A Sarkadi Csatáry családról

 

Forrás : hegykozcsatar.lapunk.hu 

A következő olvasható a library.hungaricana.hu-n Seres István írásában a Sarkadi Csatáry családról a 180-ik oldalon : 

"A Csatáryak egyik legfontosabb birtokát az 1607. szeptember 24-én fejedelmi adományként bírt Szörnyűfalva helység képezte. A forrásaink szerint a Bihar vármegye délnyugati részén, Bélrogoz, Csontaháza, valamint a Bélegregybe olvadt Mogyorós által határolt helységet Nyakas Miklós kutatásai szerint 1598-ban Bélkismaros29 mellett említették, és még 1645-ben is adózó községként írták össze. Érdekessége, hogy 1604-ben még Bocskai István fejedelem birtokai közé tartozott, tehát az örökébe lépő Rákóczi Zsigmond valóban saját falvaként ajándékozta meg vele az idősebb Csatáryt,30 aki a későbbiekben is szaporíthatta vagyonát. Végrendelete készültekor meglehetősen jómódú birtokosnak számíthatott, Sarkadon kiterjedt birtoka volt önálló udvarházzal, de a városban is rendelkezett házzal és hozzá tartozó szőlőskerttel. Emellett jobbágyai voltak Sarkadon, valamint a közeli Bihar és Za- ránd vármegyei településeken (Remete, Tárnáshida, ill. Feketegyarmat és Nagyze- rind). A végrendelet ugyanakkor csak azon birtokokra, jobbágyokra, ill. személyes tárgyakra tért ki, amelyek sorsáról külön kívánt rendelkezni, a további, tulajdonát képező, de már nem részletezett ingóságokat (itt elsősorban a készpénzre gondolt) és ingatlanokat négy egyenlő részre kellett felosztani a gyermekei - János, Judit, Ilona és Erzsébet - között. A korábbi, helytörténeti szakirodalomban egyébként úgy vélték, hogy a család a Békés városától délre, a Fehér- és a Fekete-Körös között volt egykori Csatárból származott, mely település még a 17. század közepén is fennállt.31 Mindenesetre az Öreg Csatáry Jánosnak közeli rokonai (atyafiai) voltak Csatárban, csak az a kérdés, hogy melyikben? Unokájának, Bálintnak, majd az ő örököseinek ugyanis önálló szőlőbirtokuk volt a hasonnevű bihari településen, a mai Hegyközcsatáron, de erről az örökhagyó sarkadi kapitány nem szólt a végrendeletében, a csatári szőlőhöz pedig akár a fia is hozzájuthatott, de az sem kizárt, hogy a Debrecenben fényes pályát befutó Bálint tett rá szert. A kapitány által Kató lányára hagyományozott, s korábban mindig a már elhunyt felesége tulajdonát képező „Kovási” említése viszont a bihari település mellett dönt, mivel itt egyértelműen a Hegyközcsatárral szomszédos Hegyközkovácsira kell gondolnunk! 

Forrás : library.hungaricana.hu 

Mi köze van az idős Sarkadi Csatáry Jánosnak Hegyközcsatárhoz? Orendt Mihály Bihar-kutató cikkében ez olvasható : 

 
"Az Öreg Csatáry Jánosnak közeli rokonai (atyafiai) voltak Csatárban, az volt csupán a kérdés, hogy melyikben? Unokájának, Bálintnak, később örököseinek ugyanis önálló szőlőbirtokuk volt Hegyközcsatáron, de erről az örökhagyó sarkadi kapitány nem szólt a végrendeletében.  Ehhez a csatári szőlőhöz akár a fia is hozzájuthatott, de az sem kizárt, hogy a Debrecenben fényes pályát befutó Bálint tett rá szert." 

" A következő említés „Czatár” neve, mely mellett Seres István „A SARKADI CSATÁRY CSALÁD IRATAI c. publikációjában megjegyzi, hogy ez a település egyértelműen a ma Romániában található Hegyközcsatárra vonatkozik."

"A csatári (Hegyközcsatár) elöljáróság 1678. április 4-én kiadott szőlőtulajdonról szóló úgynevezett „becsülevél” alapján megtudhatjuk, hogy Cégény Ferenc és Horvát János csatári főbírák, esküdtjeikkel együtt okirattal igazolták, hogy Csatáry Bálint debreceni lakos kérésére 160 magyar forintra értékelték a csatári Domoszló oldalon levő örökségként kapott szőlőt. A szőlőrész keleti szomszédja a debreceni illetőségű Szőcs János parlagon maradt szőlőföldje volt, délen a hegyre vezető szekérút határolta, északon pedig a Csatárban lakó Vékony András szőleje volt a határvonal." 

Teljes cikk : hegykozcsatar.lapunk.hu 

A  library.hungaricana.hu 184. oldal lábjegyzetében ez olvsaható :

" Hegyközcsatár Bihar vm-ben (ma: Cetariu, Romániában). "