A hidegnek kedvező hatása is lehet a mezőgazdaságra

 

"A hideg kedvező hatással lehet a mezőgazdaságra, ám mind a növénytermesztőknek, mind az állattenyésztőknek van mire odafigyelni ezekben a hónapokban is. Szakértőt kérdeztünk a tudnivalókról." - írja Rencz Csaba a Bihari Naplóban.

"A meteorológiai előrejelzések szerint néhány hétig még marad az évszakhoz mérten nem kirívó, ám az utóbbi évek teleihez képest nagyobb hideg. Mindez “megviseli” a pénztárcánkat, tekintettel a fűtésszámlákra, ám jótékony hatása is lehet a hidegnek, hiszen a téli fagyok a mezőgazdaságban nemcsak kárt okozhatnak, jótékony hatásuk is lehet, például elpusztítják az elszaporodott kártevőket. Az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb kihívást jelentett a növényvédelem, mivel az éghajlat általános felmelegedése miatt egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó. Így például a hajtatással foglalkozó kertészetekben a fűtetlen fóliasátrakban a hosszan tartó kemény fagy jelentősen csökkenti a talajban élő mediterrán származású fonálférgek számát.

Nagy hideg, kevés hó
A hideg jótékony hatásával, a kártevők elpusztulásával egyetértett kérdésünkre az asszonyvásári Sanyó Angéla, aki családjával 15 hektáron gazdálkodva búzát, tengerit, kertjükben zöldségféléket termesztenek. Kedvezőnek minősítette, hogy hó fedi a szántóföldeket, hiszen nő a talaj nedvességtartalma, ugyanakkor szerinte a hideghez képest vékonyka a hótakaró vastagsága, kevésbé véd a fagyok ellen. Tavaly jó termésnek örvendhettek, tudtuk meg, a gond az árakkal volt.
Egyelőre nincs gond a hideg miatt a vetéssel, mondta el kérdésünkre Antal János, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság székelyhídi körzetének tanácsadója. A szakember kifejtette: a kalászosok ellenállási határa -20 Celsius fok, így legalábbis egyelőre nem jegyezhettek károkat, annál is inkább, mert a hideg hóval együtt jött.

Levezetni a vizet
A vetés ellenállása persze függ attól is, hogy a magvak mikor kerültek a földbe, hiszen a későbbi vetésnek nem volt elég ideje megerősödni, érzékenyebb, könnyebben “megcsípi” a fagy. A hideg befolyásolja a bokrosodást is, ami majd tavasszal folytatódik. A növényeket műtrágyázással lehet segíteni, akár máris, de jellemzően februárban kerítenek erre sort, amikor a vetés a téli hibernálás után éledezik és “dolgozni kezd”. Fontos, hogy a vetésen nem álljon meg a víz, ami meg is fagy a hidegben, mert a növény megfullad. A jó farmer periodikusan (például hetente) ellenőrzi szántóföldjén a vetés állapotot, így például észleli a felgyülemlő állóvizet és levezeti azt. A gyümölcsösökben sem tesz kárt még a jelenlegi hideg, sőt, fékezi a kártevők szaporodását, azok nem teszik le petéiket/tojásaikat.

Istállók hőszabályozása
Ami az állattenyésztést illeti, az istállókat az állat fajtájától függően optimális hőmérsékletre kell “beállítani” szigeteléssel, hiszen nem azonos meleg szükséges mondjuk a szarvasmarháknak vagy a szárnyasoknak. A hőmérséklet befolyásolja az állatok “termelését”, de a takarmányozás is változik a hidegben. Ajánlatos emelni a takarmány proteintartalmán, mivel az állatok több energiát fordítanak saját testük hő-háztartásának szabályozására. Különös tekintettel kell lenni a vemhes jószágokra, hiszen ezekben a hetekben, hónapokban nélkülözniük kell a napfényt és a zöldtakarmányt, ellensúlyozásként kalciummal, vitaminokkal kell ellátni őket, tanácsolja Antal János."
Forrás : erdon.ro