Ünnepi szentmise és körmenet Szentjobbon

 

Körmenetben vonulnak az ünneplők a templomkertben.Fotó:Tóth Zsigmond

"A Szentjobb Községi Napok vasárnapja ünnepi szentmisével kezdődött a római katolikus templomban. Az új kenyér megszentelése után körmenetben vonultak a hívek a templomkertben, majd koszorúzásra került sor a templom tövében elhelyezett Szent István szobron " - írja Tóth Zsigmond a Bihari Naplóban.

"Az öreg fák árnyékában meghúzódó, és az egykori szentjobbi vár egyik bástyájára épült gyönyörű templom teljesen megtelt a gyülekezet tagjaival, illetve más felekezetű vagy más településről érkezett zarándokokkal. Jelen volt a magyarországi testvértelepülés, Szentpéterszeg község küldöttsége is Olajos Mihály polgármester vezetésével, illetve a Gáborján (Magyarország) településről érkezett, Mező Gyula polgármester által vezetett küldöttség. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetét Cseke Attila parlamenti képviselő, Szentjobb község díszpolgára képviselte, de jelen voltak civil szervezetek, politikai pártok képviselői is. " 

Méltósággal és alázattal
Vasárnap a római katolikus hívek Nagyboldogaszszony ünnepét tartották, de minden évben az augusztus huszadikához eső legelső hétvégén szervezik meg a szentjobbi falunapokat is – ez az alkalom pedig azért is különleges, mert a település immár négy éve elnyerte a községi státuszt. Augusztus 20. Szent István ünnepe, állam- és egyházalapító királyunk tiszteletére, aki felajánlotta országát Szűz Máriának. Szent István királyunk Szent Jobbját évszázadokon át őrizték itt, e településen nagy titokban, amelyről később a nevét is kapta – erről emlékezett meg Ft. Ozsváth József székelyhídi plébános, öt kisfiú és egy kislány ministráns segédletével a szentmisén. A plébános előbb a Példabeszédek Könyvéből, azt követően Pál apostolnak az Efézusbeliekhez írt leveléből, majd a Máté Evangéliumából merítette igemagyarázatának alapját.
Szentjobbon a Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepét mindig kellő méltósággal és alázattal ünneplik. Egy erős, hívő közösségről lévén szó az összetartás és egymás segítése a jellemző; nekünk, akik nem tartozunk e közösségbe szokatlan, de nekik megszokott, mindennapos. Az ökuménia jegyében zajló ünnepi megemlékezésen jól megfért és együtt imádkozott római katolikus, református, más felekezetű, a politikus és az egyszerű ember, magyar és román vagy más nemzetiségű, Isten hajlékában kérvén az Úr kegyelmét és áldását az ünnepségre és a mindennapi munkásnapokra.

A plébános szentmisei beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy tapasztalata szerint az emberek békétlenségben élnek egymással, ami azért nem jó, mert ez sok viszály, nézeteltérés okozója, de ha a mindennapi életünk során betartjuk államalapító Szent István királyunk azon intelmeit, amelyeket fiához, Imre herceghez intézett, hitben élünk, buzgón és tiszta szívvel imádkozunk, és jókat cselekszünk, biztosan a béke fog uralkodni közöttünk.
Újkenyér ünnepe
Azért is volt még különleges a vasárnapi szentmise, mert Újkenyér ünnepet is tartottak. A szép fonott kosarakba rakott, frissen sült kenyereket elsőként Fábián Tibor szentjobbi református lelkész áldotta meg, majd Ozsváth József plébános megszentelte azt. Az ünnepi szentmisét követően került sor a templomban őrzött Szent István ereklye tiszteletadására egy érintéssel, főhajtással vagy annak megcsókolásával, hiszen ez tiszteletet és kegyelmet közvetít – ez idő alatt régi és új énekek hangzottak el a kántor és a gyülekezet jóvoltából.

 

  A körmenet végigjárta a templomkertet, majd koszorúzásra került sor a templom tövében elhelyezett Szent István szobornál, később pedig a háborús deportáltak emlékművénél. Ez utóbbi események ismertetésére visszatérünk."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com