Forrás : lexikon.adatbank.transindex.ro
Bihar megyében kevés gótikus műemlék maradt meg. Ezek közé tartozik a
Nagyváradtól 24 km-re északkeletre, a Berettyó bal partján fekvő Szalárd
települése. Első írásos említése még 1291-94-ből származik. A település
a 13. században jött létre. Temploma a 15. század elején épült.
Zsigmond király adományozta a települést az adorjáni uradalom részeként
Csáky Istvánnak és fiainak 1395-ben. A 14. századtól már vásártartási
joggal és mezővárosi ranggal rendelkező településen Csáki Miklós
koldulórendi kolostort alapított a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.
A kolostortemplom kétlépcsős támpillérekkel erősített, téglafalazású
hajóval és sokszögzáródású apszissal épült. A terület kőben szegény
vidék, ezért egyedül az ajtó- és ablakkeretekhez, vízvetőkhöz, illetve a
diadalívhez használtak homokkövet. A hajó belső tere síkmennyezetes
volt.
A templom homlokzata a ferences templomokra jellemző stílust követi. A
szentélyben falfestmények kerültek elő. A mariológia témakört bemutató
falképek nagyon kedveltek voltak a ferencesek körében. A déli falon a
trónon ülő Mária látható a gyermek Jézussal, bal oldalán két glóriás
királyszenttel, jobb oldalán Szent Katalinnal. A keleti falon Mária
utolsó imája, illetve még nem teljesen kibontva, Mária halála jelenik
meg.
A Csákiak temetkezőhelyéül is szolgáló templom a család református hitre
térésével a 16. század második felétől református plébániaként működött
tovább.
A 18. században jelentősebb felújításra került sor, amelynek során
új fedélszéket, majd új harangokat és toronyórát kapott templom. A 19.
században építették a déli falba vágott kapu elé az előcsarnokot, majd
nem sokkal később korábbi gótikus bejáratát elfalazva helyezték el mai
bejáratát.
Cím : Szalárd 553. sz.
Forrás :
muemlekem.hu
További információk :
lexikon.adatbank.transindex.ro