Molnár Gusztáv

 

Molnár Gusztáv.Forrás : tarstud.partium.ro

 

Molnár Gusztáv (Szalárd, 1948. november 20. –) filozófus, politológus, geopolitikai szakember, szerkesztő. Álnevei: Bíró Péter, Gyömrői István.

Életpályája

Nagyváradon érettségizett 1966-ban, a Babeș–Bolyai Egyetemen történelem-filozófia szakos diplomát szerzett 1971-ben. Pályáját a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőjeként kezdte, 1987. február 7-én azonban lakásán házkutatást tartottak, és kéziratokat koboztak el, majd eltávolították munkahelyéről. Rövid ideig egy filmforgalmazó fővárosi vállalat alkalmazottja. A további üldöztetések elől 1988 tavaszán Magyarországra távozott, ahol a romániai Limes-körben végzett munka folytatásaként elindította a Limes című közép- és kelet-európai figyelőt. A budapesti Magyar Napló Európa-rovatának szerkesztője, a Dunatáj Intézet megbízott vezetője. 1991–2003 között a budapesti Teleki László Alapítvány főmunkatársa. 2006-tól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem docense.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org


Molnár Gusztáv (Szalárd, 1948. nov. 20.) – filozófiai író, politológus, szerkesztő. Nagyváradon érettségizett (1966), a Babeş–Bolyai Egyetemen történelem–filozófia szakos diplomát szerzett (1971). Pályáját a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőjeként kezdte, 1987. febr. 7.-én azonban lakásán házkutatást tartottak és kéziratokat koboztak el, majd eltávolították munkahelyéről. Rövid ideig egy filmforgalmazó fővárosi vállalat alkalmazottja. 

A további üldöztetések elől 1988 tavaszán Magyarországra távozott, ahol a romániai *Limes-körben végzett munka folytatásaként elindította a Limes c. közép- és kelet-európai figyelőt. A budapesti Magyar Napló Európa-rovatának szerkesztője, a Dunatáj Intézet megbízott vezetője.

Első írásai – versek – a nagyváradi Fáklyában jelentek meg (1965). A Korunkban Az Erdélyi Fiatalok falumunkájáról c. kritikai elemzésével jelentkezett (1970/7), a régi zárt falukutatás értékes mozzanatait egy új, korszerű társadalmi nyitás reményében idézve. Esszéivel A Hét, szemléivel az Utunk hasábjain találkozunk. Mint Bretter György tanítványa Az elmélet küszöbén c. Forrás-kötetében Pascal- és Kafka-tanulmányok mellett óvatos vitába bocsátkozik mesterével (Levél Bretter Györgyhöz), leszögezve: “...reális útnak (és nemcsak a Te számodra) egyedül a teljes demitizálást tartom, amely nem elégszik meg egy meglevő fogalom- és kategóriarendszer újraértelmezésével, hanem azt egy alapjaiban más nyelvezettel helyettesíti”. E fenntartás ellenére az ő válogatásában jelent meg Bretter György gazdag filozófiai hagyatéka, az Itt és mást (1977), majd utószavával A kortudat kritikája c. Bretter-kötet (1984).

Egymást követik filozófiai és politikai fejtegetései a Szövegek és körülmények (1974) c. kötet keretében, ill. a Korunk hasábjain, ahol A kollíziós társadalommodell (1976/2) c. alatt értekezik. Munkatársa a kolozsvári Fellegvárnak (1978), A Hétben Gaál Gábor vagy Spectator? c. alatt száll vitába (1981/52), szerepel a Bábel tornyán c. Echinox-válogatásban (1983).

A szövegek értelme c. előadása a nagyváradi Ady Endre Művelődési Körben hangzott el (közölte a Korunk 1977/6). Tanulmányban elevenítette fel a Vásárhelyi Találkozó emlékét, s hozzákezdett egy, a régi mozgalmak szereplőivel való párbeszédsorozathoz (Kacsó Sándorral, Lakatos Istvánnal, Méliusz Józseffel), de a hatóságok megakadályozták e beszélgetések folytatását. Bevezető tanulmánya a fiatal Szabó Dezsőről még megjelenhetett az ifjúságra a század első felében nagy hatást gyakorolt író Életeim c. posztumusz kötetének romániai kiadásában (1982), a *Limes-kör első találkozóján elhangzott vitaindító előadása (1985) azonban már csak Budapesten látott napvilágot három év késéssel (Medvetánc, 1988/3).

Európai Napló c. kétrészes tanulmányát pedig Párizsban (Bíró Péter álnéven) a Kende Péter szerkesztette Magyar Füzetek közölte (1979).

A Kriterionnál megjelent Ó, Anglia, Anglia... c. munkájában (1984) rámutat az I. Károly abszolutizmusát megdöntő angol forradalom erőinek benső meghasonlására, példaként hivatkozva a levellerek ideológiai megnyilatkozásaira, melyek “döntő támpontok lehetnek számunkra e máig is nyitott társadalomelméleti és ideológiai kérdések helyes megközelítésében”.

A Cseke Péter válogatásában megjelent Nem lehet c. kötethez, mely a Makkai Sándor távozása körül támadt vitaanyagot közli, Az összetartozás szabadsága c. utószót írt (Bp. 1989), elemezve az Erdélyt elhagyó püspök végzetes ellentmondásait.

Kötetei: Az elmélet küszöbén (tanulmányok, Forrás, 1976); Ó, Anglia, Anglia... (Esszé az angol forradalomról, Századunk, 1984).

Álnevei: Bíró Péter, Gyömrői István

Forrás : Romániai Irodalmi Lexikon ,Kh-M .Kiadó : Kriterion,1994