A Nagyváradtól 12 km-re, északkelet irányban fekvő település első írásos
említése 1229-ből származik, villa Paul néven, majd 1291–1294-ben v.
Pauli, 1692-ben pedig Hegyköz Paly néven jelenik meg. A Pályi helynév a
magyar Pál személynévnek a birtoklást kifejező -i képzős származéka. A
Hegyköz- előtag a tájegységet jelöli.
A magyar kisfalu első templomát, amely hamarosan tűzvész áldozata lett, a 17. század végén építették. Az istenházát 1760-ban sikerült újjáépíteni, majd barokk stílusú harangláb került a régi helyébe. Téglatornyát 1809-ben építették, ami 1836-ban ismét csak leégett. Ekkor építették át boltozatosra a templom mennyezetét. A zsindelytetőt 1901-ben bádoggal cserélték ki, a tornyot pedig vörösréz lemezekkel borították be.
Az egyhajós, faros, nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt áll a torony, amely lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött eresz húzódik, fölötte kerek világítóablak van. Az első emelet tükrében ovális, zsalus ablak, a felső emelet négy oldalán félköríves záródású, köténnyel keretelt, zsalugáteres ablakok láthatók. Az emeleteket gazdagon profilált övpárkányok választják el. Sokoldalú, lanternás toronysisakja alatt óraíves párkány húzódik, ami alatt hiányoznak az óraszámlapok. A hajó külső fala dísztelen, félköríves záródású. Félköríves záródásúak a keretelt ablakok is, amelyek záróköves, vállra futó szemöldökkel vannak díszítve, alattuk könyöklőpárkány húzódik. Déli hajó oldalához széles portikusz kapcsolódik.
A torony alatti átjáró boltíves. A félköríves záródású hajó tükörboltozatos, a boltozat hosszanti párkányra támaszkodik. A nyugati, valamint a keleti orgonakarzat csavaros díszítésű faoszlopokon nyugszik. Szószéke az északi falon áll. Orgonája 1912-ben készült Debrecenben, Kerékgyártó István orgonakészítő műhelyében.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
A magyar kisfalu első templomát, amely hamarosan tűzvész áldozata lett, a 17. század végén építették. Az istenházát 1760-ban sikerült újjáépíteni, majd barokk stílusú harangláb került a régi helyébe. Téglatornyát 1809-ben építették, ami 1836-ban ismét csak leégett. Ekkor építették át boltozatosra a templom mennyezetét. A zsindelytetőt 1901-ben bádoggal cserélték ki, a tornyot pedig vörösréz lemezekkel borították be.
Az egyhajós, faros, nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt áll a torony, amely lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött eresz húzódik, fölötte kerek világítóablak van. Az első emelet tükrében ovális, zsalus ablak, a felső emelet négy oldalán félköríves záródású, köténnyel keretelt, zsalugáteres ablakok láthatók. Az emeleteket gazdagon profilált övpárkányok választják el. Sokoldalú, lanternás toronysisakja alatt óraíves párkány húzódik, ami alatt hiányoznak az óraszámlapok. A hajó külső fala dísztelen, félköríves záródású. Félköríves záródásúak a keretelt ablakok is, amelyek záróköves, vállra futó szemöldökkel vannak díszítve, alattuk könyöklőpárkány húzódik. Déli hajó oldalához széles portikusz kapcsolódik.
A torony alatti átjáró boltíves. A félköríves záródású hajó tükörboltozatos, a boltozat hosszanti párkányra támaszkodik. A nyugati, valamint a keleti orgonakarzat csavaros díszítésű faoszlopokon nyugszik. Szószéke az északi falon áll. Orgonája 1912-ben készült Debrecenben, Kerékgyártó István orgonakészítő műhelyében.
Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.
Cím : Hegyközpályi 20. szám
Forrás : muemlekem.hu
Forrás : muemlekem.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése