Hegyközszentmiklós

Hegyközszentmiklós (Sânnicolau de Munte), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Hegyközszentmiklós.Forrás : facebook.com

Fekvése

Az érmelléki hegyek között, Székelyhídtól délre, Kóly, Érolaszi és Szentjobb közt fekvő település.

Története

Hegyközszentmiklós nevét a leleszi levéltár egy 1449 évi oklevele említette először.
A középkorban mindvégig a szentjobbi apátság volt a birtokosa. 1485-ben a Toldy család tagjai voltak itt földesurak, A 18. század elejétől pedig már a váradi káptalan és a püspökség birtokaként szerepelt.
1869-ben nagy tűzvész pusztított itt, mely a község nagy részével együtt a templomot, az iskolát és a paplakot is elhamvasztotta.
1910-ben 1107 lakosából 1103 magyar volt. Ebből 31 római katolikus, 47 görög katolikus, 986 reformáus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.
A település Várdomb nevű dűlőjén a néphagyomány szerint egykor török erőd állt.

Forrás  : hu.wikipedia.org

„A helység hegyes-völgyes, erdőkkel és szőlőkkel körülvett vidéken fekszik… 800 hold dézsmás szőlő, 4000 hold majorsági erdő, gyeplegelő nincs, hanem az erdő járható része használtatik legelőül. A falu alsó részét egy patakocska folyja át…”- ilyennek látta falunkat 1851-ben a nagy utazó- a csokalyi születésű neves magyar statisztikus Fényes Elek. A mai látogató Szentjobb vagy Székelyhíd felől közelítheti meg a falut műúton, de már egész más látvány fogadja; az egykor összefüggő erdőtakaró nagy része legelővé, szántófölddé változott. A hatalmas szőlőültetvény is összezsugorodott, az ódon pincék (köztük több is műemlék jellegű)őrzik már csak e letűnt idők nyomát.

Az Érmellék és a Hegyköz találkozásánál, a Cserhát(érmelléki dombok)erdős dombjai között alakult ki településünk valamikor a XII-XIII század folyamán a Váradtól Szatmár felé vezető középkori kereskedelmi út mentén. Története a szomszédos Szentjobbhoz kapcsolja. Itt őrízték Szent István királyunk mumifikálódott jobb kezét, amit Mercuris kanonok menekített ide a pogány lázadások idején. Miután Szent László tudomást szerzett az ereklye létezéséről, felkereste a falut, és tiszteletére egy monostort alapított,melyet gazdag adományokkal látott el. Ekkor kapta meg Szentjobb azt a területet is, ahol később Szentmiklós kialakult. Talán az apátság azon erdőőrei telepedtek ide akiket egy 1172-es birtokösszeírás említ. A település első írásos említése ugyancsak az 1332-es pápai tizedjegyzékben olvasható (S. Nycolau), de joggal feltételezhetjük, hogy már korábban kialakult, sőt egyháza is volt, mely már ekkor adót fizetett a pápának. Nevét is egyháza védőszentjéről kaphatta. A XV. század közepén Zenthmiklósként említik az oklevelek. 1851-ben teszik hozzá először a Hegyköz előtagot (Hegyköz-Szent-Miklós), melyet azóta is használunk a tájegységhez való tartozás jeleként. A reformáció itteni megjelenéséig (1597) a település nagyrészt az apátság birtokában állt. A XV. század végén a Toldy család (iskolánk névadója) birtokolt belőle egy részt, mely család története Arany Jánost is megihlette. A reformáció után a későbbi erdélyi fejedelem, Bocskai István lett a falu új birtokosa, aki Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől kapta 1598-ban 23 házból álló új „jószágát”. Egy bő félévszázad múlva a török lesz az úr a vármegyében: 1660-ban elesik Várad, a következő évben elfoglalják a szentjobbi várat is, és 1683-ig innen irányítják a vidéket. Számos népmonda őrzi ma is a török idők emlékét. A szentmiklósi néphagyomány egy török erődről beszél, mely a templom mögötti Öreghegyen állt. Alagút fut alatta, melynek egyik kijárata Szentimrére, a másik Biharra, a harmadik pedig a székelyhídi templom alá vezet. A monda szerint az alagút kinccsel van tele, de török átok alatt áll : aki megpillantja megvakul, ha pedig megszólal az, aki megtalálja, a kincs rögtön eltűnik a szeme elől, visszasüpped az Öreghegy gyomrába.

Teljes cikk : hegykozszentmiklos.eu 

Facebook :  Hegyközszentmiklós

A 60–65 Celsius fokos meleg vízre a ’70–es években kőolaj után kutatva találtak rá, ezt követően épült ki a forrástól 500 méterre elhelyezkedő hegyközszentmiklósi gyógyfürdő.
A csendes, festői környezetben, fákkal övezve elhelyezkedő gyógyfürdő minden évben legkésőbb május elsejére nyitja meg kapuit a nyári strandszezonra. 2011 óta azonban az őszi, téli és tavaszi időszakban is várjuk a melegvizes szabadtéri fürdőzés kedvelőit, egyszóval egész évben nyitva tartunk!
Vendégeink számára étkezési, vendégszobáinkban elszállásolási, sátorozási és kempingezési lehetőséget biztosítunk. Strandunk udvarán engedélyezett a tűzrakás a kijelölt helyeken. Amennyiben lakókocsival érkezik, van lehetőség csatlakozni az elektromos hálózatra.
További információk : termalstrand.ro 

Hegyközszentmiklós gyógyvize talán a legforróbb Bihar megyében, olykor felülmúlja a 70 Cº-t is. Az oligominerális vizek kategóriájába tartozik, ásványisó tartalma literenként nem haladja meg az egy grammot.Teljes cikk : utazzerdelybe.hu

Adatok : emagyar.net

Cikkek Hegyközszentmiklósról : biharmegye.ro 
                                                      erhangja.ro
                                                      reggeliujsag.ro


Forrás : zoltankanyadi.hupont.hu

 Térkép



Google Street Viewen megnézheti Hegyközszentmiklóst ha  ide kattint '

Fotók