Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.
Hegyközpályi.Forrás : instantstreetview.com
Története
Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.
1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.
I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később aző utódai népesítettél újra a települést.
1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.
A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.
1910-ben 820 lakosából 815 magyar, 3 román, 2 egyéb nemzetiségű volt.
A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.
Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.
Forrás : hu.wikipedia.org
Olvassa el mit írnak Hegyközpályi történelméről a község honlapján '
Az őstelepüléssel kapcsolatban adatok hiányában - melyek nagy része a levéltárat elpusztító tűzvész során odavesztek - sajnos nincsenek pontos értesüléseink. Beilleszkedik a Bihar vármegye úgynevezett "Hegyköz-vidék" történetébe. Nevét feltehetőleg egy Pál nevezetű országbíróról kaphatta, aki a környéken több településnek volt a birtokosa. Régi neve Felpályi volt, illetve egy 1291-es adat szerint ,villa Pauli, Fulpauli, egy 1334-es adat szerint pedig Felpaly(Paleu) - ebben az időszakban gyűlésezett itt Bihar vármegye hatósága - ,az 1552-es összeírásban pedig Pály néven fordul elő, és ennek alapján ekkor 24 telekből állt.Teljes cikk : hegykozpalyi.3x.ro
Mai nevének hivatalos helyesírása a következő: Hegyközpályi, de a XIX. században Hegyköz Pályi (1839),Hegyköz-Páli (1880), Hegyköz-Pályi (1851,1863,1873,1890) alakokban is szerepelt. A püspökség XIII. századi tizedjegyzéke említi először a település nevét, de több, mint valószínű, hogy már legalább félszázaddal hamarabb kialakult a nagyváradi egyház birtokában. Földesura 1373 és 1556 között a váradi káptalan volt. Pályiban volt a nemesség egyik legfontosabb gyülekezőhelye. A fennmaradt névsortöredékek arra engednek következtetni, hogy a község lakossága vitathatatlanul a kezdetektől fogva magyar volt: Chatari, Kozma, Fekethe, két Paly, Chakany.
Mivel Pályi nagyon közel van Nagyváradhoz, a történelem folyamán mindig osztozott a város viszontagságaiban. Ezt a falut is felégették, teljesen elpusztították a törökök, olyannyira, hogy harminc évig lakatlan volt.
Hegyközpályi hivatalos honlapján olvasható :
A település kezdeteiről sajnos elvesztek az írott források. Az első írott forrásunk 1685 – ből van, amelyikben leírták, hogy egy tűzvész elpusztította a települést. 1695, Július 4-ei, I. Leopold király által kiállított dokumentumban, engedélyezi a település újra betelepítését. Az újonnan betelepített lakók a szomszédos településekről lettek áttelepítve. Mentesítve voltak a munkaadó alól, amit a királynak kellett fizetni 3 éven keresztül. A falu öregeitől lehet hallani arról, hogy a falu temploma a régi templom alapjaira lett építve. A régi írásos nyomok, arról tanúskodnak, hogy a falu régi elnevezése Hegyközpályi, ami a napjainkban román nyelvre lefordítva „Paleu de Munte” , de a hivatalos elnevezése a jelenbe „Paleu”. A legrégebbi hagyományos tájegység elnevezések közül, megemlíthetjük a Cserhegyet, amely terület a községen belül cserfákkal van betelepítve és Hegyközpályi és Hegyközújlak között található. Egy másik régi iratból, amely 1799 – ből származik, kiderül, hogy a faluban téglaégetéssel foglalkoztak, ez a iratban található szerszámok, eszközök leírásából derül ki.
Forrás : paleu.ro
Borowszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvében olvasható Hegyközpályiról :
Hegyköz-Pályi, az alföldi síkság szélén, a Kösmő-patak mellett fekvő kisközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 142, lakosaié 804. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyvárad. E község már a XIII. században szerepel a püspöki tizedjegyzékben. Hajdan Felpályi volt a neve. Váradhoz közel esvén, annak viszontagságaiban is mindenkor osztozott. 1686-ban az elpusztult falvak között említtetik. I. Lipót király szikszai Kiss Péternek adományozta s ő és utódai telepítették be ismét a községet. A mult század elején még mindig szikszai Kiss Péter örökösei a község földesurai, később azután az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy, és a Bay család volt itt birtokos, most pedig Hornyánszky Pál, a kinek itt régi nemesi kúriája van, melyet az Ilosvay család 1720 körül építtetett. A községben 90levő ev. ref. templom falazatának egy része még az ősi egyházból maradt fenn. Tornyát 1809-ben építették hozzá, de a templom többször leégett. Megujítása most van folyamatban. Az egyház birtokában egy 1787-ben készült aranyozott ezüst-serleg van, mely Szilágyi Sámuel ajándéka. A Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladomérkút nevű dűlők történeti jelentőséggel látszanak bírni. Itt volt hajdan Macsmolna nevü helység is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt. Ide tartozik Páltanya puszta is.
Forrás : mek.oszk.hu
Bevezetőként szeretném kicsit bemutatni röviden a falu szépségeit. Talán a legszebb része a falunak a halastó amely a falu keleti részén fekszik, és a mellette található erdő amely összeköt az egyik szomszéd faluval, Hegyközszáldobággyal.
Ezen a részén a falunak mostanában egyre több nyaraló épül, hisz a kilátás mondhatni gyönyörű. Nyáron a falu ez a része tele van emberekkel, akik nagyrészt horgászni jönnek, kikapcsolódásként.
A falu közepén helyezkedik el a templom amelyet 1690 táján épített újjá egy család, mivel a templom a háborúban romba dőlt, de erről majd részletesebben is beszámolok. Vele szemben található a kultúrotthon. Közel a kultúrotthonhoz találunk egy utat amin egy pincesor fekszik. Ezen az úton haladva a falu temetőjéhez érünk. Innen újabb út vezet a másik szomszéd faluba, Hegyközújlakra.
A városból a faluba vezető út mellett a falu szélén, található a futballpálya. Tavasztól őszig, főként hétvégén folyamatosan futball-meccsek zajlanak. Körülbelül két éve aszfaltozták le a Néptanácshoz vezető utat, egészen a templomig, és most folytatják egy másik részén a falunak.
Teljes cikk : hegykozpalyi.3x.ro
Fotók Hegyközpályiról
Forrás : hegykozpalyi.3x.ro
Hegyköz-Pályi,
magyar falu, Bihar megyében, Váradhoz fél órányira, egy hegytetőn, 8
kath., 988 ref., 22 zsidó, 23 óhitű lak., ref. tornyos szentegyházzal,
több csinos úri lakkal. Határa 3200 hold, melynek nagy része híres
fejér bort termõ szõlõhegybõl áll; szántóföldei kevesek s többnyire
irtásokból állnak; szénája és fája is szűken. Vize a Kösmõ pataka.
Forrás : arcanum.hu
Hegyközpályi hivatalos weblapja : hegykozpalyi.3x.ro
Hegyközpályi a Facebookon : facebook.com/paleu.hegykozpalyi
Hegyközpályi a Panoramión : panoramio.com
Hegyközpályi : biharihegykoz.5mp.eu
Légi felvételek Hegyközpályiról
Forrás : Facebook
Hirek Hegyközpályiról : hegykozcsatar.lapunk.hu
Térképen
Nagyobb térképre váltás
Fotók Hegyközpályiról
Jobbra Hegyközpályi
Hegyközpál
Forrás : picasaweb.google.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése