Bárdos László

Bárdos László (Szalárd, 1897. május 30. – Budapest, 1960. szeptember 21.) újságíró, elbeszélő, dramaturg.

Életútja, munkássága

Publicisztikai tevékenységét a Pesti Hírlapnál kezdte. 1919-től 1924-ig Nagyváradon a Szabadság munkatársa, s több rövid életű lap (Társaság és Művészet, A Világ) szerkesztője, majd ugyanott az Esti Lapnál dolgozott. Részt vett a Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó nagyváradi röpirat szerkesztésében, amiért Magyarországról kitiltották. 1932-ben a kommunista irányzatú legális Szabad Szó, 1935-ben az Egy Hét, 1934-től a Nagyvárad és a Nagyváradi Napló felelős szerkesztője. Versei, riportjai, elbeszélései különböző lapokban jelentek meg, az Ellenzék és a Brassói Lapok munkatársa. 1944. március 19-én deportálták. Hazatérése után 1949-ig a nagyváradi Új Élet, majd a Fáklya szerkesztője, 1949-től a nagyváradi Állami Magyar Színház dramaturgja. 1951-ben Magyarországra települt át, ahol a Magyar Rádió dramaturgjaként működött. Két ifjúsági regénye jelent meg: A dzsidáskapitány (Budapest, 1954); Melkun Menyhért utazása (Budapest, 1956).
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bárdos László

író, újságíró, dramaturg

Született: 1897. május 30. Szalárd, Bihar vármegye Meghalt: 1960. szeptember 21. Budapest

Életút

A nagyváradi Szabadság munkatársa (1919–1924), az Esti Lap szerkesztője (1924–1935), egyúttal a Társaság és Művészet, és A Világ című lapok munkatársa (1932-től). A Nagyvárad és a Nagyváradi Napló c. lapok szerkesztője, felelős szerkesztője (1935-től), ill. részt vett az erdélyi illegális Kommunista Párt lapjainak (Egy Hét, Szabad Szó) szerkesztésében. A II. vh. után a nagyváradi Új Élet és a Fáklya olvasószerkesztője (1945–1949) és a nagyváradi Magyar Színház dramaturgja (1949). Áttelepült Magyarországra (1951), a Magyar Rádió (MR), ill. a Magyar Rádió és Televízió (RTV) dramaturgja (1951–1960).

A KMP tagja (1919-től). A Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó röpirat szerkesztése miatt kitiltották Magyarország területéről (1932), illegálisan tartózkodott Magyarországon, majd Nagyváradon élt (1935-től). A Sajtókamara kizárta tagjai közül (1941). Az ország német megszállása után letartóztatták (1944. márc. 19.), és Németországba hurcolták.

Verseket, elbeszéléseket, hangjátékot és néhány népszerű ifjúsági regényt írt. Ifjúsági regényei közül legismertebb az orosz cári hadsereg lengyel zászlósa, Kazimierz Konrad Rulikowski (1814–1849) életét feldolgozó történelmi munkája.

Szerkesztés

A nagyváradi Szabadság munkatársa (1919–1924), az Esti Lap szerkesztője (1924–1935), egyúttal a Társaság és Művészet, és A Világ című lapok munkatársa (1932-től). A Nagyvárad és a Nagyváradi Napló c. lapok szerkesztője, felelős szerkesztője (1935-től), ill. részt vett az erdélyi illegális Kommunista Párt lapjainak (Egy Hét, Szabad Szó) szerkesztésében. A II. vh. után a nagyváradi Új Élet és a Fáklya olvasószerkesztője (1945–1949).

Főbb művei

F. m.: A dzsidáskapitány. Konrad Rulikowski életregénye. Ifj. reg. (Bp., 1954; 2. kiad. Ifjúsági Kiskönyvtár. 30. Bp., 1958; Delfin Könyvek. 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1983; lengyelül: Warszawa, 1956)
Melkun Menyhért utazása. Ifj. reg. (Bp., 1956)
Simon Magda: Százházas lakodalom. Színmű. Bev. és a rendezői utószót írta. (Bp., 1960).

Forrás : nevpont.hu

Bárdos László (Szalárd, 1897. máj. 30 – Bp., 1960. szept. 20.): újságíró, elbeszélő, dramaturg. 1918-ig a Pesti Hírlapnak dolgozott. 1919-ben belépett a KMP-be. 1919-től 1924-ig a Szabadság c. erdélyi lap munkatársa, majd 1935-ig az Esti Lap (Nagyvárad) szerk.-je. 1932-ben a Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó röpirat szerkesztése miatt kitiltották Mo. területéről. 1935-től a Nagyvárad és a Nagyváradi Napló szerk.-je, ill. felelős szerk.-je; részt vett az erdélyi illegális kommunista párt Egy Hét, majd Szabad Szó c. hetilapjának kiadásában. 1941-ben az Újságíró Kamara kizárta tagjai sorából. 1944. márc. 19-én letartóztatták és Németo.-ba hurcolták. 1945-ben hazatért Romániába, az Új Élet, majd a Fáklya olvasószerk.-je, 1949-től 1951-ig a Nagyváradi Állami Magyar Színház dramaturgja volt. 1951-től Bp.-en a Magyar Rádió és Televízió dramaturgja. Verseket, novellákat, ifjúsági regényt írt, több rádióhangjátékát közvetítették. – F. m. Dzsidáskapitány (ifjúsági r., Bp., 1954); Melkun Menyhért utazása (ifjúsági r., Bp., 1956).
Forrás : mek.oszk.hu