1. település Bihar vm. ÉK-i részén Székelyhídtól K-re’ *1208/550:Satar,v. (Gy. 1: 607, VRH.123: 513),1484:Chatar(J. 224).Oláhcsatár néven is ismerték. Ma psz. Albis határában D-re (Gy. i. h.).2.’település Bihar vm.-ben Bihartól K-re’ *1213/550:Catar,v. (Gy. 1: 607, J. 224,VRH. 44: 99), [1291–4]:Scathar,v.(Gy. 1: 607, J. 224, VP. 357), [1291–[4a],1332–7/Pp. Reg. [5a], 1349,1600:Chatar,p., v. (Gy. 1: 607, J.224, VP. 358, 359, 360, Anjou Okm. 5:290, Cs. 1: 605 [dátum nélkül], Com-Bih. 72, EH. 240), 1294:Chathar(Gy.1: 607), 1332–7/Pp. Reg.:Thatar [romlott alak] (Gy. 1: 607, Cs. 1: 605 [dátum nélkül]), 1569:Czÿatar (EH.240), 1581:Chatariensis (EH.240), 1587:Chyathar(ComBih. 72), 1588:Chyatthar(ComBih. 72), 1598:Chia-tor(D. 124), 1599: Chyatharh (Com-Bih. 72). A mai rom. Cetariu (FNESz. Hegyközcsatár,Lelkes 254).Egyesek a településnevet szláv eredetűnek tartják (vö. FNESz.), így a magyar névkincsben névátvételnek tekinthető. A szláv név eredeti jelentése ’pajzsgyártók’, vö. szb.-hv. Štitari [többes szám] hn. (HASz. 17: 798),cseh Štítary [többes szám hn (FNESz. Hegyközcsatár). Más, valószínűbb feltevés szerint azonban a középkori magyar nyelvben használatos volt egy csatár ’pajzsgyártó’ >’fegyverkészítő’ jelentésű szl. jövevényszó (K NIE-ZSA1938: 414, 1943: 194), amelyből a helynév keletkezhetett. Ebben az esetben metonimikus névadásról beszélhetünk. Ugyanakkor a Csatár személynévként is használatos volt a régiségben (1138/329:Citar,ÁSz.199, illetve 1211: Chatar,ÁSz. 179), se foglalkozásnévi eredetű személynevünk könnyen válhatott településnévvé. A2. település lakói a közeli Bihar várában szolgáló fegyverkovácsok voltak (JAKÓi. m. 68). Forrás : mek.oszk.hu1960-as évek a hosszú téli estéin nagyapám és barátai mesélték,hogy a csatáriak elsősorban fegyverkészítők voltak,akik fegyverekkel ellátták a katonaságot.A püspökség előjogokat adott azoknak akik családjaikkal Csatárban települtek le.Sok mesterember települt Csatárba,mert szerettek itt élni és nagyon megbecsültek voltak a katolikus püspökség részéről.Több nem magyar család is települt le Csatárban.Nagyapámék szerint szerint ezért van több nem magyar hangzású családnév.
Rácz Anita ezt írja : "Más, valószínűbb feltevés szerint azonban a középkori magyar nyelvben használatos volt egy csatár ’pajzsgyártó’ >’fegyverkészítő’ jelentésű szláv jövevényszó , amelyből a helynév keletkezhetett. Ebben az esetben metonimikus névadásról beszélhetünk. Ugyanakkor a Csatár személynévként is használatos volt a régiségben se foglalkozásnévi eredetű személynevünk könnyen válhatott településnévvé." Nem tudjuk pontosan kik voltak az első csatári lakosok, csak következtetni tudunk.Ha többet akar olvasni Hegyközcsatárról,akkor figyelmébe ajánlom Orendt Mihály : Hegyközcsatár 800 éves ,jubileumi kiadását.
Hegyközcsatár címere sokat elárul a történelemről
Forrás : hu.wikipedia.org
Hegyközcsatár térképen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése