Fotó forrása: Somogyi Ottó gyüjteménye
Ezt írja Orendt Mihály :
Mint azt már gondolom a legtöbb egykori IWIW felhasználó tudja, 5 nap múlva megszűnik az első igazán közkedvelt közösségi oldal. Azok, akik igazán komolyan vették és igyekeztek olvasóiknak, ismerőseiknek izgalmas, érdekes dolgokkal szolgálni, nos azok most vakargathatják a fejüket, mert nem mindent lehet lementeni ezekről az oldalakról. Én vettem a fáradságot és - igaz egy egész napomba telt - letöltöttem, amire igazán szükségem van. Ezek közzé tartozik Somogyi Ottó barátom nem mindennapi fotógyűjteménye is Hegyközújlakról, amelyet megosztott velünk. Ez kérem közkincs. Találhatunk közöttük a 20-as, 30-as évektől a 80-90-es évekig olyan felvételeket, amelyeket kár lett volna az enyészetnek hagyni, vagy porosodni elöregedett házak padlásain, hogy majd a házzal együtt elvesszenek örökre. Úgy hiszem hogy egykor az emberek azért örökítették meg magukat, hogy a későbbi generáció, amikor ők már nem lesznek nézegethessék és elképzeljék őseik egykori életét.Forrás : facebook.com
Ebből a nem mindennapi gyűjteményből mutatok most be önöknek egy rendkívül ritka fotográfiát. A felvétel 1975. május 25-én készült, azt viszont, hogy hol sajnos nem tudni. A fotón a 70-es évek alsó-tagozatos tanítóinak egy csoportja látható.
Kezdjük talán a bokorban ép virágot szagolgató Éles Béla tanítóval, aki - mint azt sokan tudjuk róla - szívén viselte a fiatal generáció sorsát Hegyközcsatáron. Tanított bennünket matematikára, énekre, de színjátszásra és zenei előadások elsajátítására is. Kultúrigazgató volt szinte az egész 70-es évek folyamán, majd a 80-as években is folytatta áldásos tevékenységét. A z akkori fiatalok nagyon tisztelték és szerették őt. A 60-as években az egykori református iskolák közzé ékelődött valamikori reformátustanítók lakásában élt feleségével Éles-né Szikszai Irén, ugyancsak alsó-tagozatos diákokat oktató tanítónővel és kiskorú gyermekükkel, Bélával. Később, miután a település központjában lebontották a régi 4-es iskola épületét, - amely, a Kultúrotthon szomszédságában volt található – építettek a helyére egy emeletes tömbházat, amelyben közszolgálatot ellátó személyek és azok családjainak utaltak ki. Számos pedagógus, rendőr stb. kapott itt szolgálati lakást a 70-es években. Ide költözött 1972-ben többek között a fentebb említett házaspár is. A kultúrotthon Éles tanító úr számára a második otthont jelentette. A könyvtárnoki feladatokat is ő látta el.
A kép bal szélén látható hölgy nem más, mint Margit néni, aki magyar táncot tanított be ugyancsak a 70-es években nekünk, a Hegyközcsatári Színjátszó Társulat résztvevőinek.
Vannak pedagógusok, akiket én személy szerint nem ismerek fel, mivel nem tanítottak. Ennek ellenére a képen látható szőke, sötét keretes szemüvegű és legmagasabb tanítónőt Lintner Máriát még ma is felismerem. A kép jobb szélén Bajkó Balázs felesége Bajkó Magdolna látható, aki a Hegyközpályi alsó-tagozatos gyerekeket tanította. Jobb szélen a háttérben pedig Stórer József iskolaigazgató urat vélem felfedezni.
Kérek mindenkit, aki a két meg nem említett tanítónőt felismeri nevezzék meg őket. Ha vannak kisebb történeteik az akkori évekkel kapcsolatban, kérem, írják azt meg számunkra e fotó kapcsán. Köszönettel, a szerkesztő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése