A hegyek lábánál elterülő síkságra, valamint a síkra néző lejtőkre
épült községek a váradi egyház birtokába kerültek. A falvak alapját itt
is a királyi uradalom rakta le s az új gazdák az ispánság törzsbirtokait
annyira benépesült állapotban kapták meg, hogy századokon át tartó
birtoklásuk alatt alig egynéhány kisebb települést hoztak rajta létre.
Ez a terület a királyi ispánságnak és még előbb a magyarok által itt
talált szervezetnek a törzse volt.
Feltételezhetjük tehát, hogy a honfoglalás korában is itt volt
legsűrűbb a lakosság. A Bihar mellett ma is meglévő földvár már a
honfoglalás előtt védelmi és szervezeti központ, mivel pedig Szent
István, ahol lehetett, a régi alapokon épített tovább,
Bihar lett a Körösök közti királyi birtokok középpontja, az egyházi
igazgatás első székhelye. Neve a magyarban és bolgár-törökben is
használatos bolgár-szláv személynév.
Bolgár-szláv néptöredék alapította a Bihar mögötti dombok közé húzódott
Csatárt. Neve a szláv sĉitary szóból jön, ami pajzskészítőket jelent.
Első lakói a közeli várban szolgáló fegyverkovácsok lehettek. A bihari
vár felett emelkedő lejtőket a magyarságnak már katonai okokból is igen
korán meg kellett szállnia - írja Orendt Mihály a cikkében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése