Szalárd, Adorján -vár.Forrás : hu.wikipedia.org
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le. A század végén még három sarokbástyája állt. Köveit széthordták. A csendőrség mellett még ma is megvan egy épület, a vár tégláiból épített kis üzlethelyiség.
Forrás : hu.wikipedia.org
Adorján vár romjai.
Heyer Arthur aquarellje.Forrás: Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai(1901)
Heyer Arthur aquarellje.Forrás: Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai(1901)
Biharmegyében Szalárd mellettfeküdt, hol romjai most is láthatók. 1284-ben Pál országbíró pártütő fiait IV.vagy Kun László parancsára Debrecen földesura, Rafain comes itt ostrommalgyőzte le, mire a király a várat a Borsa nemzetségből való Tamás fiainak ajándékozta.Ezek ismét III. Endre ellen lázadtak fel; de a király 1296-ban személyesenvette be várukat; mindamellett megkegyelmezett nekik. Az egyik fiú, Jakab, a«kopasz» nádor, utóbb újra Károly Róbert ellen ütött pártot, minekkövetkeztében 1316-ban életével együtt javait, köztük a várat is elvesztette.Azután királyi birtok maradt A. 1401-ig, mikor a Csákyak kapták, kik azótaadorjániaknak is nevezik magukat. A vár utoljára 1556-ban szerepelt, midőnCsáky Pál föladta L Ferdinánd vezéreinek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Tovább : E helyen azonban nem monostor, hanem a történeti emlékeinkben annyiszor fel-felmerülő Adorján vára mek.oszk.hu
Jakó Zsigmond : Bihar megye a török pusztítás előtt című könyvében ezt írja :
1291. Adrian, 1421. Adoryan. Szalárd közvetlenForrás : adatbank.transindex.ro
közelében, a Berettyó partján állott az adorjáni vár, mely a falai
alatt épült községgel együtt a Hegyköz tekintélyes részét felölelő
uradalom központja volt. Bár a vár csak a XIII. század utolsó
negyedének belviszályaiban tűnik fel, a falu kétségtelenül már
sokkal korábban fennállott (Fejér, V/3. 259. l. és Wenzel, X. 296.,
369. l.) Régiségét a puszta személynévnek helynévként való használata
bizonyítja, valamint az is, hogy egyházilag a vele szinte
egybeépült Szalárdtól független volt. (1291: Jakubovich, 358. l.)
A XVII. századi török háborúkban néptelenedett el. Lakossága
a mellékelt névsorok bizonysága szerint teljes egészében magyarnak volt tekinthető. Az adorjáni uradalom alapjait hatalmas bir- tokszerzéseivel a Dunántúlról ideszármazott Geregye nembeli Pál vetette meg. Mikor Pál fia Miklós 1277-ben IV. László király ellen fellázadt, birtokait az Adorjánt megvívó Barsa nembeli Kopasz kapta meg. (Fejér, i. h.) 1317-ben Barsa Kopasz is hűtlenségbe esett, s ekkor elkobzott uradalmai a koronára szállottak. (Csáky I. 217. l.) Mária királynő az adorjáni uradalmat 1389-ben a Kusalyi Jakcsoknak zálogosította el, 1395-ben pedig a Csákyak nyerték adományul. (Wesselényi lvt. — Csáky, I. 172. l.) Ettől kezdve egészen a legújabb korig e család volt a birtokosa. Az uradalom Adorján, Szalárd, Siter, Fegyvernek, Kisújfalu, Mezőfalva magyar falvakból, Kügy, Nyüved, Félegyháza részbirtokokból és Kecskehát, Borzlik, Kővág, Kozmaalmás, Tótalmás, Dobrka, Sitervölgy, Férgeság hegyi vlach-községekből állott. (Csáky, I. 311. l.) Az egyes községeknél a lakosok neveivel bizonyíthatjuk, hogy a vlach elnevezés nem nemzetiséget, hanem hegyi pásztorkodást jelent és hogy e falvakban, melyeknek alapjait a patak völgyekbe feljáró magyar pásztorok vethették meg, jelentős számú magyarság is élt. — SzN: 1489. (Múz. törzs., XV. sz. é. n. 57.) M: Fazakas, Kowach, Lowaz, Kosthas. — 1588. (Dec., gab.) M: Barko rlta., Chontos rlta., Fabian, 3 Fazakas, Kasa, Kiss, Kouach rlta., Makaj rlta., Nagilukas, Nagi; B: Olah, Tota, 2 Teöreök.
Az Erdélyi Várak honlapján ezt olvashatjuk a várról : "A várat valószínűleg Geregye nb. Pál királybíró építette a 13. század közepén. Leszármazottaitól 1277-ben foglalta el IV. (Kun) László király, majd Borsa nb. Tamásnak és fiainak adományozta. 1294-ben III. András ostromolta meg, végül azonban meghagyta korábbi birtokosainak. Később Kopasz nádor rezidenciája volt " Teljes cikk : castrumbene.hu
A geocaching.hu honlapon olvashatunk egy részletes beszámolót az Adorján-várról : "Várát legkönnyebben a községből észak fele, Hegyközszentimre felé vezető úton érhetjük el. A Berettyó felett átívelő hídon átkelve, a töltés mentén haladva kb. 1240 méter megtétele után a várhoz, érünk. Minden bizonnyal a Berettyó által közrefogott egykori magaslaton állt." Teljes cikk : geocaching.hu
Bástya .Forrás : geocaching.hu
Másik oldalról.Forrás : geocaching.hu
"Ablak".Forrás : geocaching.hu
Gyönyörű kilátás.Forrás : geocaching.hu
A jó hír ,mely szerint megmentik az Adorján várt olvasható az erdon.ro-n és bővebben a tortenelemportal.hu-n.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése