Magyar Kultúra Napja Biharszentjánoson

Telt ház előtt került sor Biharszentjánoson a Magyar Kultúra Napja ünnepségére

"Kabaréelőadással és képzőművészeti kiállítással ünnepelték meg a Magyar Kultúra Napját Szentjánoson. Az M. M. Pódium Színház művészei voltak a meghívottak. Mindenki jól érezte magát, a közönség együtt énekelte az operettslágereket a színészekkel." - írja Csiger (Máté) Krisztina a Bihari Naplóban.

"Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a nagyváradi M. M. Pódium Színház Cintányéros cudar világ című kabaréelőadását mutatták be Biharszentjánoson. Az eseménynek a helyi kultúrotthon adott helyet, s melyre jegyeket helyben lehetett csupán váltani, de helyfoglalás gyanánt sokan előre jelezték szándékukat Kupás Tibor kultúrreferensnél, az esemény szervezőjénél. Ennek ellenére az előadás megkezdése előtt pótolni kellett a székeket, sőt volt, aki már csak a lócákon kapott helyet. A kabaréelőadás mellett megtekinthető volt Lajtos Éva képzőművész kiállítása is. A rendezvényt Bátori Géza, Bors község polgármestere nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy mennyire fontos és jelentős esemény a Magyar Kultúra Napja, hiszen ez a bizonyíték arra, hogy a világ is elimeri nemzeti kultúránkat. „Községünk számos olyan rendezvényt tart számon, ahol fiataljaink nemcsak ápolják, de meg is élik kultúránkat, példa erre néptánccsoportjaink, citerazenekarunk. A magyar kultúra így lopja be magát szívükbe és általuk lesz, aki továbbvigye azt” – mondta a polgármester. Ezután Csiger László Róbert, a község alpolgármestere méltatta néhány szóban a Magyar Kultúra Napját. Tőle megtudtuk, hogy 1989 óta ünnepeljük ezt az alkalmat, és azért ezen a napon, mert Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén. „Kölcsey eredetileg hoszszabb címet adott versének – Hymnus – A magyar nép zivataros századából –, mely vers nemzeti himnuszunkká, azaz egy közösség identitását kifejező énekké vált, s amelyet minden magyar ember elérzékenyülve, áhítattal hallgat közel kétszáz éve” – zárta sorait az alpolgármester.

Ünnepgyártó együttes

Meleg Attila előadóművész, az M. M. Pódium Színház vezetője mutatta be néhány szóban Lajtos Éva képzőművészt, aki a társulat díszlet- és jelmeztervezője, aki „egyszerre tervez és kivitelez, szeret újítani és aki nagyon kreatív”. Néhány szóban társulatáról is beszélt, „ünnepgyártó együttesnek” nevezve magukat, s akik e jeles alkalomra igazi hungarikumokkal készültek, hiszen – talán kevesen tudják, de – a magyar De meg kell említsem a Margaréta Tánccsoportot is, akik színesítették az előadást, hiszen e négytagú formáció mindegyik táncosa településünk ügyes leánya, név szerint: Cser Dóra-Boglárka, Csákó Viktória-Bianka, Csomay Eszter és György Leticia Ramóna. Ők a Margaréta Majorett Tánccsoport operett megtalálható a hungarikumok listáján. A kabaré letaszítottságáról is beszélt, melyet sokan leértékelnek, pedig ezeknek a kupléknak és sanzonoknak a meghonosítója az a Nagy Endre, aki a század elején Nagyváradon, a mi tagjai, koreográfusuk pedig Marin Lucia. Majd a Molnár Júlia, Meleg Attila, Miklósik Gellért, Kádas Ferenc és Marin Lucia alkotta vidám kabaréjelenetek mindenkit megnevettettek, mosolyt csaltak a közönség arcára. Mindenki jól érezte magát, aminek bizonyítéka a hosszú vastaps volt az előadás végén. „Körös-parti Párizsunkban” újságíróskodott, s aki 1908-ban azt az ígéretet tette: „Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára”. Tudni kell azt is, hogy a magyar kabaré aztán sokakat megihletett, és olyan értékes magyar írók és költők tollaiból is születtek jelenetek, mint Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond vagy Ady Endre.

 

 
A köszöntő és méltató beszédek után kezdetét vette az előadás. Számtalan ismert operettsláger csendült fel, amelyet a közönség együtt énekelt a művészekkel, Molnár Júlia színművésznővel és Meleg Attila előadóművésszel."

Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com