Forrás : tankonyvtar.hu
"A Berettyó ezüst szalagként kigyózik végig a Hegyközön. Így nevezik az Érmelléki és a Bihari hegyek közt eső Berettyómelléki síkot és halmos vidéket. A Berettyó szigetében feküdt a hajdan erős szent-jobbi vár, melynek ma már alig van némi nyoma, az apátság épületei s a búcsúsoktól is látogatott római-katholikus templom mellett. Ezt a benczés-rendi apátságot még Szent-László alapította. Nevét onnan vette, mert itt őrizték Szent-István király jobb kezét; ma egyébként a hely nevét az ottaniak Szent-Jóbnak ejtik.
Hegyköz-Szent-Imre és Szalárd között, a Berettyó partján vörös téglából rakott négy igen magas torony-omladék düledezik a réten. Egyik legrégibb várunk, Adorján vára ez, mely már 1284-ben ostromot állott ki. 1401 óta a Csáky-nemzetség tulajdona, később előneve is egyúttal. Ez a család építtette a tőszomszéd Szalárdon, eredetileg a szent-ferenczrendiek kolostori templomáúl, a jelenleg is fönnálló kora-csúcsíves református templomot. A sekrestye bolthajtásának egyik zárkövére bajúszos, szakállas, nagyhajú, csúcsos sapkás emberi fő, a Csáky-nemzetség eredeti czímere, van kivésve. Az 50-es évekig híres volt a szalárdi vasas bánya (t. i. fürdő), hol kivált a nők nagy számmal kerestek üdülést; s országos hírű volt Csernovics Péter szalárdi gulyája. Azóta mind a kettő elpusztúlt.
Határt szab a hegyköznek a Bihar városa alatt elfolyó Kösmő, melyet Pap-Tamási mellett vesz föl a Berettyó új csatornája. Derék, szép magyar nép lakik e tájon. Viseletük legszebb a megyében. Bornyúszájú, csipkés újjú patyolat-ing, a sarkantyús deli-csizma száráig érő, libacsont madzaghúzóval művészileg ránczba szedett, négy vagy hat szílbe varrt bő gatya, bogra kötött fekete nyakkendő, nyitva felejtett sűrű pitykés mellény, fekete szűr, melyet nyaratszaka bot végére vetve hord a vállán, s darutollas csárdás kis kalap egészíti ki a marjai és a kereki legény ünneplő ruháját."
Forrás : tankonyvtar.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése