Környező települések: Észak-keletre Alsótótfalu (7,6- 5,4), dél-keletre Sitervölgy (4,6- 3,5), nyugatra Hegyköztóttelek (3,3), észak-nyugatra Szalárd (8,9- 8,4).
1913-ban Siter részei voltak Bangétamajor és Harasztpuszta telepek. 1944-ben Harasztpuszta és Törökhalál telepek tartoztak hozzá.
Névváltozatok
1291-1294: villa Suhtur, Sehtu; 1332: sacerdos de villa Sehechter; 1333: Gethus (Séthus); 1334 Gehter (Sether); 1336: Sehter; 1421: Sehther, Sether; 1489: Seyther; 1599: Seyter; 1692, 1800: Siter; 1828: Sistyir; 1851: Siter;Az 1900-as évek legelején
Ady Endre, még kezdő nagyváradi hírlapíró korában megjelent egy szentesi vonatkozású verse "Sima úr telepít" címmel. A vers abból az alkalomból született, hogy Sima Ferenc a Bihar megyei Siterbe, száz szentesi család telepítését szervezte. Az 1848-as párt színeiben politizáló Sima Ferenc gazdasági vállalkozásaival csődbe jutott. Politikai ellenfelei még siettették is tönkrejutását. Miután helyzete itthon tarthatatlanná vált, Amerikába távozott. Ady Endre verse ebben a Sima körüli botrányhangulatban jelent meg a “Nagyváradi Szabadság” című Tisza-párti, szabadelvű lapban 1900. március 25-én Dyb. aláírással.A siteri műemléktemplom és falképei
Siter temploma a tiszántúli református püspök Hunyadi Szabó Ferencnek egy 1794-ben megjelent művében szereplő leírással vonult be a művészettörténeti irodalomba. Hunyadi számára Síter elsősorban a templomban már akkor ismert falképeknek köszönhetően került etimológiai tárgyú példázatai sorába, de emiatt keltette fel később Révész Imre, Lugossy József és Rómer Flóris érdeklődését is.
A falu valószínűleg már 1395-től az egész középkoron át a XVIII. századig a Csáky család birtokában marad, bár birtokosként szerepel itt a későbbi fejedelem, Bocskai István is 1599-ben. Az egyházközség a kegyurak református hitre térését valószínűleg azonnal követte 1558 körül s a később a rekatolizált Csákyak faluja meg is maradt döntőrészt reformátusnak a hódoltságot követően is.
Tovább : hu.wikipedia.org
A siteri református műemléktemplom története - Szerző : Emődi Tamás .Olvasható : sites.google.com
Siter műemléktemploma madártávlatból
A síteri református templom legérdekesebb eleme a cibórium azaz az oltárépítmény, mely a Kárpát-medence középkorai templomaiban rendkívül ritka. Ezen kívül egyetlen XV. századi van még a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római-katolikus templomából.
Forrás : varadinumfilm.wordpress.com
Videó : tudositok.hu
Magyar falu, Bihar vgyében, hegyes vidéken, Váradhoz 1 1/2 órányira, 980
ref. lak., s anyatemplommal. Határa 2800 hold, mellyből urb. szántó
726, hivatalnokoknál 72, rét 242, hivatalnokoknál 24, majorsági szántó
240, rét 240, közlegelő 60, szőlő 200, erdő 1000 hold. Agyagos földje
nehéz mivelésü; de bora, gyümölcse sok, sőt gesztenyét is bőséggel
termeszt. Birja gróf Csáky Antal.
Forrás : kislexikon.hu
Fotók Siterről
Forrás : facebook.com/hegykozcsatar.cetariu
Gesztenye Fesztivál a siteri halastónal
Forrás : facebook.com/hegykozcsatar.cetariu
Emlékezés a síteri rezesbandára
Ha esküvő volt Hegyközben,akkor az elképzelhetetlen volt a síteri
rezesbanda nélkül.Lehet,hogy nem a leghelyesebben írom le az
elnevezést,de az emlékeimbe ez maradt meg.Mint gyermek nagyon
örvendtem,amikor meghallottam a síteri rézbandásokat. Nagy élmény
volt őket hallgatni.A magyar nótákat úgy játszották,hogy a mai
napig a fülembe cseng a zenélésük.Ha szombat volt és lagzi
volt ,akkor déltől már vártuk hogy a síteri rézbandások
rázendítsenek.Ha jó idő volt,akkor messzire elhangzott a zenéjük .
Ha Csatárban volt az esküvő,akkor sokszor a református vagy a
katolikus templom környékén tartózkodtunk mi gyerekek.Nagy
érdeklődéssel hallgattam őket.
Teljes bejegyzés : groups.google.com
Térképen
Nagyobb térképre váltás
Helyesen Siter. Rövid i-vel.
VálaszTörlés