oldalán található. A templom torony alatti bejárata egyenes lezárású, fölötte ovális világítóablakkal. Az első emelet tükrében ovális, zsalus ablak látható. A felső emelet négy oldalán zárókővel díszített, keretelt, félköríves záródású zsalugáteres ablakok nyílnak, alattuk könyöklőpárkány található. A torony koronázópárkányának mezejében elhelyezett óra kerek számlapját a párkány felső és alsó tagjai ívelten követik, kialakítva így a jellegzetes barokk órapárkányt. Hegyes, sokoldalú toronysisakkal rendelkezik. A hajó külső fala dísztelen, félköríves záródású. Ablakai enyhén szegmensíves záródásúak. Déli oldalához portikusz kapcsolódik, amelynek nyugati oldalbejárata van.
Az eredeti bejáratot lecserélték. A torony alatt rövid, boltíves, belül szegmensíves záródású átjáró vezet a bejárathoz. A templomhajó síkmennyezetű. Keleti vége félköríves záródású, melyen nagy ovális ablak látható. Két karzattal rendelkezik. Egyszerű szószéke az északi oldalon helyezkedik el.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím :  Hegyközszáldobágy 80. szám

Forrás : muemlekem.hu

 

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközpályi Református templom

 

A Nagyváradtól 12 km-re, északkelet irányban fekvő település első írásos említése 1229-ből származik, villa Paul néven, majd 1291–1294-ben v. Pauli, 1692-ben pedig Hegyköz Paly néven jelenik meg. A Pályi helynév a magyar Pál személynévnek a birtoklást kifejező -i képzős származéka. A Hegyköz- előtag a tájegységet jelöli.

A magyar kisfalu első templomát, amely hamarosan tűzvész áldozata lett, a 17. század végén építették. Az istenházát 1760-ban sikerült újjáépíteni, majd barokk stílusú harangláb került a régi helyébe. Téglatornyát 1809-ben építették, ami 1836-ban ismét csak leégett. Ekkor építették át boltozatosra a templom mennyezetét. A zsindelytetőt 1901-ben bádoggal cserélték ki, a tornyot pedig vörösréz lemezekkel borították be.

Az egyhajós, faros, nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt áll a torony, amely lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött eresz húzódik, fölötte kerek világítóablak van. Az első emelet tükrében ovális, zsalus ablak, a felső emelet négy oldalán félköríves záródású, köténnyel keretelt, zsalugáteres ablakok láthatók. Az emeleteket gazdagon profilált övpárkányok választják el. Sokoldalú, lanternás toronysisakja alatt óraíves párkány húzódik, ami alatt hiányoznak az óraszámlapok. A hajó külső fala dísztelen, félköríves záródású. Félköríves záródásúak a keretelt ablakok is, amelyek záróköves, vállra futó szemöldökkel vannak díszítve, alattuk könyöklőpárkány húzódik. Déli hajó oldalához széles portikusz kapcsolódik.

A torony alatti átjáró boltíves. A félköríves záródású hajó tükörboltozatos, a boltozat hosszanti párkányra támaszkodik. A nyugati, valamint a keleti orgonakarzat csavaros díszítésű faoszlopokon nyugszik. Szószéke az északi falon áll. Orgonája 1912-ben készült Debrecenben, Kerékgyártó István orgonakészítő műhelyében.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím :  Hegyközpályi 20. szám

Forrás : muemlekem.hu

 

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközújlaki Római katolikus kápolna

 

Hegyközújlak első írásos említését az 1291–1294-es püspöki tizedjegyzékben találjuk, villa Vylak néven, 1799-ben Hegyköz Újlakként jelenik meg. Neve a magyar új melléknévnek és a lak – lakóhely, otthon – főnévnek az összetételéből született. A Hegyköz a kistérség megjelölése.
A település római katolikus kápolnáját Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, gróf Csáky Miklós püspök építtette 1739-ben. A tornyot az 1960-as években építették rá.
A kápolna egy keleti végén csatlakozó beépítésben álló, négyzet alaprajzú, magasföldszintes épület. Tornyát a nyugati homlokzatának oromfala fölé építették. A nyugati homlokzatán találjuk a bejáratot a lépcsőfeljáróval. Félköríves záródású, könyöklőpárkányos ablakainak oldalait lizénák szegélyezik, amelyekre félköríves szemöldökök támaszkodnak. Mellékhomlokzatain egyenes lezárású ablakok láthatók. Tornyát nyitott, félköríves záródású ablaknyílások törik át. Az épület északi harmadát egy sekrestye és egy lakrész, a kétharmadát a kápolna alkotja. Alatta hatalmas boltozatos pince található.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : Hegyközújlak 195. szám

Forrás : muemlekem.hu

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközcsatári római katolikus plébániaépület

 

A katolikus plébánia szabadon álló, "L" alaprajzú épület, végein kontyolt nyeregtetővel. 1743-ban emelték barokk stílusban. Miután 1847-ben leégett, hamarosan újjáépítették. Udvari homlokzatán árkádos tornác állt, amelyet a modern korban beüvegeztek, rá emeletet húztak. Az épület többi ablakát is kicserélték, így a ház mára sajnos nagyrészt elveszítette eredeti, barokkos formáját.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím :  Nagy utca 48-50. szám

Forrás : muemlekem.hu

 

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközcsatári Szűz Mária Neve plébániatemplom

 

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt római katolikus istenháza 1807–1809 között épült, kései barokk stílusban. Miután 1847-ben leégett, báró Bémer László váradi püspök építtette újjá.

Egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata előtt áll tornya. Szentélye fölött faros nyeregtetővel látták el. Fala lizénás-tükrös díszítésű. A tornyot mindkét oldalán enyhe hajlású, homorú kiugrás köti össze a hajóval, sarkait lekerekítették. A templom egyenes lezárású főbejárata is itt, a torony aljában található. A fölötte lévő tükörben zárókővel díszített, keretelt, félköríves záródású ablak látható, alatta könyöklőpárkánnyal. A koronázópárkánytól kiindulva gazdagon profilált párkány fut körbe, a főhomlokzaton szegmensíves timpanont kialakítva. A torony első emeletének tükrében ovális ablak áll. A felső emeletet egy hasonlóan gazdag övpárkány választja el. Mind a négy oldalán zárókővel díszített, keretelt, félköríves záródású ablak látható. A toronysisak párkányának mezejében elhelyezett óra kerek számlapját a párkány felső és alsó tagjai ívelten követik, kialakítva így a jellegzetes barokk órapárkányt. Karcsú, lanternás, alul kiöblösödő toronysisakkal rendelkezik, 1806–1976-os felirattal.

Hajója magas, szentélye keskenyebb, félkör alakú záródással. Ablakai zárókővel díszítettek, keretelt, félköríves záródásúak, könyöklőpárkánnyal. A szentély déli oldalához boltíves sekrestye kapcsolódik, bejárata annak nyugati oldalán található, déli oldalán kis ablakkal.

A templomtér díszes hevederívekkel tagolt dongaboltozattal rendelkezik. A hevederek nagyméretű fejezetes pillérekre támaszkodnak. A főoltár két oldalán kannelúrázott testű korinthoszi fejezetes oszlopok állnak, rajtuk újabb oszlop, urnával díszítve. Orgonakarzata fejezetes oszlopokon nyugvó, szegmensíves boltozatokra támaszkodik, zárókövekkel díszítve. Mellvédjét többszörösen, homorúan megtörték. Orgonáját Országh Antal építette 1847 után. A szószéket a diadalív déli pillérére erősítették. Keresztelő medencéjét is 1847 után fából készítették.

A templom előtt feszület látható, tőle jobbra, a régi feszület talapzatán Szűz Mária szobra áll.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím :  Nagy utca 48-50. szám

Forrás : muemlekem.hu

 

Forrás : muemlekem.hu

Hegyközcsatári Református templom

 

A falu református temploma egy román kori kőtemplom helyén épült, amelyből, a nagyváradi római katolikus egyház monográfiáját megíró főpap, Bunyitay Vince szerint, csak déli oldalfalának nyugati része maradt fenn, egy félköríves ablakkal egyetemben építették be az új istenházába. A templom bővítésével együtt épülhetett tornya is, amelynek felirata elárulja építésének évét: EPL 1007 ESZTEN, ez Bunyitay szerint 1667-et jelöl. Korabeli feljegyzések szerint a templomot gótikus stílusban emelték, négy fiatornyocskával, körben sétálóval, az ellenség és a tűz megfigyelésére. Később átalakították. Az épület nagymérvű barokk átépítésére 1772-től került sor. A tornyot 1830-ban magasították, az ablakok csúcsívét lekerekítették, toronyórákat helyeztek el bennük. A hajlékot 1847-ben tűzvész pusztította.
A templom egyhajós, nyugati homlokzata előtt áll a tornya, amely annak középső tengelyétől kissé jobbra helyezkedik el, bal oldalán a karzatfeljáróval. Mindkettőnek szegmensíves bejárata van. A torony sarkait keskeny pilaszterek és vízszintes falsávok díszítik. Az első emeleten keskeny, csúcsos, keretelt világítóablak áll. A torony második emeletének mind a négy oldalán szegmensíves záródású, zsalugáteres ablak látható. Barokkos toronysisakja alatt óraíves párkány húzódik, óraszámlappal. A nyugati homlokzaton, a karzatfeljáró mellett egy lépcsős támpillér, tőle balra egy kör alakú világítóablak helyezkedik el, fölötte pedig egy egyenes lezárású karzatablak nyílik, mindkettőt keretelték. A hajó oldalait támpillérek erősítik. Ablakai félköríves záródásúak, szintén keretben helyezték el őket. A déli oldal legnyugatibb, félköríves záródású, kisebb méretű, keskeny rézsűs ablaka még a hajdani templom falmaradványán áll, alatta kisméretű kerek világítóablakkal. A déli falhoz portikusz kapcsolódik. A hajó kazettás síkmennyezetű, keleti végében sokszögű szentélyzáródással. Ebbe simul bele az orgonakarzat, amelyet két falpillér és két fejezetes oszlop tart. A karzat alatt két világítóablakot, középen a kijáratot találjuk. A hajó nyugati végében szintén karzat áll. Az északi falon van a klasszicizáló kései barokk szószék, amely 1808-ban készült, faragott koronája 1849-ben, a faragott úrasztala is ez időből való. Az istenháza orgonáját 1876-ban építették.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím :  Hegyközcsatár 341. szám

  

Forrás : muemlekem.hu

Hegyköztótteleki Szent József plébániatemplom

 

A település első írásos említése 1272–1279-ből származik, villa Totthelek – Thothelek néven, majd 1291-ben Touttelukként jelenik meg. A személynévként is alkalmazott magyar tót népnévnek és a telek – szántásra alkalmas, trágyázott föld – főnévnek az összetétele. A Hegyköz- előtag a tájegységre utal.
A Szent József tiszteletére felszentelt istenháza 1832–1834 között, klasszicista stílusban épült. Az egyhajós templom tornya a nyugati homlokzata elé épült. Keskenyebb szentélye egyenes lezárású, lábazatos, a nyugati homlokzat és a torony széleit lizénák díszítik, amelyek övpárkányba futnak.
A torony szélei lekerekítettek, az alatt levő főbejárat egyes záródású, fölötte félköríves, könyöklőpárkánnyal ellátott ablak helyezkedik el. A hajó koronázópárkánya ráfut a nyugati homlokzatra, körülöleli a tornyot is. A párkány fölötti tükörben félkör alakú, zsalugáteres világítóablak, a felső emelet minden oldalán pedig félköríves záródású, zsalus ablak látható. Barokkos, lanternás toronysisakja alatt óraíves párkány húzódik. A toronytól jobbra és balra levő tükörben félköríves záródású, könyöklőpárkányos vakablakok vannak. A hajó oldalain, nagy félköríves tükrökben három-három egyenes lezárású ablak látható. A szentélyben csak félkör alakú ablakok vannak.
A templomhajó dongaboltozatos, a hevederek nagyméretű, fejezetes oszlopokon nyugszanak. A szegmensíves záródású szentély fiókos dongaboltozást kapott. A főoltár, amelynek két oldalát egy-egy ionfejezetes oszlop díszíti, a nagyváradi székesegyház Szent József oltárképének hű mása, ismeretlen mester készítette. A Az orgonakarzat fejezetes oszlopokra támaszkodó, szegmensíves boltozatokon nyugszik. A templom előtt feszület áll.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Cím : Hegyköztóttelek 85. szám

Forrás : muemlekem.hu 

 

Forrás : muemlekem.hu

Farsangi mulatság Hegyköztótteleken

 

Forrás : Hegyközcsatár Cetariu Facebook 

Jó szórakozást '

Az 1881-es népszámlálás adatai Siterről,Sitervölgyről és Tóttelekről

 

Forrás : Homonnai Gábor 

Érdekes lehet az 1881-es népszámlálás adatai .Siterben 949 -en,Sitervölgyön 341-en, Tótteleken 384-en éltek.Érdemes megnézi a többi adatokat is.Ki lehet emelni az írás és olvasni tudók nagy számát is.Többségében magyar nyelvűek laktak a fenn említett falvakban.További érdekes adat lehet a felekezetek megoszlása.

Szendrey Ákos a Bihari Hegyközről - Ki volt Szendrey Ákos?

 

Szendrey Ákos. Forrás : Magyar Néprajzi Lexikon.

Szendrey Ákos néprajzkutató az egyik publikációban részletesen foglakozott a Bihari Hegyközzel. A centrális helyek Nagyvárad árnyékában című publikációban leírja a Bihari Hegyköz fekvését,községeiről ad hasznos információkat.Részletezi a népszámlálások eredményeit,sőt történelmi háttér információkat ismerhetünk meg.Mint néprajzkutató több népszerű szokást és hagyományt olvashatunk Szendrey Ákos publikációban a Bihari Hegyközről,melyet a hegykozcsatar.lapunk.hu -n olvashat.

Ki volt Szendrey Ákos?A Magyar Néprajzi lexikonban ezt olvashatjuk :" Szendrey Ákos (Kolozsvár- 1902,Budapest - 1965).Néprajzkutató, a történettudományok (néprajz) kandidátusa (1962). 1947-ben a bp.-i egy. bölcsészeti karán magántanár. 1927–30-ban az MNM régészeti osztályának, majd a Néprajzi Múz. munkatársa, ahonnan helyettes főig.-ként vonult nyugalomba 1963-ban. Elsősorban a magyar néphit és népszokások kutatójaként vált külföldön is ismertté, de foglalkozott a népi társadalom kérdéseivel is. – F. m. A sirató (Szeged, 1937); A magyar néphit kutatása (Bp., 1948); Die Vorbereitung der Hochzeit und der Abschluss des Ehevertrages bei den Ungarn (Bp., 1958). – Irod. Sándor István: Sz. Á. (Nekrológ, Ethn., 1966); K. Kovács Péter: Sz. Á. élete és irodalmi munkássága (Népr. Ért., 1966)."

Egy gyerekkori barátom emlékére

Balog Béni és Szilágyi Elemér.Forrás : Szilágyi Elemér 

Szilágyi Elemér megható szavait olvashatjuk Balog Béniről szóló megemlékezésében.2015 januárban halt meg Balog Béni Hegyközcsatárban.Ezt írja Szilágyi Elemér : "Nagyon lesújtó és szomorú hír volt ez számomra, már azért is, mivel múlt évben, 2014. október végén jómagam is jártam a hegyközcsatári temetőben. Sajnos nem november elsején, így elkerültük egymást.Más alkalmakkor, ha találkoztunk, jó érzés fogott el bennünket, amikor esetenként el-el beszélgetve, visszatekintettünk közös emlékeinkre, áttekintve életünk alakulását."

Így búcsúzik Szilágyi Elemér a barátjától : " Isten veled kedves Béni barátom, nagyon szomorú az ilyen búcsú egy régi baráttól."

Teljes cikk : hegykozcsatar.lapunk.hu 

Balog Bénit sokan ismerték és tisztelték.Sajnos csak múlt időben lehet írni róla. A fotó 2006-ban készült.Dicséretet érdemel Szilágyi Elemér,mert megemlékezett a barátjáról, aki nem tudott részt venni a temetésen,mert messze él Hegyközcsatártól.A megemlékezés a hegykozcsatar.lapunk.hu-n jelent meg.Sok esetben ezen a honlapon értesülünk Hegyközcsatár múltjáról és jelenéről.Milyen jó hogy ismét lehet látogatni '

Egy újabb kiadvány a Bihari Hegyközről

A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, munkatársainak szerkesztésében 2o14. december 6-án, 18 órakor a hegyközkovácsi művelődési házban mutatták be a Bihari Hegyköz első kötetét - írja Tóth Zsigmond.

Teljes cikk olvasható a hegykozcsatari.lapunk.hu-n '
Az első kötet olvasható pdf. formátumban a hatvaniszakkoli.hu-n '

A falu karácsonya Hegyközcsatárban

 

Fotó : Tóth Zsigmond

Együtt ünnepelt Hegyközcsatár lakossága felekezeti és politikai hovatartozás nélkül 2014 december 26-án a helyi Kultúrotthonban megrendezett falu karácsonyán - írja Tóth Zsigmond.

A teljes cikket olvashatja a hegykozcsatari.lapunk.hu

Hegyköztótteleki borok kóstolója

 

Fotó : Tóth Zsigmond

Egy régi ötlet vált valóra ma Hegyköztótteleken, amelynek hölgyek voltak a kezdeményezői, a helyi szőlőtermelő gazdák borainak kóstolása - írja a Tóth Zsigmond.

Mi történt a borkóstolón?Teljes cikket olvashatja a hegykozcsatari.lapunk.hu-n.

Együttműködési megállapodás

 

Fotó : Tóth Zsigmond

Csütörtökön, november 27-én délután a Hegyközcsatári Polgármesteri Hivatal gyűléstermében Együttműködési Megállapodás aláírására került sor a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége és Hegyközcsatár Polgármesteri Hivatala között - írja Tóth Zsigmond.

Teljes cikk : hegykozcsatari.lapunk.hu