Bihar község és a földvár

 Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő patak jobb partján fekszik Bihar község.



Forrás : instantstreetview.com


Romániában, Bihar megye nyugati részén, a Nagyvárad-Szatmár nemzeti úton található, északon Tamási község határolja, délen a váradi dombok; keleten Hegyköz-Csatár község, nyugaton Bors község. A Berettyóba ömlő Kösmő patak bal partján helyezkedik el, Nagyváradtól északra (14 km). Áthalad rajta a vasút és a 191-es Bihar-Margitta megyei út. A község belterülete: 604 ha és külterülete 5000 ha. Az összterület 90%-a síkság, 10% dombvidék A Kösmő patak 5 km-es hosszúságon szeli át a községet DK-ről ÉNy-ra. Körösök síksága két részre osztható: magas síkság és alacsony síkság. Bihar község a magas síkságon található. A magas síkság lerakódás és erózió által jött létre és egy kissé leejtős keletről nyugatra. A térség éghajlata mérsékelt kontinentális, óceáni hatásokkal. Sok éves megfigyelésekből az évi átlag hőmérséklet 10,3 °C. A légköri csapadékot változatosság jellemzi amelyet a földrajzi elhelyezkedése által óceáni hatás ér, melynek évi átlaga 560 mm. A növényzete nagy mértékben a síkság és domboknak megfelelő jellege van, lombhullató erdők foltokban jellemző. Sok védett faj található úgy a növényzetben mint az állatvilágban. A települést a nagyon kedvező természeti adottságok tették lehetővé. Maga a település a domb és síkság találkozási pontján terül el. A kelet felé elterülő dombok kiváló szőlőtermő földek. A vidéket vízzel a dombról leszakadó források, a Kösmő patak, valamint a Körösből kiváló Kis Körösnek nevezett ága látja el. A tisztásokat szántóként vagy legelőként használják. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdálkodás, kertészkedés.
Forrás : biharihegykoz.5mp.eu 

A Wikipédián ezt olvassuk Bihar községről:

Bihar vármegye névadója és első központja. Bihar vár Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalás előtt Ménmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt.
Nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben Byhor néven írták.
A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át.
Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették. A vár korai lakosainak (katonaság) temetőjére a vártól délkeletre, 2 km-re a Somlyóhegynél bukkantak, ebben 8 lovassírt tártak fel.
A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor (1061) fenállt. I. László 1093-94-ben alapította a váradi székeskáptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel.
1068-ban és 1091-ben kunok (úzok) pusztították el a várat és környékét, majd majd a 12-13.-században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére.
A vár az 1241-42-es tatárjárás után végleg elvesztette jelentőségét.
1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található.

Az emékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható:
"A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896."
Az északi oldalon:
"Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek."
A déli oldalon:
"Magyarok Istene Hallgasd meg imánkat, Tedd nagygyá s boldoggá Imádott hazánkat. Védd az ellenségtől, Óvd meg belviszálytól, Hogy bámult s irigyelt Legyen a világtól."
A keleti oldalon:
"Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek szinhelye vala."

1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület válaszmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.
1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.
1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.
Forrás :  hu.wikipedia.org 

Bihar, az érmelléki hegyek egyik nyulványa alatt, a Kösmő-patak mellett, a bihari helyi érdekű vasútvonal mentén fekvő, túlnyomóan ev. ref. vallásu magyar nagyközség. Házainak száma 461, lakosaié 2993. Van postája, távírója és vasúti állomása. Ez az ősrégi község már a XII. században említtetik az oklevelekben. Akkoriban a váradi püspökség birtoka volt. 1349-ben Byhor néven találjuk feljegyezve, egy 1374-iki oklevél már vásártartási jogát is említi. 1393-ban mint Villa Byhor, 1470-ben Oppidum Byhar néven szerepel és ekkor lakói között számos iparos említtetik. Az 1520-iki összeírásokban mint vámszedő hely van említve. A XV. században főesperesség, a XVI. században alesperesség, melyhez 18 plébánia tartozott. A község hajdani nagyságát a XVI. századbeli adóösszeírások bizonyítják legjobban, a mikor Biharban 176 család lakott. Mostani református templomát 1802-ben az ősi egyház alapjaira építették, a mely a XIV. századból való. A róm. katholikus templom 1826-ban épült. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A ev. ref. egyház birtokában több érdekes régiség és ötvösmű van. Igy két aranyozott ezüst pohár a XVII. század elejéről és egy ugyanebből az időből származó hímzett úrasztali terítő, mely Kállay Georgina, Czömeözi Zsuzsánna ajándéka. Itt van a híres, ősrégi és arányaiban még ma is hatalmas 53bihari földvár. A hagyomány szerint hajdan Mén Maróth vára, mely azonban még a II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz idején is nevezetes szerepet játszott. Az itt lefolyt történeti eseményekről más helyen van szó. A vár belsejében, emelkedett helyen áll a bihari emlékmű, mely Rigó Ferencz orsz. képviselő kezdeményezésére állíttatott fel. A szükséges összeget gyüjtés útján szerezték be, de a vármegye közönsége is hozzájárult 1800 forinttal. Az emlékmű leleplezése nagy ünnepélyek között történt. Az obeliszk-szerű oszlop tetején a Turul madár áll, csőrében karddal.
Forrás : mek.oszk.hu 

A település egykori nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben pedig Byhor néven rögzítették. A település az egykori Bihar ország, majd Bihar vármegye névadójaként a térség és a megye első központja. 
   A 11. század elején a honfoglalást követően, hercegségként funkcionált. A közeli földvár már a honfoglalás előtt védelmi és szervezeti központ volt. Szent István, ahol lehetett, a régi alapokon épített tovább. Így Bihar lett a Körösök közti királyi birtokok központja, az egyházi igazgatás első székhelye. Neve a magyarban és bolgár-törökben is használatos bolgár-szláv személynévből ered.
Tovább : hegykozcsatar.lapunk.hu  

Hivatalos weboldal : comunabiharia.ro
Bővebb információ: bihar.adatbank.transindex.ro 

Bihari földvár

A falu legrégibb és talán legismertebb nevezetessége. A hely jelentőségét már a bronzkorban is ismerték a falu akkori nem kis számú lakói, hiszen egy szabálytalan (ovális), a Kösmő teraszán emelt földhányást minden bizonnyal nem kevés munkával védelmi célra építették. Ezt a helybeliek Leányvárként ismerik (a hozzá fűződő mondák a török hódítással hozzák összefüggésbe, vagy úgy, hogy a török elől ide menekítették a leányokat, asszonyokat, vagy pedig, hogy a törökök itt tartották rabságban az elfogott nőket).Teljes cikk : bihar.ro

Napjainkban a vár egy részén fotbal pálya működik, az 1970-es években fiatalsági találkozók színhelye volt, illetve az 1989-es fordulatot követően a "Földvári Ifjúsági Találkozó" színtere.
    

 Forrás :
bihar.ro

Bihari millenniumi emlékmű felavatása 1896-ban
Forrás : proteo.cj.edu.ro

A hajdani Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye lett. Hatalmas méretű földvára hazánk legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A hely jelentőségét már a bronzkorban is ismerték a falu akkori lakói, hiszen egy szabálytalan (óvális), a Kösmő teraszán emelt földhányást minden bizonnyal nem kevés munkával védelmi célra építették. Ezt a helybeliek Leányvárként ismerik. A hozzá füződő mondák a török hódítással hozzák összefüggésbe, vagy úgy, hogy a törökök ellen ide menekítették a leányokat, vagy pedig, hogy a törökök itt tartották rabságban az elfogott nőket. Maga a Földvár Leányvártól nyugatra, azt külső falával metszve, ma is becsülendő méretben épült. Területe 4,7 ha. Téglalap alakú 115x150 méter nagyságú térség, amelyet 15-20 méter széles sánc és 5-7 méter magas földhányás övez.

Az építőinek kilétét és idejét homály fedi. A hasonszerű építményektől téglalap alaprajzával tér el, következés képpen építői nem az avarok lehettek. Hatalmas méretei nagy létszámú helyi lakosra engedbek következtetni, s mindenképpen egy nagyobb terület feletti uralmat gyakorló vezér központja volt még a honfoglalás előtt.

Történészek szerint bolgár szlávok építették a IX. században. Háborús időkben 2-3 ezer ember befogadására is alkalmas volt. A hagyomány szerint hajdan Ménmarót vára volt. Az államalapítást követően ispánsági várrá, tehát az István által kialakított vármegye rendszeren belül Bihar vármegye központjává lett. Itt tartózkodó ispán, aki a vármegyei csapatok főparancsnoka volt, bírói jogkörrel volt felruházva, ellenőrizte a vásárokat és ilyen alkalmakkor forgalomba hozta az új pénzeket, illetve az adót begyüjtötte a király számára. Közvetlen alatvalói az un. várjobbágyok voltak, akik katonai feladatokat láttak el. őket a félszabad kategóriába tartozó várnép szolgálta ki (élelmiszer, ruházat, fegyverzet) a mi esetünkben a váron kívüli plébániatemplommal rendelkező bihariak, illetve Csatár és Kovácsi lakosai.

A vár ugyanakkor a püspökség központja is volt (1061), még a vármegye központjának Nagyváradra helyezését követően. Ugyancsak a vár volt Imre herceg számára létrehozott hercegség központja is. Ezt a szerepet megőrizte az elkövetkező században is. A besenyők és a kunok XI. századi dúlásai bebízonyították, hogy a földhányásokkal megerősített pontok magas tetején húzott palánk falak ellenére sem képesek megfelelő védelmet nyújtani. A földhányás tetejére ugyan a XII. században kőfalat emeltek, de a vár katonai szerepe végleg lehanyatlott. 1514-ben és 1704-ben, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcánál, még látott el katonai feladatot, de az imponáló földhányások egyik alkalommal sem nyújtottak védelmet a mögéje húzódóknak. 1709-ben a várat végleg magára hagyták.

1896-ban, a magyarok ezredéves bejövetelének emlékére a földvár központi részén egy ormot emeltek, amelyre egy bronz turul madarat helyeztek. Ennek 1919-et követően nyoma veszett, ma csak a talapzat maradt az emlékműből. Napjainkban a vár egy részén fotbal pálya működik, az 1970-es években fiatalsági találkozók színhelye volt, illetve a fordulatot követően a Földvári Ifjúsági Találkozó színtere.

A Gáspár András emlékmű

A szabadságharc bukása után itt talált menedéket, nyugalmat Gáspár András (1803-1884) honvéd-tábornok. A cs. kir. hadsereg 9. Miklós cár nevét viselő huszárezredének volt a kapitánya, de a szabadságharc kitörésekor lemondott rangjáról és a nemzeti hadseregbe lépett ahol tábornokságig vitte. Ám megismerve a "függetlenségi nyilatkozatot", ahogy Klapka írta: "némileg visszavonult s többé szolgálatot nem teljesített". Előbb halálra ítélték, majd azt tíz évi várfogságra mérsékelték. Másfél év után szabadult a börtönből és Biharon telepedett le. 1868-ig postamester volt, 1868-1875 között pedig a bihari kerület országos képviselője.

Hamvait 1999-ben új helyre költöztették s az új sírhantra 1999 november 27-dikén Habsburg Ottó, fia György és felesége Eilika is elhelyezték a kegyelet virágait.

Csokonai Vitéz Mihály

 1792. Karácsony második napján vendége volt Hegyközkovácsi gyülekezetének jeles magyar költőnk Csokonai Vitéz Mihály. Valószínű csak Karácsony másodnapján tartózkodott itt. Péter I. Zoltán kutatásai alapján Debrecen irányából, a bihari vár felől közelítette meg a falut, s mivel akkor még a templomnak nem volt tornya, csak egy alacsony fából készült haranglába, a nagy hó és ismeretlenség miatt elbizonytalanodott a helyes útirányban. Elbizonytalanodott gyaloglásában, találkozott egy bihari emberrel, akitől ezt kérdezte: "Bácsi, messze van Kovácsi?" s erre a tréfás kérdésre nyugtatta meg, illetve igazította útba a debreceni legátus diákot az ismeretlen férfi. Ez a Csokonai kérdés még ma is kovácsi szólásként él és használjuk, mint Csokonaitól ránk maradt örökségét.

Ittjártát már csak egyedül a templomban elhelyezett márvány emléktábla hirdeti, s az anekdota, mely szájról szájra terjed a mai kovácsi gyerekek és ifjak között. 

Forrás : comunabiharia.ro 

Fotók Bihar községről

Katolikus templom.Forrás :proteo.cj.edu.ro 

 Református templom.Forrás : proteo.cj.edu.ro 

Forrás :  proteo.cj.edu.ro 

Régi ház.Forrás : proteo.cj.edu.ro 
A vasútállomás a 40-es években

... és még két kép 1910-bõl, aki Biharon átútazik akár meg is keresheti ezeket az épületeket



Forrás :  proteo.cj.edu.ro 

Forrás : proteo.cj.edu.ro

Bihar község a Google Street Viewen - Kattintson ide '''

Térkép 

Fotók 

 Forrás : instantstreetview.com