Szalárd

Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.

 

 Szalárd, Adorján -vár

Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.

Története

A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le, köveit széthordták.
1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.
Forrás : hu.wikipedia.org 

Nagyváradtól 24 km-re, a Berettyó bal partján fekszik. Területe 6423 ha. Idetartozik Szalárd (Sălard) - a község központja, Jákóhodos (Hodoș), Hegyközszentimre (Sântimreu). A község lakossága 4186 fő, melyből 23,5% román, 68,6% magyar, 7,6% roma, 0,1% szlovák.

Szalárd első írásos említése 1291-94- ből származik, villa Zalard néven

A község gazdaságát erőteljes dinamizmus jellemzi, jelentős fejlődés figyelhető meg az összes gazdasági szektorban. Szalárd református műemlék temploma a XV. század elején épült gótikus stílusban. Műemlék épületei: a Granárium, mely a Csákybirtok magtára volt, 1790-ben épült, a Bartshkúria, ma öregek otthona, valamint az Adorján vára. Szalárd mellett, a Berettyó partján áll magányosan egy körülbelül 6-8 m magas, megközelítően téglalap alaprajzú öregtorony maradványa, az egykori vár megmaradt része. Hegyközszentimre temploma 1787 és 1789 között épült.

Forrás : bihar-bihor.eu

Szalárd a Hegyközvidék délnyugati részének legnagyobb települése, a Berettyó mentén fekszik a honfoglalás óta. Egy Zalárd nevezetű hadvezérről kapta a nevét, akiről a Cremonai érsek szomorúan emlékezik meg, városa ostroma alkalmával. 1291-1294-ben “Villa Zalard” néven említik. Écs fia Pál országbíró a Gergye nemzetség jeles tagja építette fel Adorján várat a 13. század elején, amely a 15. századik a “lázadó főurak” biztos vára volt.
Zsigmond király 1395-ben Szalárdot és még hatvan települést Adorján várával együtt a Csáky főnemesi családnak adományozta. A Csáky Család templomot és kolostort építtetett, ahova a Ferences barátokat (szerzeteseket) telepítették, mely templom mind a mai napig fennáll történelem pusztításai ellenére.
A templom falain, három 15. századi freskótöredék található. A reformáció 1558-ban változtatta meg az addigi állapotokat, a Csáky család két fele szakadásával. Szalárd protestáns település lett. A Csákyak térvesztése után a 19. század második felében, a Csernovits főnemesi család birtokába került, majd következtek: Tóth, Barcs, Topercel stb. Nagybirtokosok, akiknek a birtokuk nagy részét az agrárreform alkalmával szétosztottak. A település ősidők óta vásártartási jogot és városi rangot kapott és ezt megőrizte az 1700-as években is. 1660-ban a török (Szelíd basa) rabló hadjárat alatt a lakosság nagy része elpusztult.
Forrás : ermellekiregio.ro
 

Hivatalos webcím : salard.ro 
Könyv : Szalárd és vidéke, tegnap és ma varmegyehaz.hu
Facebook csoport : facebook.com
Szalárd iwiw.hu-n 

Bemutató videó Szalárd községről

Fotók 

Forrás : Képes bemutató Szalárdról facebook.com

Térképen 
 

Nagyobb térképre váltás