Adorján -vár Szalárdon.Forrás: muemlékem.hu
"A Szalárdtól nyugatra fekvő terület benépesülését vizsgálva, határozott adataink vannak a királyi uradalom telepítő tevékenységére. A vár jobbágy származású Hodosi Jakó család itteni két faluja, Hodos és Kovácsi, egész bizonyosan készen került a familia tulajdonába. Bár mindkettőt a XIII. század végéről fennmaradt püspöki tizedjegyzék említi először, megtelepítésük közvetlen a királyi ispánság megszervezése utáni időkbe tehető. A bihari vár sáncai alá épült Kovácsit először a vidék gazdasági és katonai középpontjában előforduló kovácsmunkák elvégzésére rendelt népek lakták. A XIII. század második felében kerülhetett Hodossal együtt a Jakó család őseihez. 1268-ban még királyi birtok lehetett, mert a familia királyi serviensek közé emelt őséi nem innen származtatták magukat. 1307-ben azonban Süvegd határjárásakor már mint szomszédok működtek közre. A XV. század közepére az új tulajdonosok két tanyaszerű település: Mezőtelek és Domoszló létrehozásával járultak hozzá a táj végleges kialakításához.
1202 körül még a bihari várhoz tartozott az a terület, melyen később Mezőfalvát találjuk.12 A XIII. század folyamán települt meg, de adatok hiányában nem dönthető el, hogy nemes birtokosai lakatlanul kapták-e a földet a királytól, vagy pedig már állott rajta valami település. Végleges helyét a XV. század elején a Csákyak adorjáni uradalmában találta meg.13 Még ho- mályosabb Kügy, Nyüved, Kerekegyház és Maróc eredete. Nyüvedet a XII. század végén vásárolta meg bizonyos Olivér fia Kügynek az anyja, tehát akkor már nem volt várbirtok.14 Különösen Nyüved és Kügy esetében nagyon valószínű, hogy alapítói királyi serviensek. Kügy megalapítója kétségtelenül az 1213-ban Nyüvedhez annyira ragaszkodó Quid comes volt. A XV. században Nyüveden és Kügyön a Csákyak, Kerekegyházán pedig az Ómarjaiak vetették meg a lábukat,15 de egyik község sem veszett el teljesen a középnemesség számára, mert mindegyikben maradt egy-egy rész a régi gazdák kezén is.
Bihartól nyugat felé, a nemzetségi birtok közé ékelődő falusor eredetének vizsgálatánál az előbbihez hasonló kérdések várnak feleletre. Amint a középbirtokosság eredetét illetőleg sejtésekre vagyunk utalva, éppen úgy e községek keletkezését sem látjuk világosan. A két kérdés ugyanis legszorosabb kapcsolatban áll egymással. A XIII. század első évtizedeiben ezek a fal- vak egy-két kivétellel már mind állottak, írásos emlékek őrzik nevüket, — a legtöbb esetben, sajnos, semmi mást nem. A XIII. század végén kialakult nemesi osztály a királyi várszervezet vezetőelemeiből, az ú.n. várjobbágyokból és korábban a király familiájába lépett, jómódú katonáskodó szabadokból, az ú. n. serviensekből tevődött össze.16 E falvak megtelepülésénél is hihetőleg ilyen kettősség volna megfigyelhető, ha lennének korábbi okleveleink. Minthogy azonban összefüggő levéltári anyagunk tulajdonképpen a nagy változások lezajlása után, a XIII. század legvégével kezdődik, az eredeti állapot pontos megismerése teljességgel lehetetlen."
Forrás : adatbank.transindex.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése