Hegyközszáldobágy

Hegyközszáldobágy falu Romániában, Bihar megyében.Nagyváradtól északnyugatra fekvő település.

Története

Hegyközszáldobágy neve 1465-ben tűnik fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, majd a későbbiekben azonban a váradi püspökség birtokaként szerepelt, amely birtokosa volt még az 1800-as évek elején is.
A település a török hódoltság és Várad ostromai alatt nem pusztult el.
1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagy része leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1830-ban készült el.
1849 után a püspökség birtoka majdnem mind erdő volt, 1800-as évek elején a püspökségen kívül részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.
Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.
1910-ben 851 lakosából 850 magyar, 1 román nemzetiségű volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.
Forrás : hu.wikipedia.org 

Hegyközpályi hivatalos honlapján olvasható Hegyközszáldobágy rövid története :

XV-ik század második felétől a település a Római Katólikus Egyház fennhatósága alá kerül. Ugyanebben az időben török és tatár dúlta fel a települést. Bihar megye Monográfiája, ami 1901 –ben készült 131 házszámmal említi ezt a települést és egy 864 főből álló lakossággal. A jelenben több, mint 300 házszám van és a lakossága is több , mint 700 fő.

Forrás : paleu.ro

Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvében olvasható,melyet Vende Aladár irt :

Hegyköz-Száldobágy, Nagyvárad közelében fekvő kisközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 134, lakosaié pedig 864. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyvárad. E község 1465-ben, Zaldobag néven, mint a Bályokiak birtoka szerepel. Később a váradi püspökség birtokába került, de a mult század elején a Kabos és a Szénássy családot is itt találjuk. A község legnagyobb része 1802-ben tűz által pusztult el, a mikor a templom és a paplak is leégett. Mostani ev. ref. temploma 1830-ban épült. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-kehely van 1701-ből, és több XVII. századbeli, gazdagon hímzett, érdekes úrasztali takaró, valamint selyem- és csipkekendő. A községhez tartozó Bodonhegy, Szénhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb és Veres-patak elnevezések történeti jelentőséggel látszanak bírni.

Forrás : mek.oszk.hu

A Wikipédia bejegyzése a Borovszky által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai / Bihar vármegye községei (írója Vende Aladár) alapján készült. Jakó Zsigmond azonban a Bihar megye a török pusztítás előtt (Budapest, 1940, 346.old)azt írja, hogy Scaldubag (1226, Váradi regestrum 351. old.) illetve később Zaldubag (1236) formában említik. Tehát első említése 1226-ból való! Jakó ezt írja még:
"Nehezen megközelítő helyre, erdők közé települt és (...)katonai szempontok játszhattak közre megalapításánál.Jenő 1236-os határjárásából úgy látszik, hogy akkor még várnépek lakták.. (Kubinyi, I.13.l)A XVI. században már a váradi püspök birtoka és lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. (Stat. 52, 56.l)[...] Neve magyar és hársfával benőtt helyet jelent."

Forrás : Emese válasza

Hirek Hegyközszáldobágyról erdon.ro
                                                        nagyvarad.ro
Hamarosan a biharihegykoz.5mp.eu
                                                  
Hatyúk tava : Kattints a videóra '

Szüreti bál Hegyközszáldogágyon 2011-ben

 Forrás : facebook.com

 Hegyközszáldobágy  Forrás : picibaba.hu 

Forrás : emnt.org 

Több fotók : facebook.com/paleu.hegykozpalyi 

Térképen

 

Nagyobb térképre váltás 

Fotók 

Forrás : instantstreetview.com