Váradszentmárton

Váradszentmárton (románul Sânmartin) egy község Romániában, a Partiumban, Bihar megyében, nem messze a megyeszékhelytől, Nagyváradtól. 1910-ben 3719 lakosa volt, ebből 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb (cigány, szlovák). 2002-ben 7924-en lakták, ebből 6821 román, 375 magyar, 12 német, 698 cigány és 18 egyéb volt.

  

Fürdők

Félixfürdő (románul: Băile Felix) egy meleg gyógyforrás re épült fürdő és üdülőhely, Váradszentmárton község közelében Bihar megyében, Párciumban, a mai Romániában. Félixfürdő az egyik legismertebb gyógyforrás az országban. Félixfürdő nagyon közel fekszik Nagyváradhoz, így a magyar-román határhoz is.
Félixfürdő mellé épült egy másik fürdőterület is, Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai). A fürdő kellemes területen fekszik. Hegyvidékes környezetben, tölgyfaerdőkkel és friss levegővel jól el van látva.

Lakosság

• 1880-ban 2403 lakosából 2018 román, 321 magyar, 25 német és 39 egyéb volt.
• 1890-ben 2867 lakosából 2406 román, 398 magyar, 12 német és 51 egyéb volt.
• 1900-ban 3310 lakosából 2901 román, 386 magyar, 9 német és 14 egyéb volt.
• 1910-ben 3719 lakosából 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb volt.
• 1920-ban 3892 lakosából 3577 román, 260 magyar, 55 német és 43 egyéb volt.
• 1930-ban 4381 lakosából 4080 román, 209 magyar, 1 német és 56 cigány volt.
• 1941-ben 4833 lakosából 4136 román, 558 magyar, 3 német és 93 cigány volt.
• 1956-ban 4708 lakosából 4267 román, 280 magyar, 2 német és 153 cigány volt.
• 1966-ban 5486 lakosából 5024 román, 383 magyar, 2 német és 70 cigány volt.
• 1977-ben 6424 lakosából 5985 román, 327 magyar, 5 német és 107 cigány volt.
• 1992-ben 7550 lakosából 6548 román, 478 magyar, 4 német és 520 cigány volt.
• 2002-ben 7924 lakosából 6821 román, 375 magyar, 12 német és 716 cigány volt.

Látványosságok

• Váradszentmártoni kastély
• Hájó faluban lévő XIV. századi kápolna, később barokk és romantikus elemekkel átépítették
• Szent Vincent monostor, épült a XVIII. században
• Rontói templom, épült a XV. században
• Hájói új templom, épült 1906-ban
• Fából épült századfordulós paloták Félixfürdőn (hasonló van Herkulesfürdőn és Borszéken, de azok nagyrészt le vannak pusztulva)

Forrás : hu.wikipedia.org

Püspökfürdő (Băile 1 Mai), fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben. Nagyváradtól délkeletre, Hájó mellett, a Somlyó-hegy alján fekszik.

Nevét 1851-ben említette először egy oklevél. 1888-ban Szent-lászló, 1913-ban Püspökfürdő néven írták.

A fürdő egyike a legrégebben ismert fürdőinknek. Már a 18. században, Árkosy Tegző Benedek írt forrásairól egyik művében, a mely az első fürdő ismertetések közé tartozik. Értékessé meleg forrásai teszik.

Nevét Schlauch bíboros-püspök után kapta; aki a fürdőt átépíttette és kibővíttette. 35–41.2 hőfokú hévvízét gyógyító hatása miatt már az 1800-as években is távoli vidékekről felkeresik.

Árkosy Tegző Benedek leírása óta számos leírója akadt az érdekes gyógyhelynek, a melynek tavában és talajában geologiai, őslénytani érdekességű kagylók és csigahéjak s a csak Egyiptom édes vizeiben termő Nymphea Thermalis virul.

A fürdő különféle idegbetegségeknél, idegzsábáknál, a gyomor, máj és epehólyag betegségeinél, sárgaság, epekövek, vesekövek stb. gyógyítására javasolt.

Védett természeti értékei

• A püspökfürdői Tündérrózsa (Nymphea Thermalis)

• Kockás sikló (Tropidonotus Tessallatus) - egy déli kígyófaj, mely 1870-1880 körül csak itt Püspökfürdőnél, a Peczében élt, később azonban ritkán másutt is előfordult.
• Ritka csigafajok  
• 
  Forrás : karpatinfo.net

Váradszentmárton, Peceszentmárton, Félixszentmárton, v. Bihar vm. (Sânmartin, Ro.): plébánia a v. nagyváradi egyhm. élesdi esp. ker-ében. – 1291: S. Martinus. 1206: már pléb. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték. Lakói 1566 k. ref-ok lettek. 1784: alapították újra. Mai Szt István vt. tp-át 1838: építették. Kegyura 1880: a nagyvárad-hegyfoki prem. prépság. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., rum. – Filiái 1917: Almamező, Betfia, Biharszentelek, Hályó, Harangmező, Kardó, Rontó, Váradcsehi. – Plébánosai: Klokker Imre, 1795: Szaur Pál, 1797: Cserey Sándor, 1815: Tresch Ferenc, 1825: Vadász Hermann, 1834: Popadics Vince, 1838: Dudás János, 1853: Vavró Mihály, 1856: Blaskó Mátyás, 1859: Pancsó Károly; 1985: Knecht József, 2000: Pilis György József. – Lakói 1896: 120 r.k., 25 g.k., 15 g.kel., 10 ref., 20 izr., össz. 190; 1940: 174 r.k., 54 g.k., 69 g.kel., 1 ev., 62 ref., 29 izr., 3 unit., össz. 392.
Forrás : lexikon.katolikus.hu

Név: 1839 Pecze Sz. Márton; 1851, 1890 Pecze-Szent-Márton; 1863 Pecze-Szentmárton; 1873 Szent-Márton (Pece-); 1880 Szent-Márton (Pecze-); 1900 Peczeszentmárton; 1920, 1930 Sânmărtin. # Nyelv: 1839, 1873 magyar; 1863 román [!]. # Közigazg. 1839 Bihar vm. Váradi j.; 1863 Bihar vm. Nagyváradi j. [tévesen a Belényesi járásnál feltüntetve]; 1873, 1880 Bihar vm. Bihari j.; 1890-1910 Bihar vm. Központi j.; 1920, 1930 jud. Bihor, p. Centrală; 1941 Bihar vm. Nagyváradi j.; 1956 R. Oradea, r. Oradea, com. urb. Sînmartin; 1966 R. Crişana, or. reg. Oradea, com. urb. Sînmartin.
Forrás : varga.adatbank.transindex.ro

Hivatalos honlap : sanmartin.ro  
Facebook : facebook.com

Szálláshelyek : utazzerdelybe.hu 
                          szekelyfoldiinfo.ro

Térkép




Nézze meg a Google Sreet View programban ' Kattintson a instantstreetview.com

Fotók

Görög-katolikus templom

Sanifarm

Ortodox templom

Forrás :  sanmartin.ro 

 

Forrás : kisalfold.hu

  

Forrás : hu.wikipedia.org 

 

 Forrás : wikimapia.org

 

Forrás : szekelyfoldiinfo.ro 

 

Forrás : wikimapia.org 

Forrás : szekelyfoldiinfo.ro 

Forrás : karpatinfo.net 

   

 

  

 

  

 

  

 

  

 

 

  

 

  

 

Forrás :  instantstreetview.com