Története
Hegyközkovácsi igen régi település, melyet még I. István korában, az államszervezés idején alapítottak.
Kovácsit a közeli bihari vár és a püspökség kovácsai lakták.
A település földesura a 18. század közepén szikszai Kiss Péter volt, kitől örökségként szállt a birtok Ilosvay, Komáromy, családokra, Szilágyi Samura, az ev.ref. egyházkerület püspökére és nejére, Szeremley Zsuzsannára.
A 20. század elején Zatureczky Albertnek volt itt nagyobb birtoka, és úrilaka, melyet még Szilágyi Sámuel püspök építtetett.
A településhez tartozott Mezőfalva puszta is.
A Hegyközkovácsi-hoz tartozó Sáncz-dűlőt a községtől a Bihari várdomb-ig húzódó ősi sáncokról nevezték el.
1910-ben 830 lakosából 819 magyar, 8 román, 3 német nemzetiségű volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.
A falu a békésiek faluja, mivelhogy 1900-1910 között békési parasztemberek vettek itt földeket és műveltették, később pedig családjaikkal ide is költöztek. Íme a családok nevei: Szűcs, Nagy, Kiss, Domokos, Hőzső, Tarkovács, Diószegi, K.Szabó és Okányi.
1941-ben testvértelepülés lett Békéssel, amelynek a lakói országzászlót ajándékoztak, és fel is avattak a falu központjában, ahol most a vízszolgáltatás működik.
A faluban több emlékmű van. A világháborúban elesettek emlékműve és a kommunizmus által eltiport falu, Mezőfalva emlékére állított emlékmű, amely a templomkertben van.A művelődési ház előtt található a Szilágyi Sámuel debreceni püspök emlékére állított mellszobor. Szilágyi Sámuel a kovácsi birtokáról irányította a debreceni püspökséget. A kovácsi templomban volt eltemetve.
1792 karácsonyán a kovácsi templomban prédikált legátusként Csokonai Vitéz Mihály, amit egy emléktábla őriz a templomban. Legátusként megvendégelték, és a jó hegyközi bortól elnehezedve a parókiához vezető utat eltévesztve az úton találkozott emberektől kérdezte meg, hogy merre kell kovácsiba visszaérni, amely akkor még tanyavilág volt. Elküldték egy irányba, de csak nem talált a faluba s újra megkérdezte, de akkor már humorosan: „Bácsi! Messze van Kovácsi?”, ami mai napig fennmaradt a nyelvjárásban.
Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli a kovácsi Általános Iskola, és az egyik művének a nevet a Szamóca óvoda.
Nevezetességek
- Református temploma - 1780-ban épült, de tornyát 1867-ben építették hozzá.
- Világháborús emlékmű - A templom kertjében.
Bihar községhez tartozó, a Kösmő-patak keleti partján elterülő falu, mely a Nagyváradtól északkeletre, Kovácsitól délkeletre található úgynevezett hegyvidék alatt, az őrhegy és Nagyhegyalja alatt terül el, a Hegyköz vidékének északi legszélső bástyája. Kovácsi, Hegyköz neve része ebből a fekvésből adódik. Hegyközkovácsi Kovácsi nevét nem a földrajzi, hanem a történelmi helyzetéből kapta. Hegyközkovácsi ma is közigazgatásilag Bihar községhez tartozik, de egy évezreddel ezelőtt is Biharhoz tartozott, Bihar várának léte hozta létre ezt a települést. A bihari vár és püspökség kovácsmunkáit az ide települt kovácsmesterek végezték. A bihari földvárhoz még ma is közelinek számít az a másfél kilométer, ami Bihar és Kovácsi között van, szinte Bihar "külvárosának", "leánygyermekének" tekinthető. Már István király egyházszervezése óta, mindig, a bihari egyházmegyéhez tartozott, közigazgatásilag is mindig a bihari vármegye, illetve Bihar megye területén terült el. Közlekedési szempontból kedvező fekvésű. Már az államalapítás idején a Bihar várát érintő fontos hadi út mellett helyezkedett el, s azóta is a Szatmár és Margitta felé vezető műutak mentén helyezkedik el. A Nagyvárad - Szalárd - Margitta - Szilágysomlyó megyeközi főút közvetlenül is érinti, átszeli a falut. A falunak vasútállomása nincs, nem is volt soha. Kovácsitól keletre nagy uradalmi erdő terült el, melyet az államosítás után, sajnos, eléggé kivágták, a Kovácsitól északra lévő tanyavilágot szintén a kommunista urbanizáció miatt megszűnt, emléke az emberi szívekben és a földterületek neveiben megmaradt.
Forrás : comunabiharia.ro
Bihar megye egyik számtalan felfedezni valót rejtegető, egyben nagy idegenforgalmi potenciállal rendelkező vidéke a Hegyköz, melynek peremén található a közigazgatásilag Bihar községhez tartozó Hegyközkovácsi. A napokban látogatást tettünk a dombok békés ölelésében elterülő honfoglalás kori településen, ahol Forró László helyi lelkész, egyházkerületi előadó-tanácsos kalauzolt bennünket. Megismerhettük a falu regényes történelmi múltját, ugyanakkor szó esett az itt élők hétköznapjairól, és különféle aktualitásokról is. Első ismert lakosai a bihari földvárt kiszolgáló kovácsmesterek voltak, innen ered a falu neve is. A tatárjárás komoly károkat okozott az egykori magyar településszerkezetben, ez alól nem volt kivétel a Hegyköz sem. A régióban több település is elnéptelenedett, mint például Mezőtelek (a későbbi Mezőfalva) vagy Domoszló. Erre utalt az 1700-as évek közepéig Kovácsi neve előtt szereplő puszta jelző is. A törökdúlás után három nemesi család telepedett itt meg. Miután 1740-ben a légvonalban körülbelül hét kilométerre található Régen tűzvész martaléka lett, Kovácsiba menekítették többek között a harangot és az úrvacsorai kelyhet is. Ezek egyébként a mai napig használatban vannak, utóbbi 1604-ből való. A régeniek betelepedtek Kovácsiba, így valamelyest nőtt a lakosság száma.
Teljes cikk : erdon.ro
Hegyközkovácsi a facebook.com-n '
Fotók
Forrás : Facebook.com
Térképen
Nagyobb térképre váltás
