A Nagyvárad-Margitta útvonalon elhelyezkedő település okleveles említése
1291–1294-ből származik, Kuachy néven. Későbbi névalakjai 1470-ben
Kowachy, 1501-ben Koachy, a magyar kovács foglalkozásnévnek a birtoklást
kifejező -i képzős származékai. Neve a bihari földvárhoz tartozó
kovácsok települését jelöli.
A magyar kisfalu református temploma 1786-ban, torony nélkül, klasszicizáló barokk stílusban épült, jelenlegi tornya 1829-ben, a korábbi harangláb helyett készült. Az egyhajós templom, keleti homlokzata előtt áll a torony, amelynek keletre néző bejáratát befalazták. Most a torony déli oldalán nyílik az egyenes lezárású ajtó, fölötte félkör alakú világítóablakkal. A torony sarkait pilaszterek díszítik. Az emeleteket elválasztó párkányokon vakárkádsor látható. A torony ablakai félköríves záródásúak, fölöttük rátétes szemöldök látható. A második emeleti nyílászárók zsalugáteresek, alattuk könyöklőpárkány található. Sokszögű, karcsú toronysisakja alatt csúcsíves koronázópárkány, az ezt követő ívsor alatt óraszámlapok láthatók. A torony két oldalán, a főhomlokzaton egy-egy kerek világítóablak töri meg a falsíkot, fölöttük a homlokzatra futó koronázópárkány szemöldököt képez. A hajó külseje dísztelen, ablakai szegmensíves záródásúak. Déli oldalához barokkos homlokzatú portikusz kapcsolódik. A hajó tükörboltozatú, keleti végében áll a barokkos orgonakarzat, amelyet karcsú, felső részén kanellúrázott faoszlopok tartanak, 1915-ben készítették az orgonával együtt. Nyugati, barokkos karzatát faragott fejezetes, lefelé vastagodó faoszlopok tartják a szószékkel és a padokkal együtt, 1786-ban készítették. Szószéke az északi falon áll, a Mózes-széke kései barokkos díszítésű. Az 1793-ban készített úrasztalát korlát veszi körül.
A magyar kisfalu büszkesége, hogy itt járt Csokonai Vitéz Mihály, tiszteletére emléktáblát avattak.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
A magyar kisfalu református temploma 1786-ban, torony nélkül, klasszicizáló barokk stílusban épült, jelenlegi tornya 1829-ben, a korábbi harangláb helyett készült. Az egyhajós templom, keleti homlokzata előtt áll a torony, amelynek keletre néző bejáratát befalazták. Most a torony déli oldalán nyílik az egyenes lezárású ajtó, fölötte félkör alakú világítóablakkal. A torony sarkait pilaszterek díszítik. Az emeleteket elválasztó párkányokon vakárkádsor látható. A torony ablakai félköríves záródásúak, fölöttük rátétes szemöldök látható. A második emeleti nyílászárók zsalugáteresek, alattuk könyöklőpárkány található. Sokszögű, karcsú toronysisakja alatt csúcsíves koronázópárkány, az ezt követő ívsor alatt óraszámlapok láthatók. A torony két oldalán, a főhomlokzaton egy-egy kerek világítóablak töri meg a falsíkot, fölöttük a homlokzatra futó koronázópárkány szemöldököt képez. A hajó külseje dísztelen, ablakai szegmensíves záródásúak. Déli oldalához barokkos homlokzatú portikusz kapcsolódik. A hajó tükörboltozatú, keleti végében áll a barokkos orgonakarzat, amelyet karcsú, felső részén kanellúrázott faoszlopok tartanak, 1915-ben készítették az orgonával együtt. Nyugati, barokkos karzatát faragott fejezetes, lefelé vastagodó faoszlopok tartják a szószékkel és a padokkal együtt, 1786-ban készítették. Szószéke az északi falon áll, a Mózes-széke kései barokkos díszítésű. Az 1793-ban készített úrasztalát korlát veszi körül.
A magyar kisfalu büszkesége, hogy itt járt Csokonai Vitéz Mihály, tiszteletére emléktáblát avattak.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
Cím : Hegyközkovácsi 175. szám
Forrás : muemlekem.hu
Forrás : muemlekem.hu