Emlékezés Sándorfi Józsefre

 Képaláírás: Sándorfi József

"Egy érdemes ember, a kit kortársai fölemeltek, bálványoztak, eltemettek és elfeledtek: ez Sándorfinak rövid élettörténete. A mostani nemzedék kíváncsian kérdi: ki volt az, hol, mikor élt és mit tett, hogy még ma is akad, a ki fölemlítse? Fájdalom, hogy a ki egész életét a közjóra szenteli, egész vagyonát arra áldozza, alig egy félszázad múlva már teljesen ismeretlen! (Forrás: Vasárnapi Ujság 31. évf. 2. sz. (1884. jan. 13.))" 

Forrás : keptar.oszk.hu 

Ki volt Sándorfi József?Lehet a Bihari Hegyközben kevesen ismerik a nevét.Az utóbbi időben több cikk jelent meg róla,mert emlékművét Hegyközújlakon és Nagyváradon avatták fel.Mi a köze a Bihari Hegyközhöz? Az életrajzából megtudhatjuk : "Sándorffi József, névváltozatok: Sándorffy, Sándorfi (Hegyközújlak, Bihar megye, 1767. április 20. – Nagyvárad, 1824. november 30.) orvosdoktor, megyei főorvos, költő, lapszerkesztő, mecénás.Hegyközújlakon született, ahol apja, Sándorffi Péter református lelkész volt, aki fiát előbb Váradra, majd Debrecenbe vitte taníttatni. Midőn a gimnáziumot és bölcseletet elvégezte, orvosi pályára határozta el magát. Az orvosi tudományok elsajátítása végett Bécsbe ment, ahol tanulmányai mellett minden alkalmat fölhasznált, hogy a magyar nyelvnek ezen újraébredése korszakában megismerkedjék azokkal a Bécsben élő magyar írókkal, akik a XVIII. század utolsó tizedében legtöbbet tettek a magyar irodalom felvirágzására; ő maga is verseket írt az ottani magyar hírlapokba, a magyar nemzeti nyelvet, öltözetet, hazafiságot magasztalva s minden sorában a hazafiságot dicsőítve.".Forrás : hu.wikipedia.org.Több információ : hegykozcsatar.lapunk.hu

A Vasárnapi Újság 31. évf. 2. sz. (1884. jan. 13.) cikkében ez olvasható :
"EGY érdemes ember, a kit kortársai fölemeltek, bálványoztak, eltemettek és elfeledtek: ez Sándorfinak rövid élettörténete. A mostani nemzedék kíváncsian kérdi: ki volt az ? hol, mikor élt és mit tett, hogy még ma is akad, a ki fölemlítse?
Fájdalom, hogy a ki egész életét a közjóra szenteli, egész vagyonát arra áldozza, alig egy félszázad múlva már teljesen ismeretlen !
Pedig ha valaki hálát érdemel: Sándorfi bizonyosan azok közé tartozik, a kik erejüket meghaladó áldozatot hoztak a magyar nyelv és közművelődés érdekében. Habár működési köréül inkább csak szülőmegyéjét, Bihart választotta, hol többet tett valamennyi kortársánál: működésének jó hatása kiterjedt az egész hazára. Azok a «magyar nyelv pallérozódására» alakult színtársulatok, melyeknek 10 éven keresztül Biharmegyében Sándorfi volt a fentartó és gondviselő-szelleme, bejárták az országot s hatalmasan terjesztették a magyar nyelvet, szellemet és mivelődést.
Sándorfi József Biharmegyében született, Hegyköz-Újlakon, Nagy-Váradtól másfél órányira, egy szőlőhegyek közé rejtett kis református magyar faluban, 1765-ben. Több mint valószínű, hogy apja itt református pap volt.
Sándorfi alsóbb iskoláit Nagy-Váradon és Debreczenben végezte, majd Bécsbe ment s itt képezte ki magát az orvosi tudományokban kitűnő sikerrel. A komoly, ideálokért rajongó kedélyű ifjú saját szaktudományát is a rajongásig szerette.
1792-ben, mint«orvosi tudomány-tanuló», ismeretséget kötött azokkal a többnyire már elfeledett lelkes magyar írókkal, kik a nemzeti érzés fölébresztésére oly sok áldozatot hoztak, s Bécsben magyar hű-lapokat adtak ki, hogy felrázzák a magyarságot kábultságából. Ismeretségbe lépett Pánczél Dániellel, ki «Az Ujj Bécsi Magyar Múzsa» czimü folyóiratot adta ki s rendes munkatársa lett e nemes irányú s 1793-ban megindult folyóiratnak.Az Ujj Bécsi Magyar Múzsa» első számában a legelső helyet foglalja el Sándorfinak *Ujj esztendei ajándék' czimü költeménye, • melynek leírására a Sz. István ditsöséges In-nepe napján tartott Czeremóniáknak látása adott volt alkalmatosságot*. A magyar nemzeti öltőzetet, nyelvet és hazát magasztaló költeménynek
refraineje ez:
• Hogy derék Nemzet a Magyar és soknál elébb való, Mindig való volt e mondás, mindig is marad való.»
Érdekes, miként dicsőíti azokat a jeleseket, a kik a nyelvujitás e nagy korszakában vezérszerepet vittek :
«De merem állitaui, hogy ha minden magyar Főnek Gondjai, a Magyar nyelvnek szépítésében főnek: Elébe hág minden Nyelvnek a Magyar utoljára, A mely még a rendben csaknem egészen utói jára, Kivált ha támad több Orczi, Rddai ós Teleki, Kikből már sokszor a Magyar pártfogója tele ki, A kik a Magyar Hazában példásonn régtöl-fogva A jó igyekező Magyart emelik kézen fogva. S ha bűnünkért el nem szedi az Ur tőlünk a Támoszt, Sőt még több Mészárosokat s Révaiakat támoszt,"
Forrás : epa.oszk.hu 

 

"Hegyközújlakon vasárnap 2015. április 19-én ünnepelték Dr. Sándorffi József, születésének 250. évfordulóját, emlékművet avattak a falu híres szülöttjének Hegyközújlakon a református templomban egy hálaadó istentisztelet keretén belül emlékeztek meg a falu egyik híres szülöttjéről dr. Sándorffi Józsefről, aki sokat tett Nagyváradért, hiszen egy élő hitű presbiter, kiváló hazafi, vármegyei orvos és művelődésszervezője volt a Partium fővárosának. Ő nem más, mint dr. Sándorffi József, aki Hegyközújlakon született, ahol apja, Sándorffi Péter református lelkész volt." 

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

 

 

Fotók : Tóth Zsigmond

Nagyváradon is megemlékeztek Sándorfi Józsefről.Az Olaszi Presbitérium állított fel egy emlékművet.

 

Fotó : Farkas László Facebook