Kik voltak az őseink?

Régóta foglakoztatott a kérdés : Kik voltak az őseink ? Gyermekkoromban az öregek szerint katonák,kovácsmesterek és családjaik lakták először a vidéket,majd később egyre többen telepedtek le a Hegyközben,mert minden megtermett és vonzó terület lett.Dunai tisztelendő úr szerint a Hegyköz nagyobb része a katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott.Később jelentős létszámú református gyülekezet alakult és jelentős mezőgazdasági életet éltek az elődeink.

Az informatika fejlődősével egyre több információt olvashatunk bármiről a netten.Az egyik legelső információ melyet megtaláltam szülőföldemről ,Hegyközcsatár volt a hu.wikipedia.org-n. Nagyon sok információ olvasható a cikkben,mely azt jelenti hogy a szerző aprólékos munkával gyűjtötte össze az adatokat.

2013-ban megjelent Orendt Mihály Hegyközcsatár 800 éves című könyve ,amelyben nagyon sokat olvashatunk Hegyközcsatár 800 éves történetéről.Magával ragadott az egyszerű stílus,melyet mindenki megérthet.Ha az olvasónak megvan egy példány,akkor tudja igazolni az előbbi véleményemet.

Jakó Zsigmond Bihar megye török pusztítás előtt című könyvének 4-ik fejezetében ezt írja Csatárról : "Bolgár-szláv néptöredék alapította a Bihar mögötti dombok közé húzódott Csatárt. Neve a szláv sĉitary szóból jön, ami paizskészítőket jelent.Első lakói a közeli várban szolgáló fegyverkovácsok lehettek. A bihari vár felett emelkedő lejtőket a magyarságnak már katonai okokból is igen korán meg kellett szállania."Forrás : adatbank.transindex.ro

Jakó Zsigmondnak az volt a véleménye hogy  "bolgár-szláv néptöredék alapította a Bihar mögötti dombok közé húzódott Csatárt.".Orendt Mihály a könyvében megerősítette Jakó Zsigmond véleményét.Teres Gyula aki megakarta írni Hegyközcsatár történetét hasonló módon vélekedett. Sajnos a halála megakadályozta tervének véghezvitelében.Kik voltak az őseink? Tovább folytatom a kutatást.Jakó Zsigmond könyvében értékes térképet láthatunk a Sárrét-Kalotáról.

 Forrás : Jakó Zsigmond Bihar megye török pusztítás előtt - IV. rész

Ezt írja a szülőföldünkről Jakó Zsigmond az előbb idézett könyvében :" A XIII. század második felében kezdődött meg a Kösmő patak völgyének a benépesülése, illetve az itteni pásztortanyáknak állandó lakóhelyekké való átalakulása. Pályi és Újlak a század fordulóján már állottak. Pályi volt
 később a nemesség gyűléseinek, elsősorban a nádori congregatióknak a színhelye.
A XIII. században, a felbomlás előtt álló szervezet még három falut hozott itt létre: Tamásit, Latabárt és Tótteleket. A mai Paptamási 1202—1291. között keletkezett és a király kezéből közvetlenül szállott a püspökségre. Latabárt alighanem a Váradi Regesztrumban 1221-ben szereplő Latibár vitéz alapította.
A két előbbit az uradalom kirajzó népszaporulata építette fel, Tótteleket azonban idegenből idehozott szláv telepesekkel ültették meg." IV. rész