Kisszántó

Kisszántó (Santăul Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
 Nagyváradtól északnyugatra, Nagyszántó és Biharpüspöki között fekvő település

Története

Kisszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél in v. Petri f-i Vrdug (Ördög) néven.
1304-ben Zamtou, 1398-ban Wrdugzantho, 1489-ben Kisszantho, 1808-ban Szántó (Kis-), 1851-ben Kis-Szántó, 1913-ban Kisszántó néven írták.
1291–1294 között Ördögszántó (Kisszántó) a második fizetéskor 23 kepét adott a püspöknek.
1304-ben Zamtou-i Pousa nevét említette egy oklevél, aki a váradi káptalan által kiküldött egyik bíró volt. Kis-Szántó középkori története szorosan összefügg Nagyszántó történetével.
A 14. század elején már mint egyházas község szerepelt.
1552-ben birtokosai Horváth Mátyás és Asztalnok János, akiknek együtt itt 10 portányi birtouk volt; később azonban már csak mint pusztát említik és ekkor a kisszántói Dobozy család birtoka volt.
1795-ben birtokosa Lányi József kanczelláriai referens, aki később torontáli főispán volt. Az ő utódai 1864-ig voltak a falu birtokosai. Ekkor női ágon a Klobusiczkyakra szállt, majd gróf Csáky Kálmáné lett, kitől Luznicsek bécsi ügyvéd, tőle pedig báró Kőnigswarter Herman vette meg. A báró itteni kastélya díszes park közepén állt. A kastélyt még a Dobozyak építtették, később azonban teljesen átalakították.
Határában állot egykor Szeben falu is, mely 1732-ben már csak mint puszta szerepelt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Kis-Szántó, Bihar vármegyében, kies rónaságon, 459 református, 4 római katholikus, 4 görög katholikus, 7 óhitő lakossal, református anyatemplommal, az uraságnak csinos épületeivel s kertével és egy olajgyárral, melly most nem asztali, hanem lámpa olajat készit. Határa 1581 hold, ... Birja Lányi Imre.	”

1910-ben 470 lakosából 455 magyar, 13 román volt. Ebből 16 római katolikus, 424 református, 12 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma - 1790-ben épült.

• Római katolikus kápolnáját még a Dobozyak építtették.

Forrás : .wikipedia.org 
 Webcím : pcbors.ro

Fotók Kisszántóról

 Forrás : biciklitura.dombalo.com


Báró Kőnigswarter Herman versenyistállója Kis-Szántón.

"Pardon", báró Kőnigswarter Herman versenylova Kis-Szántón.

Kis-Szántó: báró Königswarter Herman uradalma. Ide tartozik Kis- és Nagy-Szántó, N.-Kereki és Gyapju. Nagyszabásu angol telivér lótenyésztés, továbbá félvér és lipiczai. Első rendű verseny-istálló.Forrás : Bihar vármegye mezőgazdasága, állattenyésztése és erdőgazdasága.Irta Alföldi Flatt Károly, Sterba Szabolcs, Vende Aladár mek.oszk.hu

Térképen

Nagyobb térképre váltás

Nagyszántó

Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település.

Története

Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven.
1291–1294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 1333–1335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták.
1219ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is.
1291–1294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek.
1333–1335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Nagy-Szántó, Bihar vármegyében, egészen rónaságon, 523 lakossal, kik kevés görög, s még kevesebb római katholikusokat kivéve, mindnyájan reformátusok, református és görög katholikus pappal, s Józsa Péter urnak egy szeszgyárával. Határa 1842 hold, ... Birtokosok: Józsa Péter, Bige Imre, Márton és Károly, özv. Beliczay Jánosné	”

Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak.
Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt.
1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka.
1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy-család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai.
A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek

• Református temploma
• Görög katolikus temploma - 1780-ban épült.

Forrás : hu.wikipedia.org 

Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Zamtou néven. Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt. 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.Forrás : sarretlife.hu 

Webcím : pcbors.ro 

Nagyszántóról olvashat Bihar vármegye: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864, 1. kötet könyvében a books.google.hu-n

Fotók Nagyszántóról 

A települések között szinte minden kis utca aszfaltozott.

Forrás : biciklitura.dombalo.com

Néptánctábor Nagyszántón

Program

Teljes album facebook.com

Nagyszántó-nagykereki egykori vasút,melyet az 1900-as évek közepén megszüntettek. Forrás : vasutallomasok.hu 

 Forrás : delmagyar.hu

Térképen

 

Nagyobb térképre váltás

Óriási bulit ígér az Irigy Hónalmirigy az idei Hegyközi Napokon

"Augusztus 3-án és 4-én rendezik meg idén a Hegyközi Napokat a hegyközcsatári Kismezőn.A Hegyközcsatárban megrendezett Hegyközi Napig Bihar megye egyik legnépszerűbb és legszínvonalasabb rendezvénye. 

Így lesz ez az idén is, az idei különlegesebb a többinél hiszen a település az írásos dokumentumok alapján most ünnepli 800 éves jubileumát, ez alkalomból a szervezők igencsak kitettek magukért, a már szokásos fogathajtó versenyen kívül a szombat és vasárnapi műsorokon igazi sztárvendég csemegék fogják szórakoztatni a közönséget, a részletekre visszatérünk.
Az egyik ilyen sztárvendég az Irigy Hónaljmirigy akik vasárnap este 22 órakor lépnek a színpadra, itt lesz a teljes csapat, mind a nyolcan, ők a magyar paródia nagymesterei, ez alkalomból beszélgettünk a csapat egyik tagjával Uszkó László „Uszi”, aki szívesen adott interjút lapunknak.
- Az lenne az első kérdésem, hogy jártatok-e már ezen a vidéken, a Hegyközben?
- Hogyne éppen a Hegyközi Napokon léptünk fel ezelőtt négy éve, ahol nagyon jól éreztük magunkat, a közönség nagyon jó volt, a körülmények is tetszettek, a lényeg az hogy láttuk és éreztük a közönség szeretetét és azt hogy azonosulni tudnak velünk, a produkcióval.
- A teljes csapat jön a Hegyközi Napokra?
- Természetesen ott leszünk mind a nyolcan, ha Isten megsegít bennünket, hiszen a teljes csapattal egy színvonalasabb műsort tudunk nyújtani a közönségnek
- Hogyan tudnád megnevezni azt a zenei stílust amit ti képviseltek?
- Ez nem is olyan egyszerű mivel mi paródiát játszunk és ami éppen futó zene, amiről az embereknek van róla véleményük arról szeretnénk mi is elmondani a mi véleményünket. Én úgy szoktam magunkat meghatározni, hogy zenés ripacsok vagyunk, hiszen a tévének is csináltunk paródiákat, színésznek azért nem mondanám magunkat. Az emberek szeretik amit csinálunk és ez a lényeg, ezért csináljuk. Közönség nélkül lehet az ember nagy művész, úgy hogy otthon nézi a falakat, ha a közönség nem szeret valakit lehet akármilyen zenekar vagy mesterségesen előállított banda, ha a közönséghez nem jut el és nem reagál úgy ahogy az kell fújhatják az egészet. Minden zenekar a közönségtől működik.
- Vannak-e megcélzott együttesek, zenekarok, személyek akiket paródizálni fogtok a közeljövőben?
- Ez egy nagyon jó kérdés, mi most egyelőre a nyarat várjuk hiszen ilyenkor szoktak megjelenni az előadók és ha lesz közte olyan amelyhez érdemes hozzányúlni akkor biztos megcsináljuk. Most még nincs senki a célkeresztben. Egyelőre türelmesen várjuk a dalokat.
- Biztos vagyok benne hogy ismeritek a székelyföldi Insect együttest akik szintén egyféle paródiát adnak elő, látsz-e párhuzamot köztetek és köztük?
- Tudomásom van róluk, de annyira nem ismerem őket, azt is tudom hogy milyen zenét képviselnek, de azért nem is szeretnék egy elhamarkodott felelőtlen választ adni.
- Vannak meghívásaitok, merre jártatok, mentek a közeljövőben?
- Nagyon sok fellépéseink vannak itt Magyarországon, de a határon túl is Felvidéken, Erdélyben, ahol csak magyarok laknak és szeretik azt amit mi csinálunk, mi azért problémásak vagyunk mert egyszer az hogy sokan vagyunk, másodsorban pedig az hogy sok a hangszer, felszerelés hiszen mi leginkább élőben zenélünk.
- Végezetül mit üzensz a remélhetőleg több ezres Hegyközi Napokon résztvevő szórakozni vágyó közönségnek?
- Reméljük jó idő lesz, mindenkinek kívánok ezen a két napon nagyon jó szórakozást, kikapcsolódást, vagyis felhőtlen szórakozást és boldogságot! Remélem ott lesz a Bihari Napló képviselője is az előadásunkon, mert most három éve csupa jót írtak rólunk."
 Forrás : erdon.ro 

Bors

Bors falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

A Felső Sárréten, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai határátkelő. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található).

Története

Bors község már a XIII. század-ban említve van a váradi regestrumban, Bursa néven.
E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetség-ből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.
1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is.
1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.
Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt.
1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.
Bors a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.
1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.
A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.
Forrás : hu.wikipedia.org

Bors Község falui régi települések. Történelmi feljegyzések léteznek már a XII-ik századból melyek a Bors törzsrol szolnak akik a környéken éltek. Az elso történelmi dokumentumok Bors helységet 1215 körül említik mely az akkori Bursi néven volt ismert.
Osváth Pál történész kutatásaii szerint melyeket a „Serrat jarasa” címu muvében ismertet Bors helység sokkal régebbi mely nevét a Bors magyar törzsrol kapta. A XIV-ik században egyházi terület volt mely a nagyváradi püspökséghez tartozott. A falu lakosai jobbágyak voltak 14 családot kivéve akik szabadok voltak.
A XIV század utolsó évtizedeiben a településen elterjedt a református vallás, a lakosok nagy része ma is ezt a vallást gyakorolya. Megjelennek egyuttall az iskolai intézmények is így 1754 elött megjelenik egy fiu iskola melyel párhuzamosan egy lány iskola is muködik.
Az 1770-es statisztikai adatok alapján megfigyelheto hogy Bors Községben 722 személy lakott melybol 30 személy tanult írni és olvasni még Nagyváradon 3979 lakos élt melybol 50 személy tanult írni és olvasni. A XIX század végén és a XX század elején a községben egy aktív iskolázás figyelheto meg.
A XVIII és XIX században a népesség több rendben is megtizedelodött a járványoknak köszönhetoen.
Az igazi fellendülést a XIX század elején következett be amikor is több épület került megépítésre többek között a néptanács épülete is.
Az isok során a település több történelmi eseménz is befolyásolta ez a Nagyváradhoz való közelségbol is adódik.
A komunista idoktol kezdve a település fejlodésnek indul, úgy gazdasági mint szociális szempontból. Földrajzi fekvésének köszönhetoen a gazdaság nagy iramban fejlodik, méra az egyik legfejletebb közésgek közé tartozik.
A jövobeli fejlesztéseknek köszönhetoen a vidék tovább fog fejlodni köszönhetoen a külföldi, valamint az infrastrukturális beruházásoknak. A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió megteremtésével a térségbe még nagyobb és több beruházás fog érkezni.
A 2001-es népszámlálást követoen a község népessége meghaladta a 3.000 lakost. Ez a szám szoros összefüggésben van a térség gazdaságának fejletségi fokával, ez a szám a jövoben remélhetoleg emelkedni fog. Etnikai összetételét tekintoen a lakosság tulnyomó része magya nemzetiségu ez az arány meghaladja a 90%.
Forrás : pcbors.ro

Bors község a romániai Bihar megye nyugati részén, közvetlenül a román – magyar határ mentén terül el. Borshoz legközelebb, (12 km) fekvő város Nagyvárad megyeszékhely. A község területe közel 4000 ha, (40 km2), mely négy falu területét öleli fel, (Biharszentjános, Bors, Kisszántó, Nagyszántó). A Kárpátok hegy és dombvidékét elhagyva az Alföld síkvidéke tárul az utazó szeme elé, de még mielőtt az országot is elhagyná, útját állja e község, melyjoggal nevezhető Románia nyugati kapujának. Itt található ugyanis az ország egyik legnagyobb teher és személy határátkelőhelye.
A Nagyvárad – Debrecen főútvonal mentén elhelyezkedő községet délen a Sebes Körös is érinti. A különböző főútvonalak, vasútvonalak mentén való elhelyezkedés évszázadok óta meghatározó fontosságú a község életének, fejlődésének szempontjából.
A község nevének keletkezése, első okleveles említése
A község elnevezése Bors nemzetségfő nevéből eredeztethető. A honfoglaló Árpád vezér országalapító munkájában segítkező Bors jutalmul kapta ezt a területet, mely később róla kapta a nevét. Maga a név valószínű, hogy ázsiai eredetű, a honfoglalással került erre a területre.
A község nevének első írásos említése a 13. század elején fordul elő a Váradi Regestrumban. A honfoglalás óta, de a kedvező környezeti adottságok miatt valószínű, hogy előbb is lakott település mára már egy 3200 lakosú nagyközséggé fejlődött. Az ezredfordulón közel ezer éves település fennmaradását és fejlődését a kereskedelmi központban való elhelyezkedésnek, Nagyvárad közelségének, valamint termékeny földjeinek köszönheti. Nevét folyamatosan említik a különböző századokból fennmaradt okiratok, összeírások, egyházi adók beszolgáltatását igazoló jegyzőkönyvek.
Forrás : ermellekiregio.ro

Bors, a Felső-Sárréten, a budapest-nagyváradi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 1167 lakossal, a kik közül 1031 ev. ref. vallásu. Házainak 59száma 223, lakosaié pedig 1175. Van postája és vasúti állomása; távírója Bihar-Püspöki. A község már a XIII. században szerepel a váradi regestrumban Bursi néven. A Sartivánvecse nemzetségből származó Borsiak innen veszik a nevüket. Ez a család 1505-ig volt a földesura, ettőlfogva egy részét a váradi káptalan bírja, de 1552-ben már Szentiványi Ferencz a község földesura. Később az egész helység a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába kerül, mely utóbbi itt ma is birtokos. Az ev. ref. templom a XVII. század elején épült. Az egyháznak két nagyon régi és műbecscsel biró ezüst kelyhe van, melyeket a Dobozy család ajándékozott. Ide tartozik Nagy Zomlin puszta is, mely hajdan egyházas község volt. 1374-ben a váradi székes káptalan volt a földesura. Egyházának némi rommaradványa még ma is látható.
Forrás : mek.oszk.hu

Hivatalos webcím : pcbors.ro
Facebookon : facebook.com/polgarmesterihivatal.bors

 Fotók Borsról

Forrás : bihar-bihor.eu

 

Légifotók Borsról

  Forrás : pcbors.ro

A Hegyköziek Nándorfehérváron

"Sok embernek teljesült régi álma szombaton, július 13-án amikor száz turistából álló csoport Nagyváradról, Pályiból, Száldobágyból, Újlakról, Csatárból indult útnak, Katona János hegyközpályi református lelkipásztor szervezésében, hogy felkeresse a magyar történelem egyik végvárát, Nándorfehérvárat, ahol Hunyadi János legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat megakadályozva így azok bevonulását Európa belsejébe. 

A nándorfehérvári diadal volt egyébként Hunyadi János (1407 körül – 1456. aug. 11.) utolsó nagy győzelme. E sikerben az itáliai születésű ferences, Giovanni di Capistrano (Kapisztrán János, 1386-1456) és keresztesei, valamint Szilágyi Mihály is tevékeny részt vállalt. A II. Mohamed (Mehmed) szultán által vezetett török csapatok a vereség után szinte Szófiáig futottak.
Az ostrom emléke a III. Calixtus pápa által (egyébként még az ostrom előtt) elrendelt déli harangszónak köszönhetően a mai napig nem merült feledésbe. Az egykori Nándorfehérvár, a másfélmilliós Belgrád ma Szerbia fővárosa, nem sokkal előtte ömlik a Tisza, majd pont a várnál a Száva is a Dunába. A két folyó találkozásánál, 138 méter tengerszint feletti magasságban, egy kb. 50 méter magas sziklaszirten áll az ősi várnegyed.
A kora reggeli indulást követően a csapat az 1989-es forradalom kirobbanásának fővárosa, Temesvár központjában, lévő parkban fogyasztotta el a jól megérdemelt reggelit, majd folytatva utunkat dél multával megérkeztünk úti célunk végállomásához Belgrád várához. Útközben Katona tiszteletes mind a két buszon elmesélte Nándorfehérvár magyar történelmi vonatkozását, a híres török verő Hunyadi János diadalmas győzelmét és azt hogy miért is szólnak a harangjaink déli 12 órakor. A híres várat elképzelésünket felül múlva újította fel a szerb állam. Ez egy igazi turista csalogató, hiszen ott jártunkkor több európai nyelven beszélő látogatóval találkoztunk, de a várban lévő impozáns étteremben éppen lakodalmat tartottak, hallhattuk a híres Surda dalt is."
Teljes cikk : erdon.ro

Borsi Községi Napokon Antal Timi , Vastag Csaba és a Bikini együttes

Műsorterv:
Július 27-28-án lesz a Borsi Községi Napok a helyi sportpályán. A belépés díjtalan. Szombaton 17 órától lesz a megnyitó, 17.10-kor fellép a Margaréta menettánccsoport, 17.40-től a tanévzárósok műsora látható, fellépnek a Big Star, Ritm-Mic hiphop-tánccsoportok, 18.30-tról a Sunshine tánccsoport előadása következik, 18.50-től Barta Bernadett, Vass Betti, Vass Timi és Sorbán Barbara énekprodukciói következnek. 20.20-tól a Basic Faces együttes, 21.10-től az Amazon Ász, 22 órától Antal Timi és Vastag Csaba (Magyarország) koncertezik, majd 23.20-tól Mohácsi Brigitta énekel utána szabadtéri diszkó veszi kezdetét. Vasárnap 17 órától taekwondo-bemutató lesz, 17.30-tól Pap Attila Libavonat című gyerekműsora kezdődik, 18.30-tól a borsi Galagonya és a biharszentjánosi Szentjánosbogár néptáncműsora következik. 19.10-től lesz Molnár Júlia és Meleg Attila Kutyakaparó című előadása, 20 órától a borsi és a szentjánosi Tini Dance lép fel, 20.30-tól pedig a székelyhídi Tini Dance Center. 22 órától koncertezik a Bikini együttes, éjfélkor tűzijáték lesz, majd szabadtéri diszkó.

A Bikini együttes

Forrás : reggeliujsag.ro 

 

Szombat:

17:00 Megnyitó

17:10 Margaréta Majorett csoport

17:40 Tanévzárósok műsora, Big Star, Ritm-Mic hiphop tánccsoportok

18:30 Sunshine tánccsoport

18:50 Barta Bernadett, Vass Betti, Vass Timi, Sorbán Barbara

20:20 Basic Faces együttes

21:10 Amazon Ász

22:00 ANTAL TIMI és VASTAG CSABA Magyarország

23:20 Mohácsi Brigitta

24:00 Szabadtéri Disco DJ Balory-val és Jácinttal



Vasárnap:

17:00 Taekwon-do bemutató

17:30 Libavonat Pap Attila gyerekműsora

18:30 Galagonya Bors, Szentjánosbogár Biharszentjános néptáncműsora

19:10 Kutyakaparó, Molnár Júlia és Meleg Attila műsora

20:00 Tini Dance Bors, Szentjános

20:30 Tini Dance Center Székelyhid

22:00 BIKINI nagykoncert Magyarország

24:00 Tüzijáték

24:10 Szabadtéri Disco DJ Balory-val és Jácinttal



Helyszín: Borsi Sportpálya (A belépés díjtalan).

A helyszinen vidámpark, gumivár, rodeo bika és büfék sokasága működik

Forrás : facebook.com 

Sitervölgy

Sitervölgy (románul Șușturogi) falu Bihar megyében, Romániában.Nagyváradtól 23 km-re, Hegyközcsatártól 8 km-re keletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Környező települések: Északra Alsótótfalu (7 ill. 7,3- 5,9), észak-északkeletre Szalárdalmás (4,1), északkelet-keletre Borszeg (5,5- 5), északnyugatra Siter (4,6- 3,5).

Névváltozatok

1372: Surdula; 1489: possessio walachalis Seytherwelgh, Esytherwelg; 1625: Seiter Veölgy Valacorum, Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye; 1828: Siter-Völgye, Sustoros; 1851: Sitervölgye, Sustorozs; 1913: Sitervölgy;
Forrás : hu.wikipedia.org 

Hamarosan a biharihegykoz.5mp.eu

Kattintson Sitervölgy időjárásra '

Hegyközcsatár: aszfaltos úton Sítervölgyig 

A Hegyközcsatárhoz tartozó Sítervölgy falu évtizedekig álmodott arról, hogy egyszer aszfaltos út vezet majd a településre. Az álom most valóra vált, aszfaltos úton közlekedhetnek.
Rég volt alkalmam olyan boldog embereket látni egy vidéki településen, mint a napokban, amikor Vitályos Barnával, Hegyközcsatár polgármesterével a község egyik településre, Sítervölgyre látogattunk. Az öröm oka az volt, hogy aznap végeztek az építők a Hegyköztóttelek és Sítervölgy közötti országút aszfaltozásával, jobban mondva az aszfaltos út "elérte a falut".
Tovább : nagyvarad.ro

Tehát nem a hegyközcsatári Önkormányzat, és ezzel nem magamról szeretném a felelősséget elhárítani, amiért nem folytatódnak a munkálatok, tudni illik sajnos nem úgy sikerült ezzel a céggel a kollaborálás, ahogy azt mi szerettük volna. Utána jártam nem csak nálunk vannak ezek a problémák, de ígéretet kaptam arra is, hogy ebben az évben tavasztól elkezdik a munkát. Hegyköztótteleken elkezdődik a vízhálózat kiépítése, ezután következik Síter, majd Sítervölgy községünk román települése.
Forrás : groups.google.com 

Fotók Sitervölgyről

 

Forrás : biciklitura.dombalo.com

 

Térképen

Nagyobb térképre váltás

Siter

Siter (románul Șișterea) falu Bihar megyében, Romániában.Nagyváradtól 21 km-re, Hegyközcsatártól 6 km-re északra található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Környező települések: Észak-keletre Alsótótfalu (7,6- 5,4), dél-keletre Sitervölgy (4,6- 3,5), nyugatra Hegyköztóttelek (3,3), észak-nyugatra Szalárd (8,9- 8,4).
1913-ban Siter részei voltak Bangétamajor és Harasztpuszta telepek. 1944-ben Harasztpuszta és Törökhalál telepek tartoztak hozzá.

Névváltozatok

1291-1294: villa Suhtur, Sehtu; 1332: sacerdos de villa Sehechter; 1333: Gethus (Séthus); 1334 Gehter (Sether); 1336: Sehter; 1421: Sehther, Sether; 1489: Seyther; 1599: Seyter; 1692, 1800: Siter; 1828: Sistyir; 1851: Siter;

Az 1900-as évek legelején

Ady Endre, még kezdő nagyváradi hírlapíró korában megjelent egy szentesi vonatkozású verse "Sima úr telepít" címmel. A vers abból az alkalomból született, hogy Sima Ferenc a Bihar megyei Siterbe, száz szentesi család telepítését szervezte. Az 1848-as párt színeiben politizáló Sima Ferenc gazdasági vállalkozásaival csődbe jutott. Politikai ellenfelei még siettették is tönkrejutását. Miután helyzete itthon tarthatatlanná vált, Amerikába távozott. Ady Endre verse ebben a Sima körüli botrányhangulatban jelent meg a “Nagyváradi Szabadság” című Tisza-párti, szabadelvű lapban 1900. március 25-én Dyb. aláírással.

A siteri műemléktemplom és falképei

Református templom

A Nagyváradtól észak–északnyugatra fekvő Hegyköz vidékének egyik legérdekesebb, számos meglepetést rejtő műemléktemplomát 2002-ben kezdték el kutatni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatását elnyerő helyreállítást előkészítendő. Az alaprajzi elrendezésből és a XVIII. századtól fogva számon tartott falképek jelenlétéből ismert volt középkori eredete, bár ezt csak az épület keleti felével kapcsolatban feltételezték.
Siter temploma a tiszántúli református püspök Hunyadi Szabó Ferencnek egy 1794-ben megjelent művében szereplő leírással vonult be a művészettörténeti irodalomba. Hunyadi számára Síter elsősorban a templomban már akkor ismert falképeknek köszönhetően került etimológiai tárgyú példázatai sorába, de emiatt keltette fel később Révész Imre, Lugossy József és Rómer Flóris érdeklődését is.
A falu valószínűleg már 1395-től az egész középkoron át a XVIII. századig a Csáky család birtokában marad, bár birtokosként szerepel itt a későbbi fejedelem, Bocskai István is 1599-ben. Az egyházközség a kegyurak református hitre térését valószínűleg azonnal követte 1558 körül s a később a rekatolizált Csákyak faluja meg is maradt döntőrészt reformátusnak a hódoltságot követően is.
Tovább : hu.wikipedia.org

A siteri református műemléktemplom története - Szerző : Emődi Tamás .Olvasható : sites.google.com 

Siter műemléktemploma madártávlatból

A síteri református templom legérdekesebb eleme a cibórium azaz az oltárépítmény, mely a Kárpát-medence középkorai templomaiban rendkívül ritka. Ezen kívül egyetlen XV. századi van még a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római-katolikus templomából.

 Forrás : varadinumfilm.wordpress.com 

Videó : tudositok.hu 

Magyar falu, Bihar vgyében, hegyes vidéken, Váradhoz 1 1/2 órányira, 980 ref. lak., s anyatemplommal. Határa 2800 hold, mellyből urb. szántó 726, hivatalnokoknál 72, rét 242, hivatalnokoknál 24, majorsági szántó 240, rét 240, közlegelő 60, szőlő 200, erdő 1000 hold. Agyagos földje nehéz mivelésü; de bora, gyümölcse sok, sőt gesztenyét is bőséggel termeszt. Birja gróf Csáky Antal.

Forrás : kislexikon.hu 

Kattintson a siteri időjárásra ' 
Hamarosan a biharihegykoz.5mp.eu 

Fotók Siterről

 

Forrás : biciklitura.dombalo.com

Bangéta tó 

Forrás : facebook.com/hegykozcsatar.cetariu 

Gesztenye Fesztivál a siteri halastónal

 

Forrás : facebook.com/hegykozcsatar.cetariu

Emlékezés a síteri rezesbandára

Ha esküvő volt Hegyközben,akkor az elképzelhetetlen volt a síteri rezesbanda nélkül.Lehet,hogy nem a leghelyesebben írom le az elnevezést,de az emlékeimbe ez maradt meg.Mint gyermek nagyon örvendtem,amikor meghallottam a síteri rézbandásokat. Nagy élmény volt őket hallgatni.A magyar nótákat úgy játszották,hogy a mai napig a fülembe cseng a zenélésük.Ha szombat volt és lagzi volt ,akkor déltől már vártuk hogy a síteri rézbandások rázendítsenek.Ha jó idő volt,akkor messzire elhangzott a zenéjük . Ha Csatárban volt az esküvő,akkor sokszor a református vagy a katolikus templom környékén tartózkodtunk mi gyerekek.Nagy érdeklődéssel hallgattam őket.

Teljes bejegyzés : groups.google.com

 Térképen

 

Nagyobb térképre váltás