Kügy Árpád-kori település volt. Nevét már 1177-ben Régeny határjárásában szomszédosaként Szerepelt olivér, majd 1213-ban Quid f. Oliverii; 1421-ben Kyd, 1448-ban Kywd, 1587-ben Kwgy, 1588-ban Kwghy, 1599-ben Kiügy, Kwgi, 1808-ban Kugy aliis Kügy h. 1888-ban Kügy puszta, 1913-ban Kügypuszta néven írták.
Kügypuszta (Kügy puszta) korábban Nyüved része volt. Kügy (Quid) néven már a 13. században község volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi Regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt.
Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.
1910-ben 203 lakosából 2 román, 201 magyar volt.
1956-ban 980 lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 248 lakosából 13 román, 235 magyar volt.
Forrás : hu.wikipedia.org
Ha feltennénk a kérdést – vajon melyik a Bihari Református Egyházmegye legkisebb gyülekezete? – bizonyára sokan sok falura tippelnének. Ha azt kérdeznénk, melyik az a falu, melynek egyetlen utcája egyben nemzetközi országút is? – bizonyára újra több választ is kapnán, hiszen ilyenek is vannak. De mind a két kérdésre egyben a válasz: Kügypuszta. A Nagyváradtól északra, Paptamási községhez tartozó falu határában suhannak el a megyeközpont felé, vagy onnan igyekvő vonatszerelvények – megállás nélkül, hiszen nincs állomás. (Ha lenne is, ismerve a vasútnál uralkodó tendenciát, valószínűleg nem lenne benne köszönet – a szerz.megj.) Bár az országút átszeli, az autósok csak annak okán lassítanak, hogy a közeli Biharon gyakran állnak lesben a közlekedésrendészet radarjai, és néha ide is átteszik hídfőállásukat. A sofőrök a “Satu Nou” román megnevezést olvashatják a magyar Kügypuszta mellett, amit talán a korábban használt magyar név magyarázhat. Bár, amikor a lexikon szerint még a Kis-Újfalu elnevezés dívott, nem volt szükség fordításra…
Teljes cikk : erdon.ro
Fotók
Kügypusztai református templom
Kügypusztai ravatolozó
Forrás : erdon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése