Szent István Zarándoklat 2009-ben a Bihari Hegyközben

Hegyközcsatár

Hegyközcsatár

Hegyközcsatár

Hegyközszentimre  Részlet a beszámolóból  11-én kicsit kialvatlanul indultunk a Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Hegyköz dombjai közé , ahol Nagyvárad határában Tóth Zsigmonddal találkoztunk, aki a hegyközcsatári református gyülekezet presbitere, a hegyköz nagy ismerője és lelkes lokálpatriótája. Ez a Kösmő patak, a Morcó valamint a Nagy- és Kis-Latabár erdők közötti magas dombtetőre épült kicsiny partiumi település nevét - a legenda szerint - az egykor dúsan termő szőlőhegyek "közéről" , valamint a váradi püspök itt élő lovas nemeseiről , csatárairól kapta. A XVI. szd-ban , az egykoron Szt István király által szervezett, addigra igen megritkult gyér népességű katolikus közösségre talált Ozorai Imre a keményszavú író-prédikátor, aki a reformáció tanait hozta erre a vidékre. Igy áll és él ma is egymástól alig 100 méternyire a református és katolikus templom bennük a hegyközcsatáriak. Az ünnepi alkalommal megtartott istentiszteleten jelen volt és szent beszédet tartott Csűry István a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület megbízott püspöke , Miklós Csaba Péter lelkipásztor és Mahajduda János rk. plébános urak. A gyülekezet nagy érdeklődéssel hallgatta az ereklyésített Szt István kard-másolat és eredetijének történetét. Ezekben a napokban kicsit feszített tempóban "rohantunk" végig néhány helységen, így a magyar történelem egyik sorsdöntő helyszínén Hegyközszentimrén is. A Nagyváradtól 30 km-re , festői környezetben elterülő 400-450 lelkes magyarajkú település nevét azért kapta Szt István királyunk kisebbik fiáról Imréről, mert az itt elterülő egykori Igfon-erdőben öklelte fel az a bizonyos vadkan (ha vadkan volt ?) a vadászó herceget , aki 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. Halálának feltételezett helyén egy apátság épült fel a XI-XII. szd fordulóján - amely annyi más magyar emlékkel együtt mára elpusztult. Az istentisztelet és a kard bemutatása után Kucharszki Zoltán Hegyközszentimre lelkipásztora elmondta, hogy a zömmel reformátusok lakta településen nagy tiszteletnek örvend Szent Imre (és Szent István) kultusza. Részben emiatt is 2007-ben ebben a hegyközi kicsiny faluban gyűltek össze első alkalommal a Kárpát-medence tizenegy , a herceg nevét viselő településének elöljárói. A következő, szintén fontos történelmi eseményekhez kötődő helyszínünk a Nagyváradtól ÉK-re, ugyancsak a Hegyközben fekvő Szentjobb község, ahol a település feletti dombon 1084-ben alapította Szt. László azt a mára teljesen elpusztult bencés monostort, melyben felépítése után elhelyezték és őrizték Szt. István királyunk mumifikálódott kézfejét - amelyet ma a Szt Jobbként tisztelünk és őrzünk címtemplomunkban. Itt tudtuk meg azt is, hogy (remélhetően csak 1989-ig) a nem "dák múltat" dokumentáló leletekre, ásatásokra bizony nemigen volt forrás... így amikor a nagyváradi Caritas Catolica épülő szentjobbi árvaházának építkezésénél hatalmas kőfalakba ütközött a markológép - hamar elfogyott az ásatásokra szánt pénz és a 2 m magas és 2 m vastag falak még ma is a földben nyugszanak...  Forrás : stefanitalovagrend.communio.u