Hegyközi Napok új időpontban lesz megtartva,szeptember második hétvégén

Új időpontban lesz megtartva a Hegyközi Napok,szeptember második hétvégén,9-10-én Hegyközcsatárban.Biztosan sok embert érdekel a hír.Bővebb információkat később tudunk meg.
Forrás : kozsegidobszo.gportal.hu

Hegyközcsatárban megrendezik a Hegyközi Napokat ?

Megszokhattuk,hogy augusztus első hétvégén a Hegyközcsatár Kis-Mezőn rendezik meg évek óta a Hegyközi Napokat.Ez a rendezvény ezreket vonz,mert színvonalas programokat nézhet a közönség és jól szórakozik.Széles körben ismert lett a Hegyközi Napok rendezvénysorozat.Már csak egy hétet kell várni,ha lesz.Hegyközcsatár Polgármester Hivatal Facebook oldalán néhány héttel közölték a dátumot és az előzetes programokat és a sztárvendégek listáját.Egy héttel a kezdés előtt hiába nézem a Facebook oldalukat,nem olvasok egy bejegyzést sem a Hegyközi Napokkal kapcsolatban.Volt egy év amikor nem rendezték meg,de előre közölték. Lesz vagy nem Hegyközi Napok egy hét múlva? Ki tud több információt?

Képes beszámoló a Borsi Községi Napokról

A Borsi Polgármesteri Hivatal Facebook oldalán láthatunk egy képes beszámolót a 20. Bors Községi Napokról.Nézzen meg néhány fotót :

20. Borsi Községi Napok 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes album : Polgármesteri Hivatal Bors Facebook

Joó Márton Sándor emléktorna

 

"Az „örökös” rendező Spulnyik Lajos szervezésében a múlt héten öt csapat részvételével rendezték meg Biharpüspökiben a Joó Márton Sándor emlékére első ízben kiírt kispályás nemzetközi labdarúgó tornát. ”Marci” egykori csapata, a Nagyváradi Öregfiúk már csak azért sem hagyták magukat, és 10 pontot gyűjtve megnyerték a tornát a Magyarországról érkezett Túrkevei Öregfiúk, a Telegdgerendási Öregfiúk és a Zsadányi Öregfiúk alakulatai előtt. Zsadány vitte el a fair-play kupát, Andrei Silaghi (Nagyvárad) lett a legjobb kapus, a legtöbb gólt Fabulya János (Telegdgerendás) szerezte, a legtechnikásabb labdarúgónak járó díj Liviu Ianţahoz (Nagyvárad) került, míg a legjobb játékosnak a zsadányi Kutasi Sándort választották meg."

Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

II. Jákóhodosi kettesfogathajtó verseny és lovasbál

 

Forrás : Sziki Anna-Aliz Facebook

A jákóhodosi focipályán tartják II. Jákóhodosi kettesfogathajtó versenyt július 29-én.A lovasbált a helyi kultúrházban este 21 órától tartják,a zenét a Szalárdi Mulatósok biztosítják.A rendezvény ingyenes,van büfé is.

Jó szórakozást '

Bihari gyerekek és fiatalok nagyszerű seregszemléje

Estélyi ruhákat mutattak be a helyi fiatalok

"Szombat és vasárnap egy újabb ünnepet jelentett Bihar község lakóinak az életében: immár tizenhatodszor tartották meg a község legnagyobb ünnepét. Az esti órákban, Mohácsi Brigitta koncertjén, már több ezren voltak jelen a rendezvény színhelyén, a bihari Földvárban." - írja Dérer Ferenc a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Amióta ezen a néven – Bihar Községi Napok – szervezik az ünnepséget, egyetlenegyről sem hiányoztam, a rendezvény két napjának valamelyikén mindig jelen voltam. Azt tudjuk, hogy már a kilencvenes években is tartottak itt úgymond földvári ünnepségeket, mely abban az időben megyeszerte elismert rendezvény volt. Szombaton, a Bihar Községi Napok első napján, a helybeli iskolás gyerekek és fiatalok szórakoztatták a közönséget, melyet főleg a gyerekek szülei, nagyszülei, a rokonság, vagy éppen barátok alkottak. A családtagok kíváncsiak voltak a gyerekek és a fiatalok által bemutatott műsorra. A több mint két órás műsor kivitelezésében fontos szerepet játszott Barczag Katalin, a község kultúrreferense, akinek nagyban köszönhető az igazi sikeres seregszemle, mely a bemutatott műsort jellemezte. 

Megfelelő programok
De ne menjünk annyira előre, hiszen időközben megtörtént a Bihar Községi Napok hivatalos megnyitója. A szabadtéri színpadon Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Nemes Ferenc, Bihar község alpolgármestere voltak jelen. Elsőként Nagy Gizella polgármester köszöntötte a megjelenteket, a közönséget, kiemelkedően Pásztor Sándort, a Bihar Megyei Tanács elnökét. Szólt arról, hogy „a két nap folyamán úgy állítottuk össze a programokat, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvezőbb eseményt, hogy aki ide kilátogat a bihari várba, az jól érezze magát, találja meg az ízlésének megfelelő programokat”. Arról is szólt, hogy „remélem az időjárás is kegyes lesz velünk, nem fog esni az eső – mint a tavaly –, hiszen rengeteget dolgoztunk azért, hogy itt a fesztivál két napján minden a legnagyobb rendben legyen”. Külön köszönetet mondott mindazoknak, akik kiépítették a szabadtéri színpadot, megoldották a hangosítást, a színpadon található kivetítőt. „A mai nap műsorának nagy részét a bihari gyerekeknek szántuk, úgy tartjuk, hogy a községi napok akkor sikeresek, ha a bihari gyerekek-fiatalok is fellépnek. Nagyon sok munka van abban, amit önök nemsokára látni fognak, remélem mindenkinek elnyeri majd a tetszését” – mondta többek között Nagy Gizella polgármester, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.

Próbálunk bizonyítani
Pásztor Sándor, a Bihar Megye Tanács elnöke örömét fejezte ki, hogy itt lehet Biharon, a község eme nagy ünnepén. „Amikor ilyen rendezvényen vagyok mindig elgondolkodom azon, hogy ilyenkor, kora este nyitjuk meg, de szerintem este is meg kellene ezt tenni, amikor már sokan vannak”. Beszélt arról, hogy emlékszik a tavalyi megnyitóra, amikor Nagy Gizella polgármester azt mondta, sok mindent nem akar a megyei tanács elnökétől, csak egy kis pénzt községfejlesztésre. „Ezt meg is tettük, próbálunk bizonyítani ebben az évben, próbáltunk segíteni, és tudom azt, hogy jó úton vagyunk. Mi arra törekszünk, hogy a településeink, a községeink azon a jó úton haladjanak, amit mi elképzelünk, és mi ebben partnereik vagyunk. Sok sikert kívánok, azt kívánom, hogy ez a tér teljen meg szórakozásra vágyókkal, akiknek jó szórakozást kívánok! Isten éltesse a bihariakat, Isten éltesse Bihar megyét” – mondta zárásként a megyei tanács elnöke. Nemes Ferenc, Bihar község alpolgármestere is köszöntötte a jelenlévőket. „A bihari embereket úgy ismerik, mint olyan valakiket, akik szeretnek dolgozni, de ha kell, mulatni is tudnak, természetesen, ha ennek eljön az ideje, de mi ezt a két dolgot nem szoktuk összekeverni. Ezért a tegnapig dolgoztunk, hogy az ide látogató vendégeink, a fellépő gyermekeink tudjanak szórakozni és semmiben ne szenvedjenek hiányt, ma pedig mulatunk, hiszen most eljött a szórakozás ideje és én ehhez kívánok jó kedélyt, jó kedvet és békességet!” – mondta az alpolgármester.
A hivatalos megnyitó után a bihari gyerekek és fiatalok foglalták el a szabadtéri színpadot, a mintegy két órás műsoruk – mint azt fent is írtam – nagyon jól sikerült. Elsőként a helybeli Kicsi Manók csapat tagjai modern táncot mutattak be – ügyesek voltak az apróságok, csak dicséret illeti őket, no meg azokat az oktatókat, akik a gyerekeknek a táncot betanították. Őket egy másik bihari csapat, a Gézengúz követte – ők már nagyobbak voltak –, akik ugyancsak modern tánccal szórakoztatták a közönséget. A továbbiakban újra a Kicsi Manók jelentek meg a színpadon, koszorús lányok és ifivőfélyek szerepekben mutatták be látványos műsorukat. Majd estélyi ruhák bemutatásával jelentkeztek a Gézengúz csapat tagjai, majd fiatal szép helybeli lányok menyasszonyi ruhaköltemény-bemutatója zárta a gyerekek és fiatalok seregKözben a nap folyamán focimeccsek is zajlottak, erről Orbán Jakab főszervező tájékoztatott: „Évek óta rendszeresen szervezünk a községi napok alkalmával labdarúgó tornát, mely ma már hagyomány nálunk. Szabadságok ideje van, ezért az idén más évekhez viszonyítva kevesebb csapat vett részt a megmérettetésen” – hangzott el. Véleménye szemléjét. A beharangozott Claudiu Borza koncert objektív okok miatt elmaradt. De már ekkor megérkezett a Magyar Sláger Tv sztárja, A Jó Laci betyár, aki több mint egy órán át kiváló hangulatot teremtett az ekkor már szép számban megjelenő közönségnek. Szólt a mulatós muzsika, a magyar nóta, a közönség nagy része együtt énekelt a Sláger Tv énekesével.
 
Sokan várták a szomszéd település szülöttét, Mohácsi Brigittát, aki két héttel ezelőtt egy műtéten esett át, de előadásban, melyre ezrek gyűltek össze, ez nem volt érezhető. Brigi énekelt, táncolt a színpadon, dalainak nagy részét a közönség együtt énekelte az előadóművésszel. Volt is taps, elismerő ováció, melyet Mohácsi Brigitta nagy örömmel fogadott. Az est a földvárban tartott szabadtéri diszkóval ért véget. szerint jó mérkőzések zajlottak, aki ezeket a meccseket megnézte nem ment el csalódottan a pályáról. A lejátszott mérkőzések után a következő sorrend alakult ki: első lett Bihar 2. csapata; második Bihar 1. csapata; 3. a Tesan csapat. Kiosztották a legjobb kapus és legjobb játékosnak járó díjakat is, tájékoztatott a főszervező."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Hagyományőrző alkotótábor zajlott Nagyszántón

Egy csoportkép a nagyszántói Művelődési Ház udvarán az alkotótáborban részt vevő gyerekekkel

"Az elmúlt héten zajlott a nagyszántói Művelődési Házban az immáron IV. Hagyományőrző Alkotótábor, Bátori Juditnak, a borsi községi könyvtár vezetőjének a főszervezésében. Mintegy 70 gyerek vett részt, helyi pedagógusok, néprajzosok és helybeli önkéntesek." - írja Dérer Ferenc a Bihari Naplóban.

"Az esemény zárórendezvénye az elmúlt héten pénteken zajlott a helyi Művelődési Ház nagytermében, mely ez alkalomból zsúfolásig megtelt gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal, olyan személyekkel, akik aktívan részt vettek az alkotótábor programjainak megvalósításában. Az eseményen részt vett Bátori Géza, Bors község polgármestere, hiszen az általa vezetett önkormányzat volt a fő anyagi támogatója a rendezvénynek. Elsőként Bátori Judit szólt a megjelentekhez, szeretettel köszöntve a teremben lévőket, majd két debreceni diáklány, akik a hajdúsági együttestől érkeztek Nagyszántóra, kalotaszegi népdalokat és más tájegységi népdalokat adtak elő, saját magukat citerával kísérve. 

Bátori Judit könyvtáros, az alkotótábor kitalálója, főszervezője hozzászólásában beszélt arról, hogy „a kiállított tárgyak mutatják: mennyire aktívak voltak a gyerekek és az őket irányító pedagógusok, hagyományőrzők az elmúlt majd egy hét alatt, amíg az alkotótábor zajlott. Amikor már tudtuk, hogy az utolsó naphoz érkeztünk, akkor a gyerekek még kérdezték, de ugye jövünk a jövő héten is? Az alkotótáborban körülbelül hetven gyerek vett részt, és őszintén mondom, egy külön élményt jelentett számomra látni a gyerekek csillogó szemeit. Több műhely is kialakult, az első műhely a szalma-, csuhéj-, gyékényfonást tanította a gyerekeknek. Egy másik műhelyben szövést, fonást tanítottak, de volt fafaragás is, a tavaly kopjafát faragtak a gyerekek, az idén más motívumokat. Aztán volt a mézeskalácskészítés, de azt is tanították a lányoknak, hogyan kell egy kispárnát varrni, hagyományos motívumokat felhasználva.

Népi játékok
Volt egy külön műhely, a konyha, ahol a gyerekek nap mint nap gyúrták a különlegesen készült finomságokat: csöröge, lángos, kalács, fánk, és az utolsó nap pogácsa készült. Egy külön műhely a népi játékok tanulását, előadását foglalta magában, a reggelek mindig ilyen játékokkal kezdődtek.
Beszélt arról, hogy köszönet illeti a borsi polgármesteri hivatalt a támogatásért, hiszen ahhoz, hogy az a sok minden elkészüljön a konyhában is, ahhoz alapanyagokra volt szükség, amit a hivatal biztosított. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik anyagilag is támogatták a rendezvényt, a pedagógusok munkáját, akik egész héten át együtt voltak a gyerekekkel a táborban, és támogatták tevékenységüket. De köszönet az odaadó szülőknek, akiknek nagy része jelen volt a programokon is, az Idősek Otthona lakóinak, akik foglalkoztak a gyerekekkel. Majd név szerint említette meg a pedagógusok, a hagyományőrzők, a szülők nevét. Elmondta, hogy ami ott történt, egy nagy csapatmunka volt, hiszen egy ember nem tudta volna egyedül megoldani egy ilyen nagy alkotótábor gondjait. Majd egy hosszú összeállítás következett, egy kivetítőn bemutatták a tábor mindennapi tevékenységét, jó volt látni a mosolygós gyerekarcokat, amint dolgoztak, tettek azért, hogy azokat, amikre őket tanították, azokat elsajátítsák.

A teremben lévő Bátori Géza, Bors község polgármestere is gratulált mindazoknak, akik ezt a nagyszerű alkotótábort végigvezették, pedagógusoknak, szülőknek, helybeli asszonyoknak, mindenkinek gratulált. Valamennyi önkéntesnek, akik segítettek, abban, hogy a táborban mindenki jól érezze magát, hogy ez a tábor valóban hasznos legyen a gyerekek számára, ismerkedni és elsajátítani hagyományainkat.


Záróként kiosztották a megérdemelt okleveleket, pedagógusoknak, hagyományőrzőknek, szülőknek, támogatóknak és természetesen a táborban aktívan részt vevő gyermekeknek. A rendezvény emlékfotók készítésével zárult."

Zenetábor gyerekotthonok összefogásával

A tábor résztvevői a székelyhídi gyerekotthon bejáratánál 

"Az eredeti tervtől eltérően csak részben tartották a székelyhídi strandon a helyi és a szentjobbi gyerekotthonok közös zenetáborát, ám a vártál jóval nagyobb volt az érdeklődés. Várhatóan jövőre is megrendezik. " - írja Rencz Csaba a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"A szentjobbi Szent István Szociális Központ és a székelyhídi Gyermek Jézus Otthon furulyatábort szervezett július 17. és 21 között utóbbi intézmény szabadidő-központjában (a székelyhídi strandon). Az egyik napon felkerestük a táborozókat, és mint megtudtuk, az előzetes tervvel ellentétben nem a strand volt a “főhadiszállás”, hanem a gyerekotthonban. A részletekről a gyerekekre az egyik medence szélén felügyelő Kertész Magda, közismerten Szerafina nővér elmondta, hogy ez volt az első nagyobb méretű közös program a két intézmény között. Eredetileg 30 gyerekre tervezték a tábort, 50-en lettek végül, Szentjobbról 20-an, Székelyhídről 15-en, voltak a “külsősök”, vagyis a naponta bejáró napközisek, az ugyancsak a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó gyimesbükki (Bákó megye) Vigasztaló Szentlélek otthonból is társultak gyerekek, de jöttek a helyi római katolikus templom “vonzáskörzetéből” is. Nagyon örültek ennek az érdeklődésnek, tudtuk meg, sőt, úgy alakult, hogy még furulya is volt éppen ötven.

Kellemes környezetben
Kérdésünkre Szerafina nővér kifejtette: “A tábor arról szólna, hogy megszerettessük a gyerekekkel magát a zenélést, a furulyázást. A kisebbekkel pár hangot érintő gyerekdalokat kezdtünk tanulni (Süss fel nap, Zsipp-zsupp…), a nagyobbakkal már például a Pál, Kata, Péter, vagy a Tekeredik a kígyó is szóba jöhetett.” A programot ő fogta össze, főleg a nagyoknak tartva foglalkozást, segítségére volt két korábbi diákja, Franciska (szentjobbi lakos) és Sergiu (a szentjobbi otthonból). Hozzátette: “Ez az első  alkalom, főleg otthonokban lakó gyerekek számára kigondolva, hogy tudjanak ismerkedni egymással. Kihasználtuk, hogy a strand a székelyhídi otthonhoz tartozik, itt nagyszerűen meg lehet tartani a szabadidős foglalkozásokat. Délelőtt egy óra, délután egy óra furulyázás, ez a fő tevékenység, ezen kívül volt kézműves foglalkozás, csoportos játékok. A legkisebb résztvevő 5 éves, a legnagyobb 17-18 éves volt. A strandolás napi 1 – 1,5 óra, ennyit láttunk jónak. Első nap minden gyerekkel a strandon voltunk, itt tartottunk mindent, ám láttuk, hogy zavartuk a vendégeket, de nekünk sem volt jó, mert a gyerekek nem figyeltek, a stand jobban vonzotta őket. Így a foglalkozásokat az otthon udvarán tartjuk, ahol nagyon kellemes a környezet.” Azt is megtudtuk, hogy vásároltak még furulyákat, akik a tábor végén a legszebb produkciókat bemutatták, a legtöbbet tanulták, azok kaptak egyet-egyet ajándékba. A költségek fedezését a Communitas Alapítvány mellett a váradi vincés nővérek, és a 2 otthon maga vállalta.

Jövőre is megtartják
A tábor “hozadéka”, hogy a székelyhídi gyerekeknek akár hetente is tartanak ilyen zeneórákat (ahogyan Szentjobbon is teszik), de az érdeklődés arra enged következtetni, hogy a tábort jövőre is megtartják. “Nem számítottunk ekkor érdeklődésre, ám bebizonyosodott, hogy a gyerekek igénylik a népdalt, a zenélést manapság is, amikor a tv, tablet, telefon, az internet körül forog minden. Ezek a foglalkozások kivonják őket ebből a körből, adunk nekik valami mást, amit láthatóan szeretnek”, fogalmazott Szerafina nővér.

 

Forrás : erdon.ro

Karambol Siterben

"Szombaton, július 22én, déli 12 óra körül Siterben egy 60 éves, érmihályfalvi férfi vezetés közben nem tartotta be a megfelelő sebességet, emiatt egy bal kanyarban egy hídnak ütközött. A baleset során egy 75 éves nő és egy 44 éves férfi, mindketten az autó utasai, könnyebb sérüléseket szenvedtek."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Lovagkor-idézés Szentjobbon

 

"Egy XIII. századi katonai tábor nőtt ki szombaton reggelre a szentjobbi focipálya melletti térségben. Több egyesület és alapítvány közös programjában volt fegyverbemutató, harci jelent, de “békés” játék és kézműveskedés is." - írja Rencz Csaba a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Nem haditudósítás következik az alábbiakban és arról sincs szó, hogy a Martin Lawrence főszereplésével sikert aratott Gagyi lovag című amerikai vígjáték elevenedett volna meg, hanem a helyi Huszár Hagyományőrző Egyesület a Sárospataki Lovagok Egyesületével karöltve szervezte meg a Vissza a lovagkorba elnevezésű egész napos programját. Pontosabban a szervezők és lebonyolítok között kel még megemlíteni az Úton-Szekéren Egyesületet (Szabolcs), a Lápi Medvék és Aranykeresztes Lovagok (Debrecen), Deus Vult (Várad), Milites Christi Templarius Katonai Hagyományőrző Alapítvány (Miskolc) tagjait is. Mindezt Sipos Zsolttól, a sárospatakiak egyesületi vezetőjétől tudtuk meg (civilben kőműves), aki kérdésünkre elmondta még: 5 éve alakultak és azért választották a 13. századot hagyományőrzésük tárgyául, mert így tisztelegnek II. András király lánya,Erzsébet, azaz Árpád-házi Szent Erzsébet emléke előtt, aki 1207-ben született Sárospatakon (igaz, más források szerint Pozsonyban, esetleg Óbudán, de most nem legyünk szőrszálhasogatóak).

Sátortábor
A nevezett egyesületek és alapítványok tagjai baráti kapcsolatban vannak, így jutottak el Szentjobbra is, ahol mégiscsak a sárospatakiak mozogtak otthonosabban, ami nem véletlen, hiszen évek óta támogatói a helyi Szent István Szociális Otthonnak, ahova rendszeresen késő ősszel látogatnak. Az ötletgazda Lajter Imre, aki a debreceni Történelmi Szent Lázár Lovagrend posztulánsa (a rend tagjelöltje). Ezekből fakadt egy nyári rendezvény megszervezésének ötlete, ez történt meg szombaton, amikor nem csak az otthonban, de a faluban lakó érdeklődőket is várták. A focipálya mellett kisebb sátortábor emelkedett, ahol lehetett íjászkodni, volt korabeli fegyverbemutató, a népi gyerekjátékok közül ki lehetett próbálni például a csutkavár-építést, a gólyalábozást, az ördöglakat bontást, célba dobást, erőpróbaként egy rúdon patkókat kellett megtartani, a kézműves sátorban bőr tarsolyok, karkötők készültek, de lehetett fonni, szőni, kakashangot utánzó játékot készíteni.

Korabeli hadviselés
A korabeli hadviselést úgynevezett területpáros küzdelemmel mutatták be, melyben egy 4X4 méteres területről kell az ellenfelet kiszorítani, a karddal – pajzzsal vívott harc három találatig tart. Volt csatajelenet is, melyben nem csak a test-test elleni harcmodort mutatták be, de a kor “távolsági fegyvereit” is, az íjakat és a kelevézeket (hajítódárdákat) is. A táborlakóknak természetesen ellátmány is járt, hiszen akár a játékban, akár a harcban megéhezik az emberfia, erről is gondoskodtak a házigazda huszárok, a gulyásba a só és bors mellett lestyán és zsálya is került, hogy az ízek is a szóban forgó kort idézzék. A szentjobbi otthonból ott volt gyerekeket (meg általában valamennyit) Szerafina nővér felügyelte, aki elmondta: a mostani, vagy ehhez közeli dátumon jövőre is megtartják a lovagkori napot."
Forrás : erdon.ro

Hagyományos aratóünnep és aratóbál Siterben

 

"A Hegyközi Gazdák Egyesülete és az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében harmadik alkalommal került megrendezésre a Rozsarató és tarlóhántó ünnepség." - olvasható Az Érmelléki Gazdák Egyesülete honlapján.Teljes cikk : 

"Égett a napmelegtől a kopár szik sarja, de a legelők tarkította hegyközi határ megtelt vidámsággal, muzsikával, kézi aratókkal, akik két éve Albison, tavaly pedig Hegyközcsatáron tartottak hasonló demonstrációt a gabona múlt század eleji hagyományos betakarításáról.

A szombati kánikulában összesen hét  – Hegyközcsatárból három, Siterből, Hegyközszentmiklósról, Szalacsról, Érsemjénből pedig egy-egy csapat állt be a pásztába és vágta a rendet hagyományosan sarlókkal, kaszákkal, utánuk pedig marokszedők kötötték a kévét, rakták a kalangyát vagy az asztagot, ki hogyan nevezte a búzakötegekből rakott halmokat. Míg az aratók ügyködtek, Csomortányi István az ÉGE ügyvezető elnöke szót ejtett az idei Magyarok Kenyere programról, figyelmükbe ajánlva a gazdáknak a kezdeményezés karitatív jellegét, felhívást intézve hozzájuk az idei búzagyűjtésre is.

Közben a Cser-dűlőben, ahol egyébként az aratnivaló is sárgállott, felállították a napellenző sátrakat, mellettük hatalmas üstökben rotyogott a birkatokány, a sertéspörkölt, kinek-kinek szájíze szerint való magyaros étkek. A vendégváró kalács meg a pogácsa is körbejárt, na meg a kiváló vendégmarasztaló hegyközi dombok leve is, ami kedvet adott a jó munkához az aratóknak. Felcsendültek a tőről metszett népdalok, hersegett a jól kifent kasza meg a sarló, valóságos század eleji hangulatot teremtve a hegyközi határban.

Az aratókat is biztatták a gabonatábla végéből – mindenki a falubéli csapatát –, bár nem a verseny volt a fő látványosság, hanem a sok szép nemzeti viseletbe öltözött asszony és férfiember, akik százéves aratási hagyományokat elevenítettek fel, hogy átadhassák megőrzésre az utókornak, még mielőtt végképp feledésbe merülnének a föld adta „élet” begyűjtéséhez kötődő ősi szokások, munkamódszerek.

A legügyesebbeknek a szalacsiak bizonyultak, de a búzatábla szélén drukkolók holtversenyre „esküdtek”. Sereghajtók tehát nem voltak, de annál több volt a látványosság, na meg egy kis nosztalgia is a régi idők után.

A tarlóhántás művelete is megelevenedett, (a tarlóhántás a betakarított kalászosok vagy egyéb kultúrák utáni talajállapot javítását szolgálja, amelynek során az aprított szár- és gyökérmaradványokat egy sekély szántással a talajba dolgozzák), ezt az eljárást Forró Árpád és Molnár Gellért mutatta be az érdeklődőknek.

Délben, az aratóünnepet megelőzendő, a helyi Árpád-kori templomban a helybéliek, a hegyközi településekről és az Érmellékről érkezettek hálaadó istentiszteletet tartottak.

Az aratási demonstráció befejeztével a kalangyák mellett Szomor Attila lelkipásztor megáldotta az újkenyeret, amelyet Bíró Ferenc Sándor és Dull Melinda hegyközcsatári néppártos tanácsosok szeleteltek fel, majd mindenki vehetett belőle egy-egy darabkát, dicsőségére annak, aki kiparancsolta mindezeket a termőföldből.

Jó munka végeztével jó ebéd dukált nem csak az aratóknak, de a szemlélőknek is, miközben Csomortányi Isván gazdaegyesületi ügyvezető egy-egy búzavirág-márkás ajándékcsomagot adott át a bemutatót tartó csapattagoknak, majd köszönetet mondott a síterieknek a közreműködésért, illetve mindazoknak, akiknek a segítségével létrejöhetett az immár hagyománnyá nemesedő aratóünnepség. Bejelentette azt is, hogy jövőre a szalacsiak tervezik az esemény megszervezését.

Estére a síteri kultúrházban aratóbál várta a mulatni vágyókat."

Az esemény az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége (EMGE-Szövetség), a siteri Lácz Közbirtokossági Egyesület, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.

 Forrás : reggeliujsag.ro 

II. Rozsarató és tarlóhántó ünnepség Siterben

 

Csomortányi István egy közös képen az idén benevezett legfiatalabb csapattal, a siteriekkel

"Az Érmelléki Gazdák Egyesülete és a most alakult Hegyközi Gazdák Egyesülete immár harmadszor szervezte meg Siterben a Rozsarató és tarlóhántó ünnepet. A szervezők fő célja a hagyományos kézi aratás bemutatása és az aratás végének megünneplése." - írja Tóth Zsigmond Béla a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Ünneplőbe öltözött a Hegyköz felső csücskében lévő Siter település Cser nevű dűlője, hiszen a mai napon 2017 július 22-én, szombaton tartották, az Érmelléki és a Hegyközi Gazdák Egyesületeinek közös rendezésben az aratóünnepet, amelynek célja a hagyományos kézi aratás bemutatása és az aratás végének megünneplése, de nem utolsó sorban a hagyomány megőrzése, átmentése a fiatalabb generáció számára. Az ünnepség az Árpád-korabeli református templomban vette kezdetét déli 12 órakor egy hálaadó istentisztelettel, amelyen a gyülekezet lelkipásztora Szomor Attila hirdette Isten igéjét, igemagyarázatát a Zsolt. 136, 25-26- ra alapozva. „ Azt tesszük ma mi is amit őseink tettek annak idején, reggeli imádkozással, hálaadással kezdjük a napot Isten házában, megköszönve az Ő szeretetét, kegyelmét, (…) aratóünnep, aratóverseny lévén itt a templomban kérjük Isten áldását a mai napra is, hálát mondunk a kenyeret adó búzaszemekért, gabonáért, a mindennapi eledelünkért” – prédikálta a lelkipásztor. A hálaadó istentiszteletet követően az Érmellékről és a Hegyközből érkezett vendégek kivonultak a Cser-dűlőben lévő búzamezőre (a rozsnak ugyan nagy hagyománya volt Bihar megyében, innen a verseny elnevezése, de mostanában kevesen termelik). A búzatábla szélén felállított hatalmas sátrak és a lengedező szél nyújtottak némi hűsölést a tikkasztó kánikulában. Az elmúlt napok, hetek forró időjárása sem riasztotta el szándékuktól azokat a csapatokat, akik felvállalták a régi hagyomány, a kézi aratás bemutatását. A hét benevezett csapat tagjai már „megették kenyerük javát”, ezért meglepő volt a siteri és a semjéni fiatalos csapat felállítás.

Kézi aratás

A hagyományos kézi aratás és tarlóhántás (lóval és ekével) bemutatása előtt Csomortányi István az EMNP Bihar megyei elnöke, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy az aratóünnepség célja minden évben a más helyszínen való megrendezés és hogy az újabb generációk számára is be lehessen mutatni, milyen volt a hagyományos kézi aratás. Ugyanakkor elmondta, hogy hasonlatosan az előző évekhez, az anyaországi kezdeményezésű Magyarok Kenyere programot is népszerűsíti ez a rendezvény. Az eseményen részt vevő települések gazdái által begyűjtött búza a kezdeményezés karitatív célját szolgálja. Tavaly Bihar megye 60 gazdája, közel húsz településről 4,6 tonna búzát adott össze, amelyből felekezettől függetlenül hét egyházi fenntartású gyermekotthon jutott liszthez. Idén is folytatódik az akció, minden településen a falugazdáknál lehet jelentkezni a búzaadománnyal. Papp Lajos hegyközcsatári lakos az aratáshoz fűződő énekekkel szórakoztatta a jelenlévőket. A csapatok elfoglalták a már előre kijelölt helyeiket, majd a kaszások suhintására egymás után dőlt a búzaszár, amelyet a marokszedő kévébe szedett, majd a kévekötő összekötött és keresztbe helyezett. Az idősebbek elmondták, hogy a kévéket úgy kellett csomókba szedni, hogy a kalászok kiszáradása biztosítva legyen. A kévék összerakásánál arra kellett ügyelni, hogy a kalászok lehetőleg ne érjenek a földre, az esetleges csapadék zavartalanul lefolyjon a kévékről, és a szél se tegyen kárt bennük. Különös rendeltetése volt a legfelső kévének (papkéve, papsapka), hogy egy keresztbe tizennyolc kévét kell tenni, de ha kisebbek a kévék, akkor huszonkettőt.

Minden csapat ügyesen megoldotta a feladatot, ezért mindenkit nyertesnek kiáltottak ki, de a legnagyobb nyertes a jelenlévő közönség volt, hiszen volt olyan, aki most látott először hagyományos kézi aratást. A résztvevő csapatok tagjait a rendezők egy meglepetés csomaggal ajándékoztak meg. Az aratás befejeztével a hegyközcsatári Forró Árpád, Puiu nevű lovával bemutatta a tarlóhántást. A kiszáradt tarlóföld nem okozott nagyobb gondot a nagytestű lónak és gazdájának, a jól megélezett ekevas könnyedén szelte és fordította át a földet. A búzatábla szélén felállított asztalon két friss kenyér, a hagyományos szalonna, hagyma és paprika arra várt, hogy Szomor Attila református lelkipásztor megáldja az új kenyeret és a rendezvényt. Dull Melinda és Biró Ferenc a helyi EMNP szervezetek vezetői, megvágták a kenyeret, felszeletelték és szétosztották a jelenlévők között.

Tanultunk

Nagyon sok mindent tanultunk a hagyományos aratás bemutatásán, a nap melege felhevítette a jelenlévőket, ezért a szervezők a sátrak hűvös árnyékába szeretetvendégségre, egy finom bográcsgulyás elfogyasztására hívtak meg mindenkit. A szervezők ezúton mondanak köszönetet az EMNP helyi és Bihar megyei szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Bethlen Gábor Alap, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, az Érmelléki és Hegyközi Gazdák Egyesülete és minden segítőkész embernek, akik nélkül a mai rendezvény nem jöhetett volna létre."
Forrás : biharinaplo.ro.

Véget értek a Bihari Községi Napok

 

"Vasárnap fejeződött be az a programsorozat, amelyet a Bihari Községi Napokra készítettek elő a szervezők. " - írja K. B. Cs. a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

"A programok a délutáni órákban kezdődtek: elsőként a székelyhídi Tini Dance Center tehetséges táncosai léptek színpadra. A táncosok korcsoportra osztva léptek fel: a Minion Dance, a Happy Dance, majd hat óra után a nagyobbak is bemutatták műsorukat, de előtte a biharpüspöki Passion Dance mutatkozott be. Őket Sándor Lilla tánctanár készítette fel. A táncok között volt moderntánc, cha-cha-cha, salsa, hip-hop is, melyek koreográfiáját Oláh Katalin tánctanár dolgozta ki. A műsorszámokban szerepelt még a bihari Be Like tánccsoport, a szalárdi Energy Dance, valamint a szintén bihari Happy Dance, amelyet Erdei Csenge vezetett.

A táncos előadások után egy román népzenei koncert várta a bihari napokon megjelenteket. A népzenét a Florile Bihorului Énekegyüttes biztosította. Ezek után Bíró Rozália, parlamenti képviselő, valamint Nagy Gizella, a bihari polgármester szólaltak fel. A képviselő elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy még mindig megszervezik ezeket a napokat, hiszen ilyenkor lehetnek együtt a község emberei. Sok szerencsét és jó szórakozást kívánt.


Az est hátralevő részében Dupla KáVé, magyarországi zenekar lépett fel, Köteles Cindyvel. Elénekelték az olyan slágereket, mint az Egyszer fent, egyszer lent, Bocsássa meg nekem a világ, Rozsda fedi már szívemet, Se veled se nélküled, Kicsit belehalok mindenbe, Szomorú szívem. 

A Bihari Községi Napok legjobban várt sztárvendége a Republic volt. Több százan jelentek meg a koncerten, hiszen az együttesre mindenki kíváncsi volt. A zenekar  nem okozott csalódást, ismert Republic slágereket énekeltek.

Az estét éjfélkor tűzijátékkal zárták."
Forrás : reggeliujsag.ro

Bihar Községi Napok vasárnapja

"A több ezres közönség, akik a tikkasztó kánikula ellenére is kijöttek vasárnap a bihari földvárban megrendezett jó hangulatú községi napon, az most is remekül szórakozott. A jelenlegi Republic tiszteletére a szervezők úgy döntöttek, hogy tűzijátékkal indítanak." - írja a Bihari Napló.Teljes cikk :

"Jó hangulatot hozott be a Sándor Lilla által irányított biharpüspöki Passion Dance tánccsapat kis és nagycsoportosai. Valósággal tündököltek a gyerekek, egy remek produkcióval, méltán érdemeltek tapsot a közönségtől, úgy a táncosok, mint felkészítőik. A még mindig tomboló kánikula, a fülledt levegőre fittyet hányó gyerekek és ifjak, a kitűnő koreográfiával jól megtűzdelt táncot vidáman, lazán mutatták be. Megígérték, hogy egy hét múlva Borson is hasonló remek produkcióval lépnek fel.
Biró Rozália szenátor és Nagy Gizella, Bihar község polgármestere

  Ifjú énekesek

Műfajváltás következett, a román népdal és tánc kedvelői számára a Grup Vocal Florile Bihorului közismert ifjú énekesei: Octacian Blaga, Oana Berdie, Maria Ghit és Ivanov Rares tartottak egy remek bemutatót, őket a Dobrea Marius, Andrei Murgu és Cosmin Botis tanárok alkotta zenekar kísérte. Az együttes koordinátora Anamaria Gal. Biró Rozália az RMDSZ Bihar megyei szenátora és Nagy Gizella Bihar község polgármester asszonya léptek a színpadra, ahonnan a szenátor asszony a hasonló rendezvények közösségépítő erejéről szólt és fontosnak tartja, hogy még ebben a rohanó világban is az embereknek legyen lehetősségük egy kis kikapcsolódásra, barátkozásra. A román népdalosok előadása közben megérkezett az egyik magyarországi sztáregyüttes, a Dupla Kávé. Köteles István elhozta szépséges lányát Cindyt is aki el szokta kísérni az együttest. Maga az együttes 1998-ban alakult és az egykori Betli Duóból nőtte ki magát. A a zenekar elnevezése a tagok neveinek kezdőbetűjéből ered: Köteles István (Ká) és Váradi Jenő (Vé). Cindy zenei tanulmányait kisgyermekként kezdte el, hat éves korától zongorázik, később magántanulóként éneket tanult. A következő néhány év az útkereséséről szólt, a zenei pálya háttérbe szorult - bár jelen volt folyamatosan: Cindy duetteket énekelt édesapjával, Köteles Istvánnal, valamint több Dupla KáVé albumon és country stúdiófelvételeken vokálozott, illetve énekelt kórustagként. Aztán a zenei pálya újrakezdődött 2013 szeptemberében. Cindy felkérést kapott, hogy lépjen fel édesapjával egy tévéfelvételen, a budapesti SzeptEmber Feszten. Ez a dal a "Kicsit belehalok minden nap" volt, amit duettben adtak elő, és Cindynek akkora élményt jelentett a színpad, hogy úgy érezte, ez az, amit e naptól csinálni szeretne.

Slágerek
 
 A bihari földvár és környéke zengett a tőlük megszokott slágerektől Se veled, se nélküled, Ha nem tudom, nem fáj, Országút, Kék nefelejcs stb. A rendezvény helyszíne felé rohamosan közeledtek a vihart megelőző hatalmas, rémisztő felhők, filmbe illő villámlásokkal, közben a másik sztár együtes az ugyancsak magyarországi Republik már a hangszereket hangolta. A közönség türelemmel várta a koncert kezdetét és bízott abban, hogy Bihart elkerüli a hatalmas vihar. Nem így lett! Az együttes rajongói nem tágítottak, a zuhogó esőben is végig tombolták a koncertet. Juhász Csaba, aki mind a két nap műsorvezetőnként volt jelen a színpadon, elmondta, hogy a Republic már járt itt Biharon 2001-ben akkor a MIDESZ rendezésében tartott rendezvényen, amikor Bódi László a Republik egykori frontembere 40. születésnapját ünnepelte. A szervezők egyeztetve az együttessel úgy döntöttek, hogy az ő emlékére és a jelenlegi Republic tiszteletére tűzijátékkal indítják a koncertet. A Bihari Községi Napok vasárnapján is remekül szórakozott mindenki, aki kilátogatott a Földvárba. Médiatámogató a Bihari Napló volt!"
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com