Egykori híres őse Fráter Lóránt gróf Ér-Semjénben született 1872. január 13-án. A dalszerző vagy, ahogy a nép nevezte „nótáskapitány” családja számos jeles őssel, rokonnal büszkélkedhetett. Ott volt például Martinuzzi Fráter György
esztergomi bíboros, érsek, erdélyi vajda. Vagy Madách Imre zűrzavaros
életű felesége Fráter Erzsébet, aki ugyancsak a családhoz tartozott - írja Orendt Mihály.
„ A Fráter família ugyanakkor a brit uralkodóházzal is rokoni
kapcsolatban állt, egyenes vonalon az angol királynővel. A dalszerzőt
átrepítette a világhír az Óceánon túlra is. 1928-ban New Yorkban is
hallhatták hegedűjének szavát. A 20. század elejének már az ország
jelentős nótaszerzői közé tartozik.
Egykor a Ludovika akadémián
végzett és huszárkapitányként teljesített szolgálatot. 1906-ban 34 éves
korában nyugalomba vonult. Ettől kezdve a nótaszerzésnek élt,
hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedült és maga
énekelte szerzett dalait. Bátyja Béla is nótaszerző volt.
Fráter Lórándot 1910-ben függetlenségi programjával országgyűlési
képviselővé választották. Ér-Semjénen 1907. szeptember 22-én Kazinczy
Ferenc szülőházát emléktáblával látták el. A szobor és az emléktábla
költségeit az egykori huszárkapitány, későbbi dalszerző állta, saját
vagyonából. Budapesten és Balatonszemesen utcát neveztek el róla.
1994. december 4-én Ér-Semjénben emlékszobát avattak a nótáskapitány
tiszteletére. Az 1942-ben eltűnt, később megkerült emléktáblát ekkor
ismét felavatták. Ismertebb nótái: Kraszna Horka büszke vára, Őszi rózsa, Száz szál gyertyát, Tele van a város akácfavirággal, Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok stb.
1942-ben „Fráter Loránd” címmel fekete-fehér magyar játékfilm készült
róla. Budapesten 1930. március 13án helyezték örök nyugalomra.
Ennek a jó kedélyű nótáskapitánynak, gróf Fráter Lórándnak az egyik leszármazottja volt az Ér-Semlyéni születésű Fráter Margit tanárnő is, aki Hegyközcsatárban találta meg a helyet, ahol letelepedett, tanított, majd örökre megpihent.
A hegyközcsatári elemi iskola tanárnője, később iskolaigazgatója volt nyugdíjazásáig.
Stankovics Gyula helyi kulturális referens így írt róla:
Fráter Margit tanárnő Ér-Semjénből származik és gróf Fráter Lóránd
egyik leszármazottja. Amikor én iskolába jártam, ép igazgatónő volt,
engem viszont már nem tanított. Itt lakott a Zugban, a
szomszédságunkban, ahol most Szabó Albert és családja lakik. Tóth
Sándortól vette meg a házat. Később Szabó Albert a megvásárolt régi
házat lebontotta, majd újat épített a helyébe.
A
fenti képen a tanárnő baloldalt látható, mellette Élesné, Szixai Irén
tanítónő, hátuk mögött Éles Béla tanító, kulturális igazgató és
könyvtáros.”
Teljes cikk : hegykozcsatar.lapunk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése