Kurucok eskütétele Adorján váránál

 

Háromszáz év után újra zászlót lengetett a szél szombat délután a Berettyó-parti Adorján várán: a még álló csonkatorony tövében, Hegyközszentimre határában hagyományőrző kurucok tettek esküt - írja Rencz Csaba az erdon.ro-n.A cikk 2015 márciusban jelent meg.

"Nagyszerű ötletnek bizonyult, hogy a Partiumi Hajdú-Kuruc-Huszár Hagyományőrző Egyesület szombati rendezvényének a Hegyközszentimre határában, a Berettyó-parton álló várrom környékét választották. Egyrészt, mert így ráirányíthatják a figyelmet egy igen jelentős, de eddig kevéssé népszerűsített történelmi emlékünkre, másrészt, mert a terület is igen megfelelő a célra. A szombat délutáni eseményen bizonyára többen megjelentek volna, ha nem fújt volna időnként viharos, egyben hűvös szél, de így is mintegy százan autóztak, vagy éppen gyalogoltak a Berettyó árvízvédelmi töltésén a romhoz. Maguk a hagyományőrző kurucok zászlós menete énekszóval vonult a falig, melynek csúcsán mintegy 300 év után újra zászló lengett – fehér, a békés jószándék jeleként.

Rövid vártörténet
Adorján várának sem leírása, sem alaprajza nem maradt fent, hiteles információ is kevés. A kőből, téglából és fából épült, maga idejében nagynak számított várat a tatárdúlás után építtette Geregye Pál országbíró, oklevélben először 1277-ben említik. Ostromokkal, parancsnokváltásokkal tarkított története 1711-ben ért véget: a II.Rákóczi Ferenchez hű szabadságharcosok megtartották, ám császári parancsra – Sólyomkővár és Szentjobb váraival egyetemben – felrobbantották. A megmaradt csonkatoronynak azóta is sok “ostromot” ki kellett állni, békeidőben ideológiák veszélyeztették történelem-tanúságát. Szombaton délután Gellért Gyula ny.lelkész, hagyományőrző ezredes, majd dr.Nagy Miklós szalárdi polgármester (szentimrei lakos, maga is kuruc ruhában) köszöntötték a megjelenteket. Kucharszki Zoltán szentimrei lelkész tartott rövid áhítatot, arra figyelmeztetve, hogy a történelem folyamán mindig a hit volt a megtartó erő.

Tavaszi lófuttatás
Az időjárás okán kicsit “átírták” a programot, így a Vay Ádám és Bóné András kurucezred várfal alá sorakozott tagjainak eskütétele következett Rákóczi Lajos h.őrző ezredes előmondásával. A Pusztai Farkasok hagyományőrző íjászok Ordas nemzettsége tartott ezután bemutatót, majd az esemény talán leglátványosabb része következett: a tavaszi lófuttatás. Ezt Rákóczi Lajos, mint közismert lovasgazda kommentálta, elmondva egyebek mellett, hogy hajdan a régióban neves ménesek voltak, a tavaszi lófuttatás pedig bevett gyakorlat volt a lovak “átmozgatására”. A Berettyó árterületén mintegy 800 méteres volt a versenypálya, 8 lovas állt rajthoz és két négyes előfutam után alakult ki a döntő mezőnye. A célvonal természetesen a várrom alatt sorakozott publikum előtt volt, a képzeletbeli célszalagot pedig a szentimrei Varga Ildikó szakította el, megelőzve Gulyás Lászlót, Kurucz Norbertet és Szabó Sándor, kik mindhárman diószegiek. A kurucok, ahogy jöttek, úgy énekszóval vonultak vissza a falun az iskoláig, ahol a január eleji után második ülését tartotta a Partiumi Hajdú-Kuruc-Huszár Hagyományőrző Egyesület.

Katonák mindig kellenek
A gyűlés keretében a debreceni Piroska János h.őrző tüzérezredes mutatott be korabeli fegyvereket (kardot, szablyát, fokost, tűzfegyvereket), Gellért Gyula az Adorján-várról és a Rákóczi-szabadságharcról értekezett, ugyanő előléptetési okleveleket adott át a régebben esküt tetteknek. Közben megérkezett Szabó Ödön képviselő, aki rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy “katonákra” minden időben szükség van, békében is, amikor megfelelő szellemiségben kell hagyományt őrizni, ugyanakkor jogainkat megvédeni. “Félig szentimreiként” üdvözölte a gyűlésezőket Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója. Utolsó felszólalóként Rákóczi Lajos bejelentette: április 12-én szobrot avatnak Érköbölkúton II.Rákóczi Ferenc fejedelemnek, a székelyhídi kiáltvány megjelenésének évfordulója alkalmából. A továbbiakban diószegről érkezett citerazenekar kurucnótákat adott elő, közben több mint 200-an láttak a bográcsgulyásnak. Bár eredetileg a Berettyó-partra tervezték, a szeles idő miatt az iskola aulájában mutatta be felcsíki, moldvai és szilágysági táncokból összeállított műsorát a szalárdi Pitypang néptánccsoport. Este kurucbálba várták a szórakozni vágyókat."

Forrás : erdon.ro