Érmelléki barangolások : Szalárd

A Magyar Televízió ismeretterjesztő sorozatában ,melynek a címe : Érmelléki barangolások ,bemutatja Szalárd községet.2007-ben lett készítve,melyet 2008. május 08 -án sugároztak.Nyilatkozik Nagy Miklós polgármester,Borzási Gyula Lelkész és Dani Zoltán hitoktató.Forrás : nava.hu

Bővebben Szalárdról : hu.wikipedia.org

Érmelléki barangolások : Hegyközpályi

A Magyar Televízió ismeretterjesztő sorozatában ,melynek a címe : Érmelléki barangolások ,bemutatja Hegyközpályi községet.2007-ben készítették,melyet 2008. április 30-án sugároztak.Nyilatkozik Papp György polgármester,Somogyi Lajos alpolgármester,Katona János református lelkész és Tóth Olga iskolaigazgató.Forrás : nava.hu

Bővebben Hegyközpályiról: hu.wikipedia.org

Érmelléki barangolások : Bihar község

A Magyar Televízió ismeretterjesztő sorozatában ,melynek a címe : Érmelléki barangolások ,bemutatja Bihar községet.2007-ben készítették,melyet 2008. április 03-án sugároztak. Ez olvasható Bihar községről :Bihar község és településrésze, Hegyközkovácsi Nyulatkozók: Csernák Béla, református tiszteletes, Bihar; Nagy Gizella, polgármester, Bihar.Forrás: nava.hu

Bővebben : hu.wikipedia.org

Hősök Naptárában Szénási Gyula

Hadisír honlapon a Hősök Naptárában olvashatunk Szénási Gyuláról,aki Kügypusztán született és hősi halált halt a II-ik világháborúban.Érdekesség lehet az adatlapja.

	Név:	Szénási Gyula
	Rendfokozat:	c. őrv.
	Születési idő:	1921. január 03.
	Anyja neve:	Kun Heléna
	Születés helye:	Kügypuszta
	Elhalálozás oka:	mellkassérülés
	Elhalálozás ideje:	1944. május 03.
	Elhalálozás helye:	Hajki
	Temetés helye:	Czeslawow
	Sírhely. áttemetés:	7746
	Alakulat:	89. k. tü. o.

Képek
 

Forrás : hadisir.hu

Szalárd az Erdély-szép.hu-n.

Szalárdról ezt írja az Erdély-szép.hu :

Szalárd kora Árpádkori település a Berettyó folyó mellett. 1294-ben villa Zalárd néven említi oklevél. Magyaros személynévi névadás, Szalárd vitézt, vezért krónikáink már a X. századra keltezve is említenek.
Határában található Adorján várának romja. A vár körül volt Adorján falu is, ma már nyoma sincs. / Szintén magyaros, a sztyeppei hagyományokat folytató, személynévi névadás. /
A várat a tatárjárás után építették a Geregye nembeliek, a Berettyó mocsaraiból kissé kiemelkedő területen. 1277-ben IV. (Kun) László királyi serege Geregye Pál fia Miklóstól foglalta el. 1294-ben III. Endre király az ellene lázadó Borsáktól foglalta el heves ostrommal, az ostrom során Tamás fia Lóránt erdélyi vajda is elesett. A XIV. században királyi, majd királynéi vár. 1395-ben Zsigmond király a várat Szalárd mezővárossal együtt Csáky Miklósnak ajándékozta. 1598-ban rövid időre elfoglalták a törökök. Nagyvárad eleste után, 1660-ban a törökök ostrommal foglalták el, s le is rombolták. A romos vár köveit a lakosság hordta el építkezésekhez. A vízrendezés során a Berettyó nyomvonalát a nagy kiterjedésű romos váron keresztül jelölték ki, a várdomb csekély megmaradt része beépült a védgátba.
 Szalárd Trianon előtt Bihar vármegye színmagyar lakosságú járási székhelye volt. 2002-ben 1585 magyar, 966 román és 290 cigány lakója volt.Forrás : erdely-szep.hu

Fotók 

Szalárd, Adorján, a távolban Hegyközszentimre 

 

Szalárd, Adorján vár romja  

 

Szalárd, Adorján, a Berettyó ártere 

  

Szalárd, Berettyó 

  

Szalárd

  

Szalárd, Berettyó 

  

Teljes albumot megnézheti az erdely-szep.hu-n.

Szalárdra húzta a szíve

KNECHT JÓZSEF plébános a Szatmár megyei Mezőfényen született 1952. december 6-án, ott végezte el az elemi iskoláit, majd a gyulafehérvári kántoriskolában és a teológián folytatta tanulmányait. Bihar és Szilágy megyei kitérőkkel, kilencévnyi bugaci szolgálat közbeiktatásával ismét elfoglalhatta a szalárdi plébániát - írja a Biharország.

Dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök szentelte pappá 1980-ban. Knecht József a hivatása gyakorlását Szilágysomlyón kezdte segédlelkészként, onnan Baromlakra irányították. Ott az jelentett kihívást, hogy szlovák nyelven kellett celebrálnia a misét. Ezért kénytelen volt megtanulni szlovákul, ebben egy szlovák plébános segítette. Egy év múltán szlovák papot szenteltek, és őt Érkeserűbe helyezték, majd két év váradszentmártoni szolgálat következett. Innen a nagyváradi Szent László-templomba került segédlelkésznek, ahol majdnem hat évet szolgált. Saját kérésére Szalárdra helyezték, és akkor kilenc évig volt a katolikus közösség megbecsült és nagyra értékelt plébánosa. Közben a nyári szabadság alatt magyarországi helyettesítést is vállalt. Paphiány volt, őt megszerették, ezért érseki kérésre és az itteni püspök engedélyével kilenc évet Bugacon szolgált. Honvágyának engedelmeskedve, saját kérésére püspöki engedéllyel 2009-ben visszajött, ezúttal a Szilágy megyei Selymesilosvára. Innen került újra „haza”, Szalárdra. Örült ennek az áthelyezésnek, hiszen ott szinte mindenkit ismert, és tulajdonképpen egy elkezdett munkát kellett folytatnia.

Teljes interjú : biharmegye.ro

Szalárd, a sikeres falu

252. Ezzel a számmal, a 4 ezer lelkes Szalárd község Romániában vezető lett a vállalkozások számát illetően. A Berettyó-menti nagyközségben nincs bevásárlóközpont. A helyiek egymástól vásárolnak, hogy kis- és középvállalkozásaikat támogassák.
Aki képes megtervezni a jövőt, és lépésről-lépésre megvalósítani, annak van esélye a változásra. Ez történik a Bihar megyei Szalárdon, ahol 2000-ben egy lelkes csapat úgy döntött, hogy a kiöregedett községben megfordítja a demográfiai mutatókat. Ez a házsor az után épült, hogy a fiatalok ingyen igényelhettek építkezési területet az önkormányzattól.  A megfiatalodott településen ez után lehetett vállalkozásfejlesztésre gondolni - írja az Erdély TV.

Nagy Miklós,
polgármester, Szalárd
“Megtörtént a lehetetlen. A fiatalok ma már itthon vállalkoznak, itthon alapítanak családot, nem mennek el Nagyváradra, nem mennek el az országból. Mi, az önkormányzat nyitottak voltunk mindenki felé, külön a vállalkozók felé, ha meghallottuk, hogy lehet pályázni valamire, azonnal szóltunk nekik, hogy van egy lehetőség.„
A legtöbb vállalkozás 2000 után indult, ezt a vendéglőt például egy szalárdi születésű házaspár működteti, 30 embernek biztosítják a napi betevőt.

Csapó Ferenc,
vállalkozó, Szalárd
“Mi úgy tanítjuk a gyerekeinket is, a gyökerektől jön, hogy legyen az ember becsületes, egyenes, ha lassabban is halad és hosszabb út kell annak, hogy befusson, de hát mindig az egyenes út a jobb. „
Szalárdon 15-20 civil szervezet is létrejött az elmúlt években, itt van például a Bihar megyei Motoros Szövetség székháza, a 30 tagot számláló csapat a megye egész területéről verbuválódott.

Kőrösi Ferenc,
MC Hawks Bihar megyei motoros szövetség, alelnök
„A szalontai árvaházat támogatjuk amennyire az erőnkből telik. Mindenki a kapcsolatait felhasználja, megpróbálunk szponzorokat szerezni, hogy minél jobban tudjuk segíteni a gyermekeket.”
A tavalyi népszámláláskor derült ki, hogy tíz év alatt sikerült pozitív irányba billenteni a demográfiai mérleget Szalárdon. Noha 800 embert temettek el ez idő alatt, mégis több száz lélekkel gyarapodott a hajdani mezőváros, amelynek a település vezetői régi fényét szeretnék visszaadni.

Videó : erdely.tv

Motorosok a Bihari Hegyközben

2009-ben motorosok látogattak a Bihari Hegyközbe.Készítettek egy albumot útközben.Mit láttak? Kezdték Szentjobbon a barangolást ...

 

 

 

 

   

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás : barangolo.com 

Latabár vagy Latobár , a nagy rejtély?

 

Latabár,Latobár. Forrás : instantstreetview.com 

Adatok : 47.156334,22.008182

Az 1960-as években nagyszüleim felhívták a figyelmemet arra,hogy a Latabárra ne menjek. Miért? Nem tudtam meg.Számomra a mai napig nagy rejtély az elpusztult Latabár.Nagyanyám szerint nem jó szellemek vannak ott ,ezért messze elkerültem és csak kísérettel mertem a Latabárra menni. Suttogták azt is ,hogy csontokat és egyéb tárgyakat találtak,melyeket az elvtársak elvittek,de nem voltak régészeti ásatások.Milyen lehetett a régi Latabár?Vályi András : Régi magyar földrajz című könyvében olvasható :

Latobár, puszta, Bihar vmegyében, Csatár mellett. Határa 1600 hold, mellybõl szántóföld 842, kaszálló 80, 1200 négyszögölével, erdõ 678 hold 1600 négyszögölével. Agyagos földe trágya után mindent gabonanemet bõven teremne. Birja a váradi deák püspök.Forrás : arcanum.hu

Latabárról többet tudunk meg  :

A ide tartozó Latabár-puszta IV. László alatt egyházas község volt s Miklós vajda volt a földesura. Ettől elkoboztatván, 1557-ig mint a váradi püspök birtoka szerepel. 1576-ban Konczos Pál nevű bíráját is említik.  Forrás : mek.oszk.hu

Orendt Mihály helytörténész kiváló munkát végzett ,mert mint volt csatári lakos nagyon érdekelte a Latabár sorsa.Ezt írja : "Tegyünk egy kis kirándulást a Bihari Hegyközben és próbáljunk megkeresni egy rég elfelejtett és pusztává lett községet, melynek neve azért még ma is él. Hegyközcsatár észak, északkeleti részéről van szó. Itt volt található egykor egy téglaépítésű templommal rendelkező település, Latabár.

   A 19. század elején 1883-ban Bunyitai Vincze nagyváradi egyházi író, „A Váradi Püspökség története alapításától a jelenkorig” c. művében így írja le a települést és annak maradványait:" Teljes cikk : hegykozcsatar.lapunk.hu 

Ha elolvassa Orendt Mihály helytörténész cikkét ,akkor többet tudhat meg Latabár történetéről.Orendt Mihály még nem fejezte be a kutatásait,mert ezt írja a fent idézett cikkében : "Nemrég jártam a helyszínen és az egykori Latabár település helyét kerestem. Vannak tippjeim, ennek ellenére jó volna egy térkép az egykori település hollétéről, talán egy következő kutatómunkám kezdete is lehet akár, nos, majd meglátjuk, mit hoz a jövő."

 

Bihari Hegyköz települései Vályi András: Magyar ország leírása könyvben

Vályi András : Magyar ország leírása című könyvében olvashatunk a Bihari Hegyköz településeiről. A könyv 1799-ben lett kiadva , régi magyar nyelven olvasható a books.google.hu-n. A települések után az oldal száma van megjelölve.Írja be a keresőbe a kívánt település nevét '

Forrás : books.google.hu

Csatár 472. oldal

Pályi 11. és 12. oldal

Újlak 558. oldal

 

 Száldobágy 307. oldal  

Siter 263. és 650. oldal 

Vályi András: Magyar ország leírása könyv ismertetője

Vályi András: Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok,faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördoházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdök, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a' betuknek rendgyek szerént feltaláltatnak. 1-3. kötet / kész. Vályi András. - Budan : a' Királyi Universitásnak betuivel, 1796-1799. - 3 köt. (702-736, 688 p.) ; 22 cm

Vályi András Miskolcon született, iskoláit szülővárosában és Lőcsén végezte. Lőcsén - a német egyetemekről hazatért tanároknak köszönhetően - nagy hangsúlyt fektettek a nyugati nyelvek, de főként a természettudományok és a gazdasági ismeretek oktatására.

Szorgalmának köszönhetően Vályi 1784-ben Lőcsén lett tanár. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki később kineveztette őt a kassai nemzeti iskola tanítójának. Itt Kassán, Kazinczy vonzáskörébe kerülve, Batsányi Jánossal, Baróti Szabó Dáviddal is megismerkedett.

1791-ben a tehetséges irodalmár, pedagógus a pesti egyetem magyar tanszékének vezetője lett.

A Magyar országnak leírása fontos néprajzi forrásértékű mű, Magyarország három kötetes helytörténeti kézikönyve. Betűrendben sorolja fel a településeket, jellemzi földrajzi, népességi, gazdasági viszonyaikat. Szól a természeti adottságokról, a mezőgazdasági viszonyokról is. A nagyobb városoknál részletesebb településtörténettel is szolgál.

Vályi az Olvasóhoz a következőképp szól bevezetésében: „Hogyha immár, igyekezetemnek minémuségét látván, e' munka a' Hazának tetszik, 's tökélletesítését kívánnya; ímé jelentem, hogy az egész Országbéli Helységeknek elso munkáját úgy végeztem el, hogy mindenikhez béiktathassam, a' mi szükséges lejénd: a' jobbításokat pedig némelly kimaradott Helységekkel egyetemben, mellyeknek kikerülhetésére, és a' megvizsgálgatásra ez után több időm engedtetett; mindazáltal, ha reménytelenul megtörténnék, egy tóldalékban fogom egyszersmind kibotsátani, olly formán, mint e' Kötetnek végén látható. Kiváltképen ohajtanám pedig az újjabb jeles épületeknek, a' gazdaságbéli jobbíttatásoknak, a' nevezetesebb új történeteknek, és a' termések mivoltoknak tudósításaikat, leg inkább e' * tsillagotskával kijegyzett Helységek eránt, mellyek felol épen kételkedem. [...]”

A kézikönyv teljes szövege kereshető és hozzáférhető az Interneten, ezen a címen.

Forrás : mtafki.hu 

 

Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördõházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdõk, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a’ betûknek rendgyek szerént feltaláltatnak. KÉSZÍTETTE
VÁLYI ANDRÁS
KIRÁLYI MAGYAR UNIVERSITÁSBÉLI PROFESZSZOR.

Forrás : arcanum.hu

Vályi András, másként: Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bihar vármegye települései a Magyarok Esmérete című könyvben

1823-ban kiadott Svastics Ignátz: Magyarok Esmérete című könyvben olvasható Bihar vármegye településeinek a nevei. A scribd.com-n 442 oldaltól a 445. oldalig, a books.google.hu-n a 429. oldaltól a 432. oldalig. A könyv régi magyar nyelven olvasható.

 

Forrás : axioart.com

 

Forrás : amazon.co.uk

Erdélyi Utazás : Bihar község

Utazz velünk Erdélybe ' - olvasható az erdelyiutazas.hu-n.Hova utazhat?A Bihari Hegyközbe,Bihar községbe.Olvashat egy rövid összefoglalót :

 

Erdély térképe.Forrás : erdelyiutazas.hu

Kattintson a Bihar térképre '

Bihar(románul Bihor): A Kösmő-patak jobb partján Bihar megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Hegyközkovácsi, Kügyipuszta, Nyüved, Paptamási és Pelbárthida. Nagyvárad csupán 12 km-re található innen.

Története röviden

Neve valószínűleg a XI. században fent állt hercegségből ered. Később püspökség lett, melyet áthelyeztek Nagyváradra. A hagyományok szerint, első földvárát honfoglaló őseink építettek. A XIII. században a falu jelentős része elpusztult a tatárok pusztításai miatt. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást. A domináns számú magyarság mellett élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Nagyváradi járás szerves részét.

Forrás : erdelyiutazas.hu 
Hivatalos honlap : comunabiharia.ro 
Bővebben : hu.wikipedia.org
                   hegykozi.blogspot.ro

U.I.
Figyelem ' Az összefoglalóban olvasható Bihar község román neve,helyesen Biharia '

Erdélyi Utazás : Szalárd

Utazz velünk Erdélybe ' - olvasható az erdelyiutazas.hu-n.Hova utazhat?A Bihari Hegyközbe, Szalárdra.Olvashat egy rövid összefoglalót :

 

Erdély térképe.Forrás : erdelyiutazas.hu

Kattintson Szalárd térképre '

Szalárd a Berettyó bal partján fekvő település, Nagyváradtól nem messze, Bihar megyében. Közigazgatásilag hozzátartozik Jákóhodos és Hegyközszentimre.

Neve:

A honfoglalást megelőző kalandozások idején élt egy vezér, akit Szalárdnak hívtak. Egyes elképzelések szerint, róla kapta a település a Szalárd nevet. Mások szerint viszont a solar főnévből származik, melynek jelentése: sóőr.

Története röviden:

Egyik érdekesség, hogy az egykori Adorján-várának öregtorony romjai napjainkban is megtekinthetőek.

Az említett vár építtetését egy országbíró, Geregye Pál kezdte meg, de a 13. században IV. László hada megszerezte, így a király fennhatósága alatt állt. A várat többször is ostromolták, előbb a Borsák, majd a királyi sereg került fölénybe. A 16. században rövid időre a török kezébe került.
Teljesen a 20. században semmisült meg.

1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar. 1992-es adatok alapján még mindig a magyarság számbeli aránya a legmeghatározóbb a településen (és társközségeiben) , viszont ekkor már a románok, a cigányság száma sem elhanyagolható. Egy ember pedig németnek vallotta magát.

Forrás : erdelyiutazas.hu 
Hivatalos honlap : salard.ro
Bővebben : hu.wikipedia.org
                   hegykozi.blogspot.ro 

Erdélyi Utazás : Hegyközcsatár

Utazz velünk Erdélybe ' - olvasható az erdelyiutazas.hu-n.Hova utazhat? A Bihari Hegyközbe ,Hegyközcsatárba.Olvashat egy rövid összefoglalót Hegyközcsatárról :

 

Erdély térképe.Forrás : erdelyiutazas.hu

Kattintson a Hegyközcsatár térképre '

Hegyközcsatár Bihar megyei község Romániában.
A település területe 6534 ha.
A legutóbbi népszámlálást 2002-ben tartották. A keletkezett statisztikák a következőkről árulkodnak:
1072 emberből 536 férfi és 536 nő.
A lakosság nagy része magyar nemzetiségű, de 40 románnak, 9 fő pedig romának vallotta magát.
Felekezeti szempontból vizsgálva legtöbben reformátusok, de nem elhanyagolható az itt élő katolikusok, ortodoxok és egyéb vallásúak számaránya sem.

Története röviden

A település neve egy időszakban más volt, mint a mai.
1839 és 1900 között - Csatárnak nevezték. Az első írásos források, melyek konkrét említést tesznek róla, a középkorból származnak. Legtöbben "Chitary" alakban emlegették. Hivatalos neve 1910-óta Hegycsatár. Ez utalásként értelmezhető a település földrajzi fekvésére, hiszen magas dombok övezik. A szőlőtermés mindig bőséges, innen az, hogy ezeket a dombokat szőlőhegynek is hívják.

Teljes cikk : erdelyiutazas.hu 
Hivatalos honlap : cetariu.ro
Bővebben : hu.wikipedia.org
                   hegykozi.blogspot.ro 

U.I.
Figyelem ' Hegyközcsatárról olvasható :" A domináns számú reformátusok mellett élnek itt nagy számban: római katolikus, görög katolikus, görög keleti, unitárius és egyéb vallású hívők is." Ez a meghatározás igaz.Évszázadok óta több vallás és felekezet él egymással békében.
Ne tévessze össze a román és roma szavakat a fenti összefoglalóban '

Diószegi Napok - Rúzsa Magdi a sztárvendég

Nagyon jó szórakozást ígér a 18. Diószegi Napok,mely augusztus 30-31-én lesz megtartva.A vasárnapi sztárvendég Rózsa Magdi lesz.Nézze meg a hivatalos plakátot.Jó szórakozást '

 

Forrás : Diosig Bihardioszeg Oficial Online 

Térkép 

Eötvös bohóc : Van mááásik ' ' '

Gyermekkorom egyik legnagyobb élménye volt az Eötvös zenebohóc.A Budapesti Nagycirkusz Nagyváradon a vár mellett lépett fel.A történet az 1960-as évek első felében történt.Édesanyám elvitt a cirkuszba.Nagy volt az örömöm amikor megláttam a cirkuszt.Leültünk a székre és izgatottan vártam az előadást.Megjelent a színpadon Eötvös bohóc.Hatalmas tapsot kapott.Meghajolt és elkezdett trombitálni.A porondmester elvette a trombitát a bohóctól.Ki akarta vinni, de Eötvös bohóc a zakója alól elővett egy másik kisebb hangszert és ezt kiabálta a porondmesternek : Van mááásik ''' Na látod ' Ez a jelenet többször lejátszódott és óriási sikert aratott a nézők soraiban.

Mi történt velem az előadás közben? Olyan jó ízűen nevettem,hogy a mellettünk üllők nem tudták, hogy Eötvös bohócot vagy engem nézzenek.Egy életre megkedveltem a bohócokat.Eötvös zenebohóc lett az egyik kedvencem.Gondolom sok hegyközi akiknek kiváltságuk volt látni Eötvös bohócot,akit Eötvös Gábornak hívtak , nem felejtik el.Sajnos 2002-től már nem tudja szórakoztatni a közönséget, de az emléke fennmarad és néhány videó.Köszönettel tartozom Eötvös zenebohócnak,mert mint felnőtt láthattam ismét Nagyváradon a cirkuszban.Milyen jó hogy ez a jelenet megnézhető videón '

 Ki volt Eötvös Gábor ? Magyar artista, zenebohóc.

  

Eötvös Gábor.Forrás : eotvoscirkusz.com

Eötvös Gábor (1921. június 28. – 2002. január 12.) magyar artista, zenebohóc.

 

Eötvös Gábor emléktáblája egykori lakhelyén, a Damjanich utca 27. szám alatt

Van máásik

Leghíresebb mutatványában visszatérő kifejezés volt: „Van mááásik!!!”
A mutatványban a kisember szerepét mutatja be (amiben testi adottságai is segítik, hiszen kis növésű), akit a sokkal nagyobb emberek mindig megakadályoznak, hogy eljátsszon egy dallamot, amitől a szív életre kel, de kitartással és szorgalommal mindig a kisember győz, mert mindig van má-ásik.
A szám 20-25 nyelven aratott sikert, négy kontinensen.
1964-ben egy svájci fellépés alkalmával Chaplin a cirkuszi öltözőjében családja kíséretében egy csokor szalmavirággal gratulált.

„	Tetszel nekem, mert önmagadat adod, és a lényegről beszélsz. Gratulálok! Nem használsz parókát, meg nagy cipőket, és nem is vagy agyonfestve. Én is egész életemben azon igyekeztem, hogy minden figurában önmagamat adjam. Benned mintha magamat látnám. Csak így tovább, fiú!	”
– Charles Chaplin

 Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Eötvös bohóc portré.Forrás : galeriasavaria.hu

 Az Eötvös cirkuszról olvashat a eotvoscirkusz.com-n.

Ezzel a produkcióval a Vatikánban is felléptek 1979-ben és személyesen II. János Pál Pápa gratulált nekik.

1997-ben gyermekeivel megalapította a Fantázia Cirkuszt

Pesty Frigyes : Bihar vármegye települései a XIX. században

Bihar vármegye településiről Pesty Frigyes készített két kötetet ,mely 1864-ben jelent meg.Bárki elolvashatja a kiválasztott bihari helységről az információt a két kötetben.A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet Kiadványában ezt olvashatjuk az előszóban:

"Pesty Frigyes történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az 1860-as évek elején elhatározta, hogy kísérletet tesz „a haza helyneveinek gyűjtésére és összeírására”. A temesvári születésű tudós — aki polgári foglalkozását tekintve ekkor szülővárosa kereskedelmi és iparkamarájának titkára — felismerte, hogy a „topographiai megnevezések” sokféle tanulsággal szolgálnak egy-egy nép nyelvének, történetének alakulásáról, s úgy gondolta, hogy a helynevek összegyűjtése és magyarázata révén jelentősen hozzájárulhat a magyarság múltjának megismeréséhez." Teljes előszó : mnytud.arts.unideb.hu

 

Forrás :  mnytud.arts.unideb.hu 

Bihar vármegye térképét megnézheti vagy olvashatja az I. kötetet a books.google.hu-n.

Ki volt Pesty Frigyes? Történész, országgyűlési képviselő.

 

Pesty Frigyes : hu.wikipedia.org

Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org